Előszó
Nagy tisztelettel köszöntöm mindazokat, akik e könyvecskét kezükbe veszik. Köszöntöm azt a szándékot, amely Kunmadaras bővebb megismerésére irányul.
Településünk közel 700 éves múltjának ismerete a ma embere számára, községünk mai lakossága számára is erőforrás, amely úgy vélem, hogy túlterjed határainkon. Erőforrás a múlt ismerete mind szűkebb hazánk vonatkozásában, mind nemzetünk történelmét tekintve.
Őseink élete, küzdelme a létért, kemény, szívós munkája családjáért, falujáért, hazájáért és ennek ismerete minden korszakban - így a maiban is - olyan példa és olyan kincsesbánya, ami kimeríthetetlen. A múlt ismeretének, megbecsülésének, az ősök bemutatásának eszköze minden olyan írás, ami révén eszmeileg, szellemileg gazdagodhatunk.
A MADARASI KRÓNIKA is olyan írás, olyan lehetőség számunkra, ami ismereteinket szélesítve, tudásunkat gazdagítva és elmélyítve növeli cselekvésünk hatékonyságát szűkebb hazánk iránt és javára.
Dr. Ötvös László református lelkész e könyvecske írója olyan ember, aki bárhová kerül, keresi annak lehetőségét, hogy minél több ismeretet szerezzen az adott településről, annak múltjáról, történetéről. Amikor először említette nekem Kunmadaras krónikájának megírási szándékát, azt örömmel üdvözöltem. Az akkori beszélgetésünk alapján úgy ítélem meg ezt a kezdeményezést, mint a Kunmadarasról szóló eddigi írások további bővítését, mit mindenképpen segíteni, támogatni érdemes.
Most, amikor a krónika elkészült, azt mondhatom, hogy ez nemcsak az alkotónak öröm, hanem az olvasó számára is az. A feltárt régi események tovább gazdagították eddigi ismereteinket. Ez az írás azonban nemcsak Kunmadaras számára hasznos és értékes, hanem minden embernek, aki szereti a szépet, a jót, szereti népét, szereti hazáját.
Ajánlom tehát e könyvet a kunmadarasiaknak, ajánlom a nagykunsági embereknek és minden kedves olvasónak, aki jelen építéséhez, s a jövő formálásához erőt merít a múltból.
Vissza