Madárlátta kenyér (dedikált példány)

Fülszöveg

Várkonyi István Csongrádon született 1923. szeptember 21-én. Ma is ott él, egész munkássága a város és környéke szolgálatában telt. Már 1938-ban első díjat nyert az Országos Irodalmi Pályázaton, később a MEDOSZ, a József Attila Irodalmi és Művészeti Klub pályázatain ért el sikereket. Irodalmi, közéleti írásait a Szabad Föld, a Csongrád Megyei Hírlap, az Élet és Irodalom, a Kortárs, a Tiszatáj, a Délvilág, a Csongrád, a Reformátusok Lapja, az Új Ember és más lapok közölték évtizedeken át.
Az irodalomkritika a népi írók hagyományait követők között tartja szántott munkásságát. Humanizmusa, igazságkereső létfelfogása, hazafiassága, a szűkebb pátria iránti elkötelezettsége mélyen vallásos erkölcsi talajban gyökerezik. A természet szimbolikája műveiben a magasztosság jegyében mutatkozik meg. Egyéni sorsa igazolja, teszi szavahihetővé minden verssorát: azon alkotó értelmiségiek közé tartozik, akik nem alkudtak meg: 1945-ben Szegeden másfél év börtönbüntetésre ítélték hazafias írásai miatt.
Emberi nagyságára vall, hogy jelen, méltatlanul későn megjelent első kötetében nem vádaskodik, hanem fölülemelkedve a sorsdrámán a görögök bölcsességével mutatja fel a szépet és a jót.
"A panteisztikus életérzés és az istenfélelem minden bizonnyal azonos gyökérből sarjad; elődeink képeiben önmagunkat fedezhetjük föl, föltéve, ha nem nárcisztikus hajlam fordítja tekintetünket e tükör felé; mindent örökbe kaptunk - szavainkat, szülőföldünket továbbadni csak méltósággal szabad és érdemes." Vissza