Madách Imre Gimnázium Évkönyve 79-80

Előszó

Részlet a könyvből:

A MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM MÚLTJA
Iskolánk kilenc évtizedes működése az ország, a főváros és a VII. kerület fejlődésének egyik részlete, de tükre is. Alapítása és fejlődésének közel négy évtizede a dualizmus korára esik. Átélte az első világháborút, és részese Volt a Tanácsköztársaság dicsőséges napjainak. Az ellenforradalmi Horthy-korszak fasiszta irányzata és az ezt befejező második világháború közvetlenül is súlyosan érintette az iskolát. A felszabadulást követő szocialista országépítő munkával fonódott össze az utolsó 33 év.
A „VII. ker. Magy. kir. állami főgymnasium" 1881 szeptemberében alakult meg, mint Budapest első állami gimnáziuma. Kezdetben a VII, Klauzál u. 10. sz. bérházban folyt a tanítás, míg 1892 szeptemberére elkészült a VII., Barcsay u. 5. sz. klasszicista épület, mai otthonunk. (Iskolánk 1921 szeptemberében vette fel Madách Imre nevét.)
Intézetünk fokozatosan épült ki 16 tanulócsoportos gimnáziummá. Az első tanévben 106 első osztályossal induló gimnáziumba az 1901-2. tanévben 1320 diák iratkozott be. A túlzsúfolt iskolában az osztályok átlagos létszáma 60 felett mozgott. Közben újabb iskolák sarjadtak a Barcsayból: 1894-ben a VIII. ker. Zrínyi Miklós Gimnázium, 1902-ben pedig a XIV. ker. István Gimnázium. Az első érettségi vizsgálat 1890 júniusában zajlott le 42 maturandus diákkal. Azóta 10 180 diák érettségizett az alma materben. (A felszabadulás után 4663.)
1900-1920 között állandóan 1000 körül mozgott a tanulólétszám. 1920-1945 között fokozatosan 650 főre apadt le, s ezen a szinten állt 1960-ig. Ekkor jelentős emelkedés következett: 1962-ben 23 osztályt indítottak 950 tanulóval, s átmenetileg a váltakozó tanítást is bevezették. A túlzsúfoltság az 1965-ben érettségizett 9 osztály kibocsátásával megszűnt.
A kerület népességének arculata a tanulóifjúság szociális összetételében is kifejezésre jutott. A fiatalok egy kis része (10% körül) a tőkés, földbirtokos osztály soraiból került ki, jelentős hányadát képviselte (35-40%) a kisiparos, a kiskereskedő réteg, a legszámottevőbb azonban az értelmiségi, tisztviselői kategória (45-50%), de elenyésző volt a munkásgyerekek számaránya (5% körül). Iskolánk alapításától kezdve népszerű és tekintélyes iskola lett, hiszen kielégítette a környező társadalmi rétegek műveltségi törekvéseit, felemelkedési ambícióit. Rangot adott az is, hogy - állami iskola lévén - az uralkodó konzervatív-katolikus politikai-kulturális irányzattól eltérően a mérsékelten liberális-demokratikus-humanista elveket követte. Ugyanakkor biztosította azokat a társadalmi és közéleti kiváltságokat, amelyek bármely gimnázium elvégzésével együtt jártak, és amelyek „úri" rangot jelentettek. („Tekintetes" cím, tisztviselői állás, karpaszomány a hadseregben, egyetemi felvétel stb.). Vissza