Magánjogi döntvénytár XV.

Tartalom

RENDSZERES TARTALOMMUTATÓ.
Az első hasábban foglalt szám a jelen kötetben közölt határozat
sorszámát jelenti.)
Jogszabályok.
16. Az 1913:LXXIII t.-c. alapján kibocsátott minisztériumi rendeletek közül csakis azokat kell az állam hivatalos lapjában való
közzétételen fölül még minden községben, amelyre a tett intézkedések hatálya kiterjed, az ott szokásos módon is közzétenni,
amely rendeletek nem általános érvényű, hanem csakis helyi
vonatkozású rendelkezéseket tartalmaznak; míg az egész országra egyaránt kiterjedő hatállyal kibocsátott rendeletek kötelező erejére nézve az állam hivatalos lapjában való közzététel
elegendő ... 19
Személyi jog.
Gondnokság alá helyezés.
4.I. Gondnokság alá helyezés iszákos életmód alapján. - II. A
tékozlás miatti gondnokság alá helyezésnek az a célja, hogy
az életmódja folytán költekezésekre hajlamosított egyén, úgy
a saját, mint az általa eltartandó család érdekében a vagyoni
pusztulástól megóvassék ... 4
34. A gondnokolt ingatlan vagyonának árverés útján való elidegenítése a gondnokolt vagyona kezelésével kapcsolatos cselekménynek nem tekinthető. - Távollevőnek gondnoka - a gyámhatóság külön felhatalmazása nélkül - gondnokoltja nevében
vagyonközösség megszüntetése iránt perrel fel nem léphet _ 48
Családi Jog.
Házassági jog.
Eljegyzés.
50.1. Az eljegyzésszegő vőlegény marasztalható az ismételt látogatásai során kapott ellátás költségében, amennyiben az a
szokásos vendéglátás fogalmát meghaladja. - II. Amennyiben
a jegyes vőlegénye kívánsága folytán hagyta ott valamely alkalmazását, illetve nem foglalt el a már neki biztosított valamely állást, az ennek folytán elmaradt kereset erejéig jogosan
követelhet kártérítést _ _ _ _ _ _ _ _ 73
Házastársak személyes viszonyai.
60. I. A lakás megválasztásának joga a férjet, mint a család fejét
illeti meg, ámde a férjnek ez a joga korlátozva van azzal, hogy
a nő férjét csak oly lakásba köteles követni és abban vele
együtt lakni, amely a házassági életközösség zavartalan folytatására alkalmas _ _89
Házasság felbontása.
29.1. Az a jogkérdés, vajjon a házasság felbontására érvényesített bontó ok tényleg fennforog-e, mindig hivatalból vizsgálandó. - II. AH.T. 77. §. a) pontjában meghatározott bontó okhoz szükséges az is, hogy a másik házastársnak visszahívása,
visszafogadási készsége őszinte és komoly legyen _ _ 42:
Ideiglenes nőtartás
71.1. Az ideiglenes nőtartás biztosítására nézve nem a H. T.
90. §-ában a végleges nőtartás biztosítása tekintetében foglalt
kivételes rendelkezés nyer érvényesülést, hanem a követelések
biztosítására vonatkozó általános jogszabályok az irányadók _ 104
Szerződéses nőtartás.
21. Szerződéssel meghatározott ideiglenes nőtartásdíj a Pp. 413. §.
alapján fel nem emelhető, mert ez csupán a jogerős bírói
ítélettel, valamint bírói egyezséggel eldöntött ügyekben nyer
alkalmazást _ _ _ _ _ _ - 28
111. Ha akár a felek vagyoni viszonyaiban, akár pedig az általános
gazdasági megélhetési viszonyokban vagy mindkettőben utóbb
olyan változások állottak be, amelyeket a felek a nőtartásdíjra vonatkozó szerződés létrejötte idejében előre nem láthattak és amely viszonyok következtében a szerződésileg megállapított tartásdíj összege utóbb elégtelennek bizonyult: a tartásra jogosítottat attól, hogy a tartásdíj megfelelő felemelése
iránt a tartásdíj fizetésére kötelezettel szemben keresettel felléphessen - abból az okból, hogy a felemelendő tartásdíj nem
bírói ítéleten vagy bírói egyezségen, hanem közjegyzői okiratba
foglalt szerződésen alapul elzárni nem lehet...168
Végleges nőtartás.
60.II. A H. T. 90. §-a értelmében a végleges nőtartásdíj a házasság felbontását kimondó ítélet jogerőssége napjától kezdve
illeti meg és a koreset beadását megelőző időre csak akkor
nem ítélhető meg, ha a nőt a kereset beadása körül számbavehető késedelem terheli..89
Különvagyon.
6. Jogszabályaink szerint a házastársak mindegyikét, tehát a nőt
is a külön vagyona feletti rendelkezés és kezelési jog megilleti
a házassági együttélés tartama alatt is, ezzel szemben tehát a
nő perbeli ellenfelét terheli a bizonyítás a tekintetben, hogy
a nő férjét az ingatlanok haszonbérbeadásával megbízta, illetve, hogy a férje által kötött haszonbérleti szerződéshez
hozzájárult ___________ 6
5. Jogszabály, hogy azokat a kiházasítási és háztartási tárgyakat,
amelyeket a feleség a közös háztartásba hozott és amelyekre -
közös használati rendeltetésüknél fogva - a férjnek is használati joga van, a feleség a férjnek közös használatából a
házasság fennállása alatt egyoldalúan el nem vonhatja, abban
az esetben sem, ha férjével a házassági életközösséget megszakítja és tőle külön váltan él. - II. Ebből a jogszabályból
önként folyik az a további szabály is, hogy azokat a tárgyakat, amelyek rendeltetésüknél fogva nem a házastársak közös
használatára, hanem kizárólag a feleség használatára szolgálnak, a feleség jogosan viheti el a közös lakásból és így az
ilyen tárgyakat a férj birtokába visszaadni nem köteles _ 5
Hozomány.
8. Ha a férj az elhasználható dolgokból álló hozományt a házasság tartama alatt elhasználja vagy elidegeníti, a házasság
megszűnésekor a nő vagy ennek örökösei az elhasznált vagy
elidegenített ilyen hozományi ingók helyett csak azok értékét
követelhetik a férjtől vagy ennek örököseitől akkor is, ha
egyébként a férj birtokában vagy hagyatékában lennének esetleg olyan ingók is, amelyek egyedileg megfelelnek az elhasznált vagy elidegenített hozományi ingóknak _____ 8
59.A férj neje gyógyításának költségeit nejének beleegyezésén
kívül a pénzhozomány tőkéjébe csak annyiban számíthatja be,
amennyiben kimutatja, hogy az említett költség a férj vagyonának, keresményének és a hozomány-tőkének jövedelméből
fedezhető nem volt._ ___________ 87
II. Hozománynak csak az tekinthető, ami a házasélettel járó
terhek könnyebben való elviselhetése végett kifejezetten hozományul adatik át a férjnek _______ __ 136
Közszerzemény.
7.1 Az a körülmény, hogy a házassági életközösség tartama
alatt a házastársak által szerzett ingatlanra a tulajdonjog
egyedül az egyik házastárs javára kebeleztetett be, nem változtatja meg annak az ingatlannak szerzeményi jellegét.
II. A házassági életközösség tartama alatt szerzett ingóságok
felett a férjet illeti meg a kezelési és rendelkezési jog 6
54. Honoráciorok közt is közszerzeményiek azok az ingók, amelyek
szerzésének alapja nemcsak a férj jövedelme, hanem egyúttal
a feleségnek a vagyona is volt 80
91. I. Az az értékemelkedés, amely az egyik házastárs különvagyonába tartozó állatok természetes fejlődésével azoknak gondozása és etetése folytán bekövetkezett, a házastársak közös szerzeményének tekintendő _ _ _ _ _ _ _ - 136
Rokonság.
Törvényesítés,
114. II. Az utólagos házasság által való törvényesítés joghatálya
visszahat a gyermek születésének az időpontjára, de a törvényes házasságból származott gyermeknek már előbb szerzett
jogait nem sérthetik _ _ 170
Eltartás kötelezettsége.
118. Tartás iránt indított perekben a felperes perindítás körüli
igazolatlan késedelmének az a jogkövetkezménye, hogy a felperes a kereset beadása előtti időre tartást nem követelhet.
Az életjáradéknak a célja is az annak élvezetére jogosult megélhetésének a biztosítása lévén, ez a jogszabály a járadék fizetésére irányuló kereseti kártalanítási perekre is áll _ _ _ 177
105. A felmenő eltartásához a leszármazók vagyoni viszonyaik
alapulvétele mellett, mindnyájan kötelesek hozzájárulni. A tartásra jogosult azonban nem köteles az Amerikában, tehát távoleső külföldön élő fiát is perbevonni _ _ _ _ _ _ 157
61. A szülőt a gyermekének özvegye irányában terhelő özvegyi
tartásra vonatkozó kötelezettség elsősorban a tartásnak csak
természetben valóra irányul; ha azonban az özvegy hibáján
kívül megváltozott körülmények között az özvegy nem kötelezhető arra, hogy az ipa háztartásában éljen: a lakásból, eltartásból és ruházatból álló, a mindkét peres fél társadalmi
és vagyoni viszonyainak megfelelő ellátás készpénzbeli egyenértékéhez van a családi viszony fentemlített megváltoztatásának idejétől kezdve az özvegynek jogos igénye ..91
Gyámság és gondnokság.
L. Személyjog c. a. a 4. és Cselekvőképesség c. a. a 9., 46. és
117. sz. eseteket is; továbbá a 10. sz. esetet.
Dologi jog.
Tulajdon.
Elidegenítési tilalom. Váromány.
II.1. A dologi hatállyal bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom a telekkönyvi tulajdonos egyoldalú kérelmére és a feljegyzés által jogaikra nézve biztosítottak beleegyezése nélkül
perenkívül nem törölhető. - II. Élők közti rendelkezéssel harmadik személy javára kikötött dologi váromány az eredetileg
szerződő felek által utóbb már meg nem szüntethető, ha a
várományos már életben van, habár a várományi eset még
be sem állott
Ingók tulajdonszerzése.
47.11. Fennálló magyar jogszabály, hogy a szerző tulajdonossá
lesz, ha a tulajdonos a dolgot a szerzőnek átadja és érvényes
jogalapon megegyeznek abban, hogy a dolog tulajdona, a szerzőre szálljon. Ily átruházással tulajdonossá lesz a szerző abban
az esetben is, ha a dolog nem volt az átruházó tulajdona, kivéve, ha a szerző a dolgot ingyenesen szerezte vagy ha nincs
jóhiszemben és kivéve, ha a tulajdonostól (főbirtok fennforgása esetében a közvetlen birtokostól) a dolog birtokát erőszak
vagy fenyegetés alkalmazásával vagy egyébként beleegyezése
ellenére jogtalanul vonták el. A legutóbb említett szabállyal
szemben a közforgalom biztonságának megóvása végett jogunk
a kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. t.-c.) 299. és 300. §-ainak nyomán haladva és a végrehajtási törvény (1881: LX. t.-cikk)
110. §-ának utolsóelőtti, valamint 96. §-ának második bekezdésével összhangban megengedi, hogy bizonyos meghatározott
esetekben (kereskedőnek üzleti körében, közárverésen, nyilvános vásáron stb.) jóhiszemű harmadik személyek tulajdont
szerezhessenek, tekintet nélkül arra, hogy az előbbi tulajdonos
minő módon vesztette el a dolog birtokát _ _ _ _ _ 66
47.1. Megszállás idejében előfordult ellenséges rekvirálás nem
jogos, ha a körülményekből megállapítható, hogy a rekvirálás
célja nem a megszálló hadsereg szükségleteinek kielégítése
volt, hanem az, hogy a megszálló hadsereg a rekvirált dolgokat harmadik személyekre ruházza át, például avégből, hogy
ilyképen kárpótlást nyerjenek olyanok, akiket valamely rekvirálás aránytalanul sújtott. - II. Az ilyen nem jogos rekvirálás
esetében azt a harmadik személyt, akire a megszálló hadsereg
a rekvirált dolgot átruházta, nem lehet oly szerzőnek tekinteni, aki jogszabályaink értelmében tulajdonjogot szerez abban
az esetben is, ha a dolog nem az átruházó tulajdona. (25. polg.
jogegys. hat.) _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 66
77. A vevőnek az általa kiválasztott bútorok kiadására irányuló
joga érvényesítését harmadik személynek későbbi rosszhiszemű
szerzése nem gátolhatja _ _ _ _ _ _ _ „ _ 114
Tulajdoni igény.
41. A tulajdonosnak tulajdonjogából eredő igényét mindenkivel
szemben, aki azt jogszerű alap hiányában sérti, érvényesíteni
joga van és ebből folyóan mindazokat a célra vezetőnek mutatkozó intézkedéseket megteheti, amelyek szükségesek avégből,
hogy a tőle jogellenesen elvont tulajdonát felkutathassa és
visszaszerezhesse s az ilykép felmerült költség megtérítését
a sértőtől követelheti _ _ ___ ________ 59
Tulajdonközösség megszüntetése.
51. A tulajdonközösség árverés útján való megszüntetésének akadálya az olyan lakásszolgalom is, amely csak az egyik tulajdoni hányadot terheli és még akkor is, ha a szolgalom később
keletkezett, mintsem a közösség megszüntetését kérő tulajdonostárs a maga hányadát szerezte ________ 76
125. A 800/1922. I. M. számú rendelet az ingatlan árverés elrendelésére és foganatosítására fennállott korlátozást szüntette
meg arra az esetre, ha a bírói ítélet a tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetését mondta ki, vagyis az idézett
rendelet csupán a vagyonközösség árverés útján való megszüntetését célzó bírói ítéleti rendelkezés végrehajtása elé a 12,000/1915.
M. E. számú rendelettel felállított akadályt távolította el, anélkül, hogy a vagyonközösség megszüntetésének megengedése
tárgyában anyagi jogszabályt állított volna fel - - -186
126. Pénzünk értékének leromlása és ingadozása egymagában nem
szolgálhat akadályául a közösség árverés útján való megszüntetésének 187
Szolgalom.
62.1. A kúthasználatra vonatkozó szolgalmi jog magában foglalja
a kúthoz vezető út használatára vonatkozó jogot is. - II. A szolgalmi jogosítványok mindig megszorítólag és sohasem kiterjesztőleg értelmezendők
Zálogjog.
78. A telekkönyvi rendtartás 92. §-a szerinti jelzálogi előjegyzésnek is csak a már lejárt követelés tekintetében van helye _ 115
Dologi teher.
94. A nyilvánkönyvbe való bejegyzéssel a tartási kikötmény dologi
teherré válik. Ennek a tehernek jogi hatása abban nyilvánul,
hogy az ingatlannak az eredeti adóstól ezzel a teherrel való
megszerzése következtében a nyilvánkönyvben tulajdonosként
bejegyzett új szerző a tartási kikötményre nézve a tartásra
jogosítottaknak dologi adósává lesz, még pedig nemcsak a tartás természetben való kiszolgáltatására, hanem pénzbeli egyenértékére kiterjedően is_ __________ 143
Kőszénkutatási jog.
109. A kőszénkutatási jogot csak oly ásványszénjogi szerződés alapján lehet bekebelezni vagy előjegyezni, mely a szénjogi térilleték kiszabására vonatkozó bányahatósági záradékkal el van látva....166
Kötelmi jog.
A kötelmek általában.
Cselekvőképesség.
97. Habár az aggsági elmezavarodottság téveszmékkel, az ítélőképesség meghamisításával járó baj, mégis a szabad elhatározási képesség hiányát csak akkor lehet okszerűen feltenni, ha meggyőződés szerezhető arról, hogy az illetőnek kóros téveszméi
voltak s általában ilyen téveszmékuralma alatt állott _ _ 148
68. I. A tiltott cselekmények elkövetőjénél esetleg fennforgó erkölcsi
eltévelyedés (erkölcsi elmezavar, mint enyhébb alakú elmebaj)
nem zárja ki az akarat szabad elhatározási képességét s cselekménye magánjogi következményeiért való teljes felelősségét.. 99
117. A bíróságon kívül önkéntes árverésen történt ingatlan eladás
esetében a kiskorúra nézve kötelező vételi ügylet létrejöttéhez
az is szükséges, hogy a kiskorú gyámja és a vevő között adás-
vételi szerződés köttessék és a jóváhagyás a gyámhatóság által
a szerződésre rávezettessék _ ______ 176
9. I. A gyámhatóságnak az 1877: XX. t.-c. 113. §-ában szabályozott jóváhagyása nem zárja ki a jóváhagyó jogügylet jogi tartalmának és magánjogi hatályának bírói megvizsgálását. Ehhez
képest a bíróság vizsgálat alá veheti azt a kérdést is, hogy a
kiskorú nevében kötött ügyletnél megfelelő-e a visszteher, illetve,
hogy a kiskorú szolgáltatásával szemben az ellenszolgáltatás
megfelelő-e. - II. Azon kérdés eldöntésénél, vajjon a kiskorú
szolgáltatása és az ellenszolgáltatás között van-e és milyen
aránytalanság, nemcsak a közvetlenül szolgáltatott anyagi érték,
hanem minden más érték és olyan érdek is mérlegelendő, amelyet a szerződő felek a szerződéskötéskor figyelembe vettek _ 9
46. I. A gyámhatóságnak a jóváhagyás céljából való megtévesztése az ügyletkötő fél megtévesztésével egy tekintet alá esik 64
108. Ha a 23 éves kiskorú, akinek kiskorúsága a telekkönyvben nem
volt feljegyezve, a vele az ingatlan tekintetében szerződő felet
kiskorúságára nem figyelmeztette, rosszhiszeműsége miatt a
szerződéshez kötve marad _ _________ 164
(L. még Személyi jog c. a. a 34. sz. és a végrendeleti clausula
cassatoria c. a. a 10. sz. esetet is.)
A szerződések tárgya.
2. Aki tudva másnak kártyaadósságát fizeti ki, ezzel nem szerez
megtérítési követelést az adós ellen _______ 2
83. A kir. Kúria a jogegységi tanácsnak 11. számú büntető döntvényét hatályon kívül helyezi és kimondja, hogy: az árdrágító
visszaélésekről szóló 1920: XV. t.-c. 1. §-ának 3. pontja orvosra
hivatásából folyó munkateljesítésének körében nem alkalmazható. - (85. sz. polgári [93. sz. büntető] vegyes teljes ülési döntvény) __________ _____ 121
Színlelés.
85. Színlelt adásvételi szerződésen alapuló tulajdonátruházás érvénytelen ________ 123
Tévedés. Megtévesztés. Fenyegetés.
22. Ha a kir. közjegyző a hagyatéki tárgyaláson nem világosította
fel a feleket a vagyon jogi minőségéről, ezeknek a való tényállás nem ismerésén alapuló nyilatkozata hatálytalan _ _ 30
19. II. Az a fél, akit a másik szerződő fél csalárd megtévesztéssel
bírt rá a szerződés megkötésére, az ily módon tett szerződési
nyilatkozatát sikerrel megtámadhatja _______ 25
76. A nemzeti tanács alakulatai által gyakorolt forradalmi terror
kényszere alatt nyilvánított akaratkijelentés érvényes ügyletet
nem eredményez _ _ _ _, _ _ _ _ _ _ _ 113
58. A kényszerhelyzetben, terror hatása alatt elkövetett károsításból nem származik kártérítési felelősség _ _ _ _ - - 86
€9. Ha az apa súlyos anyagi helyzetére utalással, a gyermeki érzületre ható rábeszéléssel bírta rá gyermekét, hogy az anyai örökségről az apa javára lemondjon: ez lelki kényszernek nem
tekinthető _ _ _ ______ 102
57. Harmadik személytől eredő jogellenes fenyegetés alapul szol-
gál a szerződés megtámadására, ha a másik fél arról tudott,
vagy abban része volt _ _ _ _ _84
Feltételezés.
18. A szerződési akaratelhatározást előidéző feltevés (helyesen indok) a szerződés felfüggesztésére vagy felbontására csakis akkor
vezethet, ha a szerződő felek az indokot «kifejezetten» feltételnek fogadták el_ _ _24
25. Ha az eladó a haszonélvezettel terhelt ingatlan tehermentes eladásánál abból - a vevő által is felismerhető - feltevésből
indult ki, hogy a haszonélvező meghalt és utóbb e feltevés
tévesnek bizonyult: az ügylet tévedés okából megtámadható.. 36
86. Midőn az ügyletnek mindkét részről ismert és szemmeltartott
feltétele be nem következett, a szerződő fél jogosítva van a szerződés felbontását, illetve hatályának megszüntetését keresettel
szorgalmazni -_ _ - - - - ~ -- - _ - - 126
Elállás.
19. I. Ha az előbbi ügylettől való visszalépés indoka a visszalépő
fél akaratelhatározásának lényegét képezte és mint ilyen a szerződés lényeges alkatelemévé, feltételévé vált, a visszalépő félnek ezen indok tévessége esetén a visszalépést magában foglaló szerződéstől joga van elállni _ _ _ _ _ _ 25
Képviselet.
24.1. Különös rendelkezés hiányában a meghatalmazás akkor is
érvényes, ha az csak szóval jött létre, s ha ha különben olyan
jogügyletre vonatkozik, amelynek érvényességéhez az ügyletnek
írásba foglalása szükséges _ _ _ ._ _ _ _ _ _ _ 33
55. Álképviselő által kötött szerződés jóváhagyásának alakja _ 81
Részszolgáltatás.
31. A hitelező a pénztartozásra felajánlott részfizetést nem utasíthatja vissza______ 45
42. A hitelező részteljesítést az esetben sem köteles elfogadni, ha
az adós a hátralékos tartozást el is ismeri _. 60
Pénzszolgáltatás.
56. Az «aranyértékben» fizetendő haszonbér kikötése a koronaérték
aranyértékérméiben való fizetésre kötelez ; arra tehát alkalmazandó a 942/1914.I. M. E. számú rendelet, mely szerint az ilyen
tartozást a koronaérték bármely törvényes fizetési eszközével
lehet teljesítenie ___ ______ _ _ 82
Biztosítékadás.
71.II. Az általános bírói gyakorlat jogszabályként fogadta el azt,
hogy az időszakos szolgáltatásokra vonatkozó követeléseknek
biztosítását az arra jogosított per útján sikeresen csakis akkor
érvényesítheti, ha követelése behajtásának a veszélyeztetését
kimutatja ....... _ _ _ _ 104
Kártérités általában.
127. Ha a károsult nem volt abban a helyzetben, hogy ingóit kellő
időben a kár megállapítása idejének megfelelő érték szerint
pótolja, a kár-adós pedig késedelemben volt, úgy az értékeltolódás folytán keletkezett nagyobb kár megtérítése is a káradósra hárul - _ _ _ _ _ .. _ _ _ _ _ 189
49. Károsodással fenyegetett fél a károsodását jogvesztés terhével
elhárítani köteles ____________ 72
I. Eltartás kötelezettsége c. a. a 118. sz. esetet is.
Viszonos teljesítés
26. Az eladó nem hagyható bizonytalanságban abban a tekintetben, hogy a vevők mikor fizetik meg a vételárat. Áll ez a jogszabály különösen abban az esetben, amelyben a vételár kifizetésére eredetileg kitűzött határidő lejárta után az eladó a fizetést már sürgette is, az utólagos teljesítésre haladékot engedett a vevőknek. A haladék lejártával a késedelmes felek annál
kevésbé teljesíthettek, mert a közelmúlt és jelenlegi időben is a pénznek elértéktelenedése folytán annak vásárló ereje
mindinkább csökken és ezzel szemben az egyéb termelő eszközök, valamint használati és fogyasztási cikkek értéke állandóan
emelkedik _ ____________ _ 37
90. Viszonos teljesítésre szóló marasztalás esetében - nehogy az
alperes a reárótt teljesítési kötelezettség tekintetében a felperestől függő bizonytalanságban maradjon - a bíróság határidőt tűz a pernyertes felperesnek arra, hogy jogát az ellenszolgáltatás felajánlása mellett érvényesítse ______ 135
106. II. Minthogy az eladó az ügylet teljesítése körül bizonytalanságban nem hagyható; ha a pernyertes vevő felperes a vételárat a bíróság által megszabott teljesítési határidő alatt sem fizetné meg, az ügylettől elállottnak lesz tekintendő _ _ _ 158
89. II. A bíróság a szerződő felek közötti jogviszony végleges rendezése végett a pernyertes vevőnek határidőt tűz a vételár fizetésére és ezzel jogának érvényesítésére ______ 132
Késedelem.
106. I. A vétlenül késlekedő vevő a vételárnak az ügylet megkötésétől a teljesítésig beállott elértéktelenedéséért még abban az
esetben sem tartoznék felelősséggel, ha emiatt egyáltalában
helye volna megtérítésnek, ami azonban a pénz, mint törvényes fizetési eszköz ebbeli minőségével szemben nem foghat helyt ______ _ 158
27. A tanácsköztársaság, mint a pénztartozás teljesítését gátló
akadály. Késedelem kimentése pénztartozásnál _ _ _ 40
L. még Kártérítés általában c. a. a 127. sz. és Viszonos teljesítés c. a. a 26. sz. esetet.
Gazdasági lehetetlenülés.
1. I. Az állandó bírói gyakorlat által követett jogszabály az, hogy
ingatlan tulajdonosa a hosszabb idő leteltével gyakorolható
(optio) vételi jogra vonatkozó szerződésnek teljesítésére nem
kötelezhető, ha a felek által előre nem látott, de előre sem
láthatott körülményeknél fogva a gazdasági viszonyokban,
jelesül a pénz vásárlóképességében és az ingatlan értékében,
oly rendkívüli eltolódások következnek be, hogy a szerződés
teljesítése esetében a vételi jog gyakorlására jogosított aránytalanul nagy vagyoni haszonhoz jutna, míg az ingatlan tulajdonosa aránytalanul nagy vagyoni kárt szenvedne 1
74. A vételi jognak (optio) abból a jogi természetéből, hogy az
lényegileg eladási ajánlat és hogy a vételár bizonyos időpontig
előre meg van határozva, következik az az okszerű előfeltétel,
hogy mindkét félnek lekötelezése attól van függővé téve, hogy
az előre meghatározott időtartamon belül a kialkudott érdekkiegyenlítés ugyanaz maradjon _ _ _ _ _ _ _ _ 109
88. (Ugyanazon eset, mint a 74. sz. a.) _______ 131
123.1. Abban az esetben, ha a vételi jog gyakorlásával az erre
jogosított fél aránytalanul nagy vagyoni haszonra tenne szert,
ellenben az eladó aránytalanul nagy mérvben károsodnék,
utóbbira nézve gazdasági lehetetlenülés forog fenn. - II. Ha
a vételi jog gyakorlására jogosított e jog érvényesítésével
egyidejűleg vételárként oly összeget ajánl fel az eladónak, mely






az ingatlan keresetbeadáskori értékének megfelel, avagy ha-,
csak hajlandóságát is eziránt kijelenti, az eladó fél pedig ilyen
összegű vételár ellenében is megtagadja a teljesítést, ebben az
esetben az eladó az ingatlan keresetbeadáskori értékének szolgáltatása ellenében teljesíteni köteles_ _ _ _ _ _ ___182
48. Amidőn a kötelezettségvállalás és a teljesítés időpontjai közt
az adásvétel tárgyának árában az előre nem láthatott, de az
állapotok és viszonyok leküzdhetetlen erejénél fogva mégis
beállott pénzelértéktelenedés folytán lényeges eltolódás áll be,
akkor a vevő az ügylet teljesítését nem követelheti _ _ _ 71
89.1. Ha a kötelezettségvállalás és a teljesítés időpontjai között
az elidegenítés tárgyának árában az előre nem láthatott, de az
állapotok és viszonyok leküzdhetetlen erejénél fogva mégis beállott pénzelértéktelenedés folytán lényeges eltolódás állott be,
akkor a jogosított, illetve vevő az ügylet teljesítését nem követelheti. Ha ahhoz mégis ragaszkodik, a dolog jelenlegi értékét tartozik megfizetni _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 132
1. II. A szolgáltatás gazdasági lehetetlenüléséhez nem szükséges,
hogy a szolgáltatás a teljesítésre különben kötelezettnek nagyobbmérvű gazdasági romlásával járjon, hanem elegendő, ha a szolgáltatás értéke és a viszonérték között feltűnő és a forgalomnak a jóhiszeműségben és bizalomban álló tisztességével s a
méltányossággal már össze nem egyeztethető aránytalanság van_ ______________ 1
17. II. Gazdasági lehetetlenülés nemcsak akkor forog fenn, amidőn
a szolgáltatás az adós nagyobb vagyoni romlását vonná maga
után, hanem már akkor is, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnő aránytalanság volna és az egyik fél a
a másik rovására aránytalanul kedvezőbb vagyoni helyzetbe
kerülne, s így a szolgáltatás követelése vagy épen elfogadása
a szolgáltató hibáján kívül beállott helyzet kíméletlen kizsákmányolásának s így a joggal való visszaélésnek a tekintete alá esnék _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 21
Egyetemlegesség
32. A hitelező nincs elzárva attól, hogy egyik vagy másik egyetemlegesen kötelezett adóstárssal szemben követelését leszállíthassa ; ez azonban a többi egyetemlegesen kötelezett adóstársnak egymás közötti viszonyát kárositólag nem érintheti 46
Engedmény.
15.1. Az adós az engedményező ellen fennálló követelését, amely
az engedményezővel való jogviszonyából ered, az engedményessel szemben beszámíthatja, ha a beszámítani kívánt követelés jogalapja" az engedményezésről történt értesítés előtt
keletkezett. - II. Visszterhes szerződós esetében a pénztartozással adós szerződő fél a másik félnek a szerződés nem teljesítéséből vagy nem kellő teljesítéséből keletkezett pénzbeli tartozását ennek a félnek az engedményesével szemben is jogosult beszámítani.- ___________ 18
Szerződésből eredő kötelmek.
Letét. .
3. Aki üzletszerűen idegen ingó dolgok megőrzésével, jókarba
helyezésével (tisztításával) vagy átalakításával foglalkozik és
ilyen célból ingókat másoktól átvesz, minden kárért, mely az
átvett ingóságokban az átvételtől a kiszolgáltatásig, elveszés
vagy megsérülés által előáll - vis major esetét kivéve -
felelős még akkor is, ha őt az ingók megőrzése körül vétkesség nem is terheli ____________3
67. Az elveszett letéttárgy értékének megtérítésében késedelmes
letéteményes a tárgynak a per során foganatosított becsű idejében megnövekedett értékét köteles megtéríteni _ _ _ _ 98
Adásvétel.
(L. még gazdasági lehetetlenülés c. a. a 48. és 89. sz. eseteket is, továbbá a 26., 89., 90. és 106. sz. eseteket.)
Közös ingatlan eladása.
46. II. Olyan esetben, amikor a több társtulajdonos tulajdonát
tevő ingatlanra létrejött vételi jogügylet a szerződő felekre
nézve egységes jogügyletet képez: ha a vételi jogügylet az
egyik eladóra nézve érvénytelen, a másik eladó is jogosított
követelni a vételi jogügyletnek az ő jutalékát illetően való
hatálytalanítását ____________ 64
Adásvétel tartalmi kellékei.
79. II. Ha a jelzálogjog alapjául szolgáló követelés, illetve tartozás fenn nem áll, akkor a teherviselés kérdése nem tartozhat
az adásvételi ügylet lényegéhez s ilyen esetben csupán a jelzálogjog törlésére vonatkozó rendelkezésnek hiánya az ügyletnek érvényes létrejöttét nem gátolja - - -> 116
122. Ha az adott esetben az ingatlant terhelő zálogjogos követelésekre és özvegyi haszonélvezeti jogra vonatkozó megállapodás
a szerződésnek lényegbe vágó feltételéül tekintendő: az ezekre
vonatkozó megállapodás hiányában az adásvételi szerződés
érvénytelen_ _ _ _ _ - - - - - - - - 180
Ingatlan adásvétel alakszerűsége.
93. Az 1918. évi 4420. M. E. sz. rendelet általában ingatlanokról
intézkedvén, hatálya a belsőségi ingatlanra is kiterjed _ _ 142
24. II. Az adásvételi jogügyletről felvett okiratnak csak az az okirat tekinthető, s a jogügylet írásba foglaltnak csak akkor
vehető, ha az irat az összes felek, illetőleg meghatalmazottjaik névaláírásával van ellátva és az ügyletet kötő feleknek az
ügyletre vonatkozó akaratnyilvánítását magában foglalja. -
III. Csupán foglalóra vonatkozó okirat, magára a foglalótól
különben is független szerződésre vonatkozó okirattal a megkívánt alakiságok szempontjából egyenlő hatályúnak nem tekinthető és ez okirat alakiságát nem pótolhatja _ _ _ _ 33
17.1. A 4420/1918. M. E. sz. rendeletnek arra vonatkozó rendelkezése, hogy az ingatlan elidegenítése érvényességéhez az ügyletnek okiratba foglalása szükséges, kivételes intézkedés lévén,
azt kiterjesztőleg értelmezni és alkalmazni nem lehet. Ellenkező rendelkezés hiányában tehát érvényes lehet az olyan adásvételi jogügylet is, amelyre vonatkozó okiratot a felek nem
egy helyen, hanem két, de mindenben teljesen egyező példányban olyan módon állítottak ki, illetve írtak alá, hogy az egyik,
a vevőnek átadott példányt csak az eladó, a másikat, az eladónak átadott példányt csak a vevő írta alá _ _ _ _ 21
L. még a Jogszabályok c. a. a 16. sz. és a Visszavásárlási jog
c. a. a 43., 87. és 119. sz. esetet is.
9.I. Az adásvételi jogügylet írásba foglaltnak akkor tekintendő,
ha az arra vonatkozó okiratot mindkét szerződő fél aláírja,
avagy ha a két azonos tartalmú okiratnak a vevő részére
jutott példányát az eladó, az eladó részére jutott példányát
pedig a vevő írja alá. Ha az egyik okiratban a másiknak teljes tartalmára történik hivatkozás, az előbbit úgy kell tekinteni, mintha abban a másik okirat tartalma ismételve volna 116
92.I. A jogügylet okiratba foglaltnak csak akkor tekinthető, ha
a megfelelő és kölcsönös jognyilatkozatokat magában foglaló
okiratot a szerződő felek aláírják, illetve a mindenben egyezően
két példányban kiállított okiratnak a szerző félnek átadott
példányát az átruházó fél és az átruházó félnek átadott példányt a szerző fél a maga idejében névaláírásával ellátja.
II. Ha az okiratot csak az eladó írja alá és a vevőnek átadja
vagy elküldi, úgy az eladási ajánlat ugyan érvényesen jött
létre, magának a jogügyletnek az érvényes létrejötte azonban
attól függ, hogy a vevő az ajánlatot megfelelő időben és módon, ellenkező kikötés hiányában tehát a jelenlevők között
az ajánlattétel kor, távollevők között pedig a válaszadásra szükséges idő alatt elfogadja és elfogadási nyilatkozatát aláírja .
121.I. Az adásvételi ügyletet kötő felek akaratmegegyezését két,
tartalmilag egymást fedő és kölcsönösen csak az egyik fél által
aláírt okirat is igazolhatja .... ... ..... _ _ _ - 179
44. A Pp. 139. §-a alapján létrejött bírói egyezség pótolja az ingatlan adásvételi szerződós érvényességéhez megkívánt okiratot- 62
80. A 4420/1918. M. E. számú rendelet 1. §-a értelmében csak
ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez szükséges, hogy
az okiratba foglaltassák, de sem ez a rendelet, sem pedig az
általános magánjogi szabályok nem követelik meg az olyan
jogügylettől való elállás érvényességéhez, amely jogügylet érvényesen csak írásba foglalva jöhet létre, az elállásnak okiratba foglalását _ _ _ _ _118
81. Az a körülmény, hogy a szerződő felek az ügylet megkötésekor harmadik személy jogainak kijátszása végett akként állapodtak meg, hogy az írásbafoglalt adásvételi szerződésben nem
a valódi vételárat tüntették fel, e szerződés érvényességét nem
befolyásolja s ez nem minősíthető a 4420/1918. M. E. sz. rendelet 1. §-a által előírt okiratba foglalás hiányának _ _ _ 118
320. A tulajdonközösség megszüntetését célzó osztály az ingatlan
vagyon elidegenítését tárgyazó ügylet körébe nem vonható s
arra a 4420/1918. M. E. sz. rendeletben megszabott írásbeli
alakszerűség nem terjed ki - _ _ „ - _ _ „ _ 179
Opció.
121. II. Az ingatlanokra vonatkozó vételi opció csak akkor joghatályos, ha az adásvételi szerződés minden lényeges körülménye az okiratban rendezést nyert - - - - - 179
Opcióra vonatkozólag 1. még Gazdasági lehetetlenülés c. a. az
1., 74., 88. és 123. sz. eseteket is.
Visszavásárlás joga.
82.1. Bírói gyakorlatunk nem ismer olyan megszorító rendelkezést, melynél fogva eladó a vevővel szemben a visszavásárlási
jogot csak azon esetben köthetné ki joghatályosan, ha ez a
kikötés magába az adásvételi szerződésbe foglaltatik. Anyagi
jogszabály szerint a visszavásárlási jog szóval is érvényesen
kiköthető - s közvetlen szerződő féllel szemben tkvi bekebelezés nélkül is feltétlenül érvényesíthető _ _ _ _ - - 119
43. A visszavásárlási jog gyakorlása mellett az átruházó előbbi
tulajdonosnak nem az előbbi tulajdonjoga éled fel, hanem
annak gyakorlásával az előbbi tulajdonos egy újabb jogot érvényesít, amiből következik, hogy érvényesség szempontjából
a visszavásárlási jog kikötése is ugyanazon szabályok alá esik,
mint amelyek magára az adásvételi ügyletre fennállanak. Ha
tehát az ingatlanra vonatkozó adásvételi ügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges, úgy ez az
alaki kellék érvényesség szempontjából a visszavásárlási jog
kikötésére is kiterjed _ _____ _ _ _ 61
119. A visszavásárlási jogot kikötő megállapodás, mint a vevő tulajdonába került dolognak a vevő részéről leendő elidegenítésére vonatkozó előzetes megegyezés, amennyiben ingatlanra
vonatkozik, alája esik a 4420/1918. M. E. sz. rendelet 1. §-ában
foglalt annak a szabálynak, hogy érvényességéhez okiratba
foglalás szükséges 178
82. II. A 4420/1948. M. E. sz. rendelet nem köti az írásbafoglalt
adásvételi szerződéssel egyidejűleg kikötött visszavásárlási jog
érvényét okirathoz........ . - - - - 119
Bérlet, haszonbérlet
45. A bekebelezett bérleti jognak harmadik személy javára történt
engedményezése a bérbeadó tulajdonosnak hozzájárulása nélkül,
egyedül a bérlő engedménye alapján nem jegyezhető be, mert
a személyes jogok közé tartozó bérleti jog a bérlő által csak
akkor ruházható át minden következményével együtt valamely
harmadik személyre, ha a bérlő személyében történő ebbe a
változásba a bérbeadó is beleegyezik _ _ _ _ _ _ 64
38. l. A bíróságnak az összes körülmények mérlegelésével kell
megállapítania, hogy a központi fűtést ellenző bérlők is kötelezhetők-e a fűtés költségeinek megtérítésére és hogy ez alapon
követelhető-e a háztulajdonostól a központi fűtés szolgáltatása. - II. A jelenlegi válságos gazdasági helyzetben a központi fűtés üzemének felvételét csakis a feltétlen szükségesség
indokolhatja, ha és amennyiben a bérlemény fűtése egyéb alkalmas, vagy jutányosabb úton és módon eszközölhető nem
volna. - III. Ügydöntő fontosságú az a szempont is, hogy
vajjon a központi fűtés csak az összes lakások bevonásával
valósítható-e meg és hogy az azzal kapcsolatos kiadások az
egyes bérlők anyagi teljesítőképességét nem haladják-e meg és
így anyagi létüket veszélyeztető terhet nem képeznek-e 53
87. A haszonbérlő által emelt s a haszonbérlet lejártakor a haszonbérbeadó által becsértékben átveendő épületért a valutaromlás
folytán oly összeg fizetendő, hogy egyik félre se háruljon indokolatlan hátrány ____________ 129
Ellátási szerződés.
96.. Eltartás fejében való vagyonátruházási szerződés az eltartásra
kötelezett súlyos szerződésszegése (elhagyás) esetében az előbbi
állapotba visszahelyezés jogkövetkezményével célját veszti és
felbontható, anélkül, hogy a tartásra jogosult köteles volna
előbb a szerződés teljesítését szorgalmazni _ _ _ _ _ 146
Szolgálati szerződés.
52. A kinevezés a kinevező szervnek a kinevezendő személyhez
intézett nyilatkozatával, nevezetesen a kinevezést tartalmazó
okiratnak a kinevezett személy részére, az erre nézve előírt
szabályok szerint való kézbesítésével vehető joghatályosan megtörténtnek __ 78
39. A filmvállalat, amely a színész filmművészi tevékenységét
hosszabb időre kizárólag a maga részére lekötötte, köteles a
művész jogos érdekeinek biztosítására a filmszerepek lejátszására olyan előkészületeket tenni, amelyekkel alkalmat nyújthatott volna a kikötött számú filmek lejátszására _ _ _ 55
Vállalkozási szerződés.
(L. még Letét c. a. a 3. sz. esetet is.)
95. Ha a vállalkozási szerződés tárgyát tévő mű vagy munkaeredmény előállítását nem a megrendelő személyében és érdekkörében előállott véletlen eset akadályozza, a megrendelőt a vállalkozónak ennek folytán előállott károsodásáért, amennyiben az a mű vagy munkaeredmény létesítése tekintetében
munkásságot ki nem fejtett s kiadásokat nem teljesített, felelősség nem terheli _ _ _ 145
Ügyvitel.
53.I. A vagyonkezelő az idegen vagyont, ha annak kezelésére megbízás nélkül önként vállalkozott is, a vagyon urának érdekében és részére köteles kezelni. - II. A vagyonkezelő által eladott dolgok vételárán szerzett dolgokat a vagyon ura a maga
részére beszerzetteknek tekintheti _ _ _ _ _ _ _ _ 79
14. Ha valaki más helyett fizet kamatokat, megtérítési követelése
az adóssal szemben nem évül el a kamatokra nézve megszabott rövidebb idő alatt ___________ 17
Társaság.
107.1. A társaság megszűnik valamelyik tagjának halálával, hacsak
a társasági szerződésből más nem következik. - II. Haszonbérlőtársaság megszűnése esetében a végelszámolás a vagyonközösség megszüntetésére nézve fennálló általános szabályokra
figyelemmel a bérlemény természetbeli megosztása útján is
eszközölhető, a bérlőket a bérbeadóval szemben terhelő egyetemleges felelősség érintetlenül hagyásával _ _ _ _ _ 161
Szerződésen kívüli kötelmek.
Károsító joggyakorlás.
84. A jog gyakorlása csak akkor jogellenes és csak úgy szolgálhat kártérítés alapjául, ha a jogosított jogát minden egyéb cél
és érdek nélkül csak azért gyakorolja, hogy ezáltal mást károsítson ___ _ ____ _ 122
Tiltott cselekmény.
70. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint kártérítéssel tartozik ugyan az a férfi, aki házassági igéret tételével, vagyis
csábítással hajadon leányt szüzességétől megfoszt, de az ily
nőnek nincs kártérítéshez jogos igénye abban az esetben, ha
azzal a férfival, aki szüzességét elvette, utóbb ágyassági viszonyt folytat ______103
75. A hatósági jogkört bitorló proletárdiktatúrai szervek résztvevőinek vagyonjogi felelőssége fennforog, ha cselekvési körükben
másokkal szemben úgy jártak el, hogy utóbbiaknak helyzetét
súlyosbították, azoknak vagyoni károkat okoztak, ha fellépésük elhatározó, parancsoló és követelő volt _ _ - _ 110
L. még Tévedés stb. c. a. az 58. sz. esetet.
Felelősség harmadik személyért.
40. Gondatlanság az ügy ellátására kirendelt személy megválasztása
és a rá való felügyelet kívül. (84. sz. TÜH.) ... 57
Épülettulajdonos felelőssége.
114. Az építmény tulajdonosa, az anyagi jog értelmében az építmény hiányosságából, összeomlásából stb. másra háramló kárért felelősséggel tartozik - - - - - - - - 173
Veszélyes üzem.
23.1. Az elemi erővel hajtott felvonógép üzeme, ha az a tulajdonosnak hasznot nem is hajt, objektív felelősség alapjául szolgál. - II. A háztulajdonos felelős azért, hogy liftkezelője elnézte, sőt megengedte a liftnek a lakók részéről kíséret nélkül való használatát s a liftajtó kulcsát e célra gyakran az
ajtóban is hagyta _ _ _ _ _ _ _ _ 32
64. Ipari ólommérgezésre nem terjed ki a veszélyes iparűzésből
eredő tárgyi felelősség ___________ 96
Baleseti kártalanításról L. még Eltartás kötelezettsége c. a. a
118. sz. esetet is.
Állatkár.
33. Az 1894: XII. t.-c. 112. §-ában az állatokozta kárért megszabott felelősség csak mezőrendőri kihágásból eredő kárra vonatkoztatható _ _ __ _______ 47
Vendéglős felelőssége.
98. Vendéglős felelőssége a ruhatárban idegen személy által átvett ruháért_____ 150
Államkincstár felelőssége.
72. A kir. kincstár tételes törvénybeli rendelkezések hiányában is
felelős azért a károsító eredményért, amelyet az állam közegei
szolgálati eljárásuk közben, avagy a reájuk ruházott hivatalos
hatalommal visszaélve harmadik személyeknek jogellenesen
és saját felelősségüket is megállapító cselekménnyel okoznak 106
116. Azért a kárért, melyet az állam közegei hivatalos eljárásuk
körében vagy a rájuk ruházott hivatalos hatalom felhasználásával harmadik személynek jogellenes cselekményükkel okoznak, a kir. kincstár kártérítéssel csak akkor tartozik, ha az
illető közeg maga felelősségre vonható az ő jogellenes cselekményeért. E felelősségre vonhatás esete akkor forog fönn, ha
az állami közeg cselekményével nyilvánvaló szabálytalanságot
követett el, illetve ha cselekményével (vagy mulasztásával) szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kárt - 176
128. Amennyiben az állam szervei a kormányhatalom gyakorlása
alkalmával oly magatartást tanúsítottak, hogy annak alapján
hasonló esetben állami tisztviselővel szemben büntetendő cselekmény vagy fegyelmi vétség lenne megállapítható, az állam
az ily módon okozott kár megtérítésére kötelezendő - -191
Törvényhatóság felelőssége.
73. A fővárosi törvényhatóság csak másodsorban, akkor felelős, ha
a károsult az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt
kielégítést nem nyerhetne, vagy nem lehetne kideríteni, hogy
a sérelmes határozatra kik szavaztak _ _ _ _107
115. A székesfőváros fertőtlenítő-intézetének üzemkörében alkalmazottjai által az ügykörükbe eső teendők teljesítése közben harmadik személyeknek okozott károkért saját vétkességének a fennforgása nélkül is felel _ _ _ _ _ _ _ 174
Alaptalan gazdagodás. Turpis causa.
28. Házasságon kívüli viszony megszüntetésekor önként felajánlott jövőbeli járadék: nem turpis causa _____ _ 41
124. A kir. Kúriának mindinkább állandósuló joggyakorlata értelmében, az oly ügyletnél, ahol nemcsak a szolgáltatás elfogadása, de annak nyújtása is törvényellenes, vagyis mikor kétoldalú turpis causa forog fenn: a szolgáltató fél a saját vétkessége vagy erkölcstelensége mellett is visszakövetelheti az
alaptalan gazdagodás elvei szerint az általa teljesített szolgáltatást. Ez az elv azonban nem alkalmazható oly ügyletekre,
melyek erkölcstelensége, minden helyes erkölcsi érzék szerint
mindenki előtt annyira nyilvánvaló és súlyos, hogy az általános és mindenkori közerkölcsi felfogás sem tűri meg azt, hogy
a fél visszakövetelhesse az olyan szolgáltatást, amelyet a másik félnek erkölcstelen cselekmény elkövetéséért jutalmul ad 184
Öröklési jog.
Általános szabályok.
Hagyaték.
113. Ha az életbiztosítási kötvényben kedvezményezettekként a biztosítottnak törvényes örökösei jelöltettek ki, külön intézkedés
hiányában az életbiztosítási összeg nem illeti meg a végrendeletben megnevezett általános örökösöket - - 172
Lemondás.
102. II. Az örökrészre történt kielégítés és ennek folytán az öröklésről való lemondás akkor is érvényes, ha az még az örökség megnyílta előtt történt- _________ 154
Törvényes öröklés.
Ági vagyon.
22.1. Testvértől megváltás útján szerzett vagyon elveszti ági jellegét 30
102.1. Az egyik osztályos testvértől visszteher ellenében megszerzett apai vagyon a szerző félre nézve nem apáról hárult ági,
hanem szerzeményi vagyonnak tekintendő - _ _ 154
Özvegyi jog.
66. Az özvegyi jogon alapuló birtoklás jóhiszeműsége és jogszerűsége az érdemetlenségre alapított s az özvegyi jog megszüntetését eredményező kereset beadásától kezdve hiányzik, s ennek jogkövetkezményeként az ilyen, az özvegyi jogra érdemetlen özvegy a kereset beadása napjától beszedett jövedelmeket kiadni tartozik _ _________ 97
99. Az özvegyet özvegyi joga alapján csupán a tiszta hagyatéki
érték haszonélvezete illetvén meg : az özvegyi jog a hagyaték
hitelezőinek a hagyatékból való kielégítési jogát nem akadályozhatja. Az özvegy köteles tűrni azt, hogy férjének hitelezői
adósuk hagyatéki vagyonából peresített követelésüket kielégíthessék - - - - - - - 151
112.I. Özvegyi jog sérelme miatt nem támadható meg az a vagyonátruházás, amely a házasságkötést megelőző időben létesült _ 170
Kötelesrész,
20. Habár az örökbefogadott gyermekek öröklési jogai a törvényes
gyermekek öröklési jogaival egyébként egyenlők is: mégis az
örökbefogadáskor fennálló házasságból származó törvényes gyermekeket illető kötelesrész arányának meghatározásánál az örökbefogadott gyermekek számításon kívül hagyandók _ _ _ 27
112. III. Az utólagos házassággal törvényesített gyermekek nem igényelhetnek sikeresen kötelesrészt abból a vagyonból, amelyet
atyjuk az ő születésük után, de utólagos házassággal való törvényesítésük előtt, törvényes házasságából származott unokájára, ennek utána várható öröksége fejében átruházott _ _ 170
Végrendeleti öröklés.
Közvégrendelet.
36. A közjegyzői törvény 70. §-a szerint az ügyleti tanuknak nem
kell egyszersmind azonossági tanuknak is lenni és így egymagában az a körülmény, hogy az ügyleti tanuk a végrendelkezőt nem ismerték - ha csak a végrendelkező személyazonosságát a kir. közjegyző megállapította - a végrendelet érvénytelenítésére okul nem szolgálhat ________ 51
63. Közvégrendeleten a végrendelkezőnek megkezdett, de be nem
fejezett névaláírása nem felel meg az 1874. évi XXXY. tcikk
79. §-ában megkívánt sajátkezű aláírásnak _____ 94
65. Érvénytelen a közvégrendelet, ha az okirat nem bizonyítja sem
azt, hogy az annak felvételénél eljárt kir. közjegyző a végrendelkezőt személyesen ismerte, sem azt, hogy annak személyazonosságáról az azonossági tanuk nyilatkozataiból vagy egyéb teljes hitelt érdemlő adatokból meggyőződött - (1874. évi
XXXV. t.-c. 70. §.) - és így nem alkalmas annak a bizonyítására sem, hogy a kiskorú végrendelkező személyesen jelentette ki végakaratát a kir. közjegyző előtt. (82. §. a) pont.) - 97
írásbeli magánvégrendelet.
35.1. Magánvégrendeletnél nem lehet végrendeleti tanú, akiben
nincs meg az 1876: XVI. t.-c. 3. §-a értelmében megkívánt képesség annak bizonyítására, hogy az örökhagyó személyében
csalás vagy tévedés nem történt. - II. Nem szükséges azonban, hogy a végrendeleti tanuk az örökhagyót személyesen
ismerjék és vele előzően beszéltek legyen, hanem elég, ha az
örökhagyót, annyira ismerik, hogy személyazonossága iránt kétségben ne legyenek _ - 49
Szóbeli végrendelet.
37. Az írásbafoglalt végrendelet csak az esetben fogadható el az
1876: XVI. t.-c. 19. §-a alapján szóbeli végrendeletnek, ha a
végrendelkező kifejezést adott volna annak az akaratának, hogy
amennyiben írásbafoglalt végrendelete, mint ilyen meg nem
állana, nyilatkozatai szóbeli végrendeletnek tekintessenek - 51
101. Az örökhagyónak az a nyilatkozata, hogy az írásbeli végrendeletének érvénytelensége esetén kijelentését szóbeli végrendeletnek kívánja tekinteni, csak a jelen volt végrendeleti tanuk vallomásával bizonyítható - - - - - - - - - - 153
110. Nincs olyan kötelező jogszabály, hogy a szóbeli végrendelet
csak akkor volna érvényes, ha a megszabott alakszerűségek betartását mind a négy tanú magában a perben igazolja - - 167
Clausula cassatoria.
10. A végrendeletnek az eseti gondnok által a végrendeleti clausula cassatoria ellenére történt megtámadása az ingyenes joglemondással egyértelmű, mely a gondnokoltra nem járhat jogvesztéssel - - - - - - - - _ - - - 11
100. Az id. törvénykezési szabályok 7. §-a alapján kifejlődött állandó
bírói gyakorlat szerint, mivel a szükségörökös kötelesrésze
minden tehertől mentesen adandó ki, ha az örökhagyó vagyonának egy részét a szükségörökösének természetben, de valamely teherről hagyja, még ha ez a juttatás meghaladja is a
kötelesrészt, ez az örökség az örökhagyó szükségörökösét természetben akként illeti, hogy abból a kötelesrésznek megfelelő rész minden tehertől mentes legyen és ahelyett a szükségörökös pénzben csak akkor elégíthető ki, ha az örökhagyó
szükségörökösét a végrendelet megtámadása esetén kötelesrészre szorította. (Clausula cassatoria.) - - - - - - 152
Közös végrendelet.
18.1. Abból, hogy közös végrendeletükben a házastársak kölcsönösen haszonélvezeti jogot biztosítottak egymásnak hagyatékukra, még nem következik az, hogy mindegyik házastárs csak ezért hagyta a maga vagyoni illetőségét a maga rokonainak. -
II. A visszavonási jog korlátozása csak a közös végrendeletben egymástól függő viszonos (korrespektiv) intézkedések tekintetében áll fenn - - - - - - 16
Öröklési szerződés.
103. Testvéreknek egymással a rájuk háramlandó szülői örökség
tárgyában kötött szerződése különleges alaki érvényességi kellékekhez kötve nincs _ 154
104. Halálesetre szóló ajándékozásnak csakis az olyan ajándékozás
tekinthető, amely a túlélés feltételéhez van kötve, nem pedig
az olyan ajándékozás is, ahol az ajándékozó halálának napja
csakis a telekkönyvi tulajdonjog bekebelezésének időpontjául
van meghatározva - - -158
Az öröklés joghatásai.
Holtnaknyilvánitás.
12. Holtnaknyilvánítás visszaható hatálya a korábban lefolytatott
örökösödési eljárásra, amelyben a holtnak nyilvánított még élőként vétetett számba __15
Osztályegyesség.
30. A hagyatéktárgyaláson létrejött osztályos egyességet nem a
hagyatéki bíróság jóváhagyása teszi joghatályossá. Az osztály -
egyességnek vitássá vált érvénye csak perben dönthető el...44
22. II. Ha a kir. közjegyző a hagyatéki tárgyaláson nem világosította fel a feleket a vagyon jogi minőségéről, ezeknek a való
tényállás nem ismerésén alapuló nyilatkozata hatálytalan....30
Öröklési per.
107. III. Ismeretlen örökösök szükségtelen perbevonása esetében a
felperes a szükségtelenül felmerült ügygondnoki költségeket
viselni köteles _____________161
Telekkönyvi jog.
L. Elidegenítési tilalom c. a. a 11., Zálogjog c. a. a 78., Dologi
teher c. a. a 94., Kőszénkutatási jog c. a. a 109., Cselekvőképesség c. a. a 108., Bérlet c. a. a 45. sz. eseteket.

Témakörök