Madártávlat 2011. tavasz-tél

Előszó

Részlet a műből:
" Tömjén és fürj
Tavaszodik, egyre több virág bontogatja szirmait, a napsütés előcsalogatja a védett zugokban áttelelő rovarokat, békákat, gyíkokat, az erdők-mezők madárdaltól hangosak, a réteken hamarosan hallani a fürjkakasok pitypalattyolását. E madárhang különösen kedves a magyar ember fülének, mégha találkozni e rejtett életű madárral keveseknek is adatok meg. Jómagam a fürjjel először a tabáni plébániatemplom tömjén illatú sekrestyéjében "ismerkedtem meg", amikor hittanórán a Biblia oldalait lapozgattuk. "Akkor felkele a nép (és) azon az egész napon, és egész éjjel, és az egész következő napon gyűjtenek magoknak fürjeket, a ki keveset gyűjtött is, gyűjtött tíz hómert és kiteregeték azokat magoknak a tábor körült. A hús még foguk között vala, és meg sem emészették vala, a mikor az Úrnak haragja felgerjede a népre és megveré az Úr a népet igen nagy csapással. És elnevezék azt a helyet Kibrot-Thaavának: mert ott temették el a Mohó népet." Akkoriban még nem tudtan pontosan, hogyan néz ki ez a madár, de a vele kapcsolatos történet már akkor megragadott.
Több évtizeddel később szomorú körülmények között láttam ismét nagy tömegben fürjet: a határokon orrvadászoktól elkobzott tetemeket kellett megvizsgálnunk, hogy azok illegálisan lőtt védett madarak-e. Mert sajnos az elmúlt évtizedekben akadtak olyan fegyvertartók, akik a törvényes oltalomra valótekintet nélkül mohón lőtték ezeket a madarakat, pacsirták tízezreivel együtt. " Vissza