Előszó
Visszatekintés
Betöltöttük tizedik évünket
Kezemben a Madártávlat első száma (1994. január), s olvasom a Beköszöntő sorait. Az akkori főszerkesztő, Schmidt Egon egy helyütt ezt írja: "Szeretnénk,...
Tovább
Előszó
Visszatekintés
Betöltöttük tizedik évünket
Kezemben a Madártávlat első száma (1994. január), s olvasom a Beköszöntő sorait. Az akkori főszerkesztő, Schmidt Egon egy helyütt ezt írja: "Szeretnénk, ha ez az új lap szerény terjedelméhez mérten is színes és sokrétű lenne, de legfőképpen annak örülnénk, ha benne tagságunk, az önök véleménye is tükröződne." Ugyanitt írja Kállay György, aki akkor az MME főtitkára volt, hogy: "A mai világban, amikor számtalan hírlap, újság, folyóirat halódik, vagy kérész életet él, nem könnyű feladat egy ilyen lapot megtartani. ... Ennek ellenére nagyon bízom abban, hogy a nehéz megélhetési és anyagi gondok, nem fogják megakadályozni a lap további számainak megjelenését."
Nos azt hiszem, hogy a lap teljesített mindkét óhajt, a sok nehézség ellenére is talpon tudott maradni, és ma már egyre inkább önök, olvasók, egyesület tagok írásai töltik meg az oldalakat. Akkor, azonban, még nem lehettünk ebben biztosak, s ezért azoknak, akik a lap megszületésénél bábáskodtak, nem volt könnyű a döntés. Azt tudtuk, hogy a Madártani Tájékoztató már nem elég az egyre növő tagság informálására, másrészt annak szigorú szakmai tartalma nem tarthatott számot szélesebb körű érdeklődésre, hiszen sokan voltak közöttünk olyanok, akik nem akartak "vájt fülű" ornitológusokká válni, de szerettek volna híreket kapni a természet és a természetvédelem minél szélesebb palettájáról, az őket igazán érdeklő nap eseményekről. Azt is tudtuk, hogy már a Madártani Tájékoztató elkészítése is, jelentős plusz terhet jelentett a titkárság amúgy is többszörösen leterhelt dolgozói számára és egy újabb teher felvétele meggondolandó volt. Harmadrészben pedig tisztában voltunk vele, hogy jelentős anyagi terhet jelent egy új lap indítása. De mégis belevágtunk.
Vissza