Atyha szokásvilága

Előszó

Atyha község az egykori Udvarhelyszékben, a mai közigazgatás szerint Hargita megyében fekszik. Igen hihetőleg az első település, „tipikus nyeregben ülő falu" a Firtos és a Fiasmál közti atyhai nyereg északi oldalán, a Korond és Küsmöd vizének vízválasztójánál 700-775 méter magasan települt, Korondtól 9, Székelyudvarhelytől 36 km-re fekszik. A falutól északnyugatra Réda éles tufapadokkal jelzett gerince ereszkedik alá a Korond vizéig (752 m). Délen a Kadácsmező (652 m) és a Kerekmező (743 m) emelkedik, majd az erdőborította Firtos (1063 m) zárja le a látóhatárt. A Fiastetőről - tiszta időben - a Marostető hegyvonulatáig elláthatunk. Nyugaton a Zavar-pataka mentén Etédre ereszkedhetünk alá. Ezen falu, bár egy sziklaoldalon fekszik, kifogyhatatlan a jó ivóvizekben, - a fent említett szikla oldaltöveiből, mely a falu északi része felett nyúlik el, igen gazdag, állandó, örök leven források buzognak ki, ilyenek észak-nyugati részén a Kőkút, melynek gazdag forrása cserépcsatornákon, a római mód szerint a föld alatt a plébánia udvarra volt bevezetve, a két víztartóba van befogva, innen szintén csatornákon a föld alatt megy Felszegre, ahol egy nagy cserefa vályúba folyik bele Fel- és Alszeg használatára. A más, még bővebb forrású kút a Mogyorós kútja, a Dávidok oldal alatt egy sziklamedencéből buzog fel, s a falu legnagyobb részeit látja el vízzel A harmadik nevezetes forrás a Bojtos kútja, mely a föld színén állott valaha, s a falu Alszeg-Márkos és Bojtos nevű részeit látja el kifoghatatlan vízzel. Ezek a források, ahogy a hagyomány tartja, mindig voltak és igen bő vizükkel látták el a községet. A legsűrűbb települések ezen források közelében vannak, télen-nyáron egyaránt bő vizük van, szinte egy kissé kék, mert palasziklákon jönnek keresztül a föld színére. Sok vas van bennük, ezért egy kis havasi patak vizéhez inkább hasonló, kedves ízük van. Télen melegek, nyáron hidegek, s így az ivásra legkedvesebb vizük van. Atyhához a reformáció előtt kilenc falu tartozott. E falvak közös temploma a falu alóli kerek erdőben volt, melyet most is Szentegyházas erdőnek neveznek. Az elrontott templomból való a jelenlegi templom kisebbik harangja, amelynek palástján az alábbi felirat olvasható: Anno domini millesimo CCCCXXXVII vagyis 1437. Vissza