Jogszociológia

Tartalom

1.§ A jogszociológia mint tudomány 1
1.1. Tudományelméleti bevezetés 1
1.2. A jogszociológia koncepciója a jogról 3
1.3. Jogszociológia és jogelméleti irányzatok viszonya 6
1.4. A jogszociológia alaphipotézisei 7
1.4.1. A társadalom hat a jogra 7
1.4.2. A jog nem pusztán szabályrendszer 9
1.4.3. A jog alapvetően plurális jelenség 9
1.4.4. A jog tágabb formális forrásainál 10
1.4.5. A jog szűkebb a társadalmi magatartásoknál 10
1.5. Jogdogmatika és jogszociológia 11
1.6. A jogszociológia, mint tantárgy 13
2.§ A jogszociológia létrejöttének feltételei 13
2.1. A jogszociológia létrejöttének társadalmi feltételei 13
2.2. A jogszociológia létrejöttének tudományrendszerbéli feltételei 14
2.3. A jogszociológia létrejöttének speciális akadályai 16
2.4. A jogszociológia ideológiai előzményei 19
2.6. A jogszociológia kialakulásának közvetlen társadalmi, világnézeti, tudományos háttere 21
3.§ A jogszociológia rendszere 22
3.1. A társadalmi rendszerek és a jog kapcsolatait taglaló jogszociológia 23
3.2. A jog belső szerkezetével foglalkozó jogszociológia 23
3.3. Az empirikus jogszociológia 23
4.§ A jogszociológia előfutárai és megalapítói 24
4.1. Montesquieu 24
4.2. A német történeti iskola - Savigny 26
4.3. Az angol történeti iskola - Maine 29
4.4. Ehrlich 31
4.4.1. Ehrlich jogkoncepciója - a jog mint döntésnorma és a jog, mint szervezeti norma 31
4.4.2. A jogtalálás technikái 34
4.4.3. A szabad jogtalálás szervezeti háttere 38
4.4.4. Az élő jog elméletének hatása és magyarázóereje 38
4.5. Pound 39
4.5.1. A társadalmi mérnökösködés gondolata 41
4.5.2. A jogfejlődés szakaszai 43
4.6. Az amerikai realista iskola 44
4.6.1. Az amerikai realista iskola célkitűzései és jellegzetességei 45
4.6.2. Jerome Frank munkássága 48
4.6.3. Llewellyn és a realisták a Columbia egyetemen 48
4.7. Durkheim 50
4.7.1. Durkheim társadalomképe és módszertana 50
4.7.2. A represszív és reparatív jog és a társadalom típusainak viszonya 53
4.7.3. Az anémia és jogi szabályozás közötti összefüggések 56
4.7.4. Durkheim a büntetőjogról 58
4.7.4. Durkheim a szerződési jogról 60
4.7.5. A tulajdon közösségi eredetének elmélete 61
4.8. Max Weber jogszociológiája 65
4.8.1. A jog racionalitás fokok szerinti típusai 68
4.8.1.1. A formálisan irracionális jog 68
4.8.1.2. A materiálisán irracionális jog 68
4.8.1.3. A formálisan racionális jog 69
4.8.1.4. A materiálisán racionális jog 70
4.8.2. A racionális jog kialakulásának társadalmi háttere 71
4.8.3. A formálisan racionális jog létrejöttének ideológiai feltételei 72
4.8.3. A kodifikáció mögött meghúzódó társadalmi tényezők 73
4.8.5. A formálisan racionális jog materializálódása 76
4.9. Marxista jogszociológia 76
4.9.1. Marx jogra vonatkozó nézetei 77
4.9.2. A formális jogegyenlőség és a kapitalizmus 78
4.9.3. Pasukanisz 79
4.9.4. Karl Renner 81
5.§ A jog társadalmi funkciói 86
5.1. A funkcionalista rendszerelmélet 86
5.2.1. A jogrendszer és más társadalmi alrendszerek kapcsolatai 88
5.2.2. A jogrendszer funkcionális tagolódása 90
5.2.3. A társadalmi alrendszerek cserekapcsolatai 90
5.3. A pozitív jog társadalmi kötöttsége 91
6.§ A modern jogfejlődés tendenciái 92
6.1. A modern jogok materializálódása és a törvényhozási eljárás 92
6.2. A materiális célzatú jogalkotás diszfunkcionális következményei 94
6.3. Az egyéni, a bírói, a politikai és a kollektív döntés közötti strukturális különbségek 96
6.3.1. A választás és következményeinek előrejelezhetősége 96
6.3.2. A döntésért viselt felelősség 98
6.3.3. A döntéshozó ismeretei 99
6.3.4. Az egyéni preferenciák mérhetősége 99
6.3.5. A döntési alternatívák természete 100
6.3.6. A politikai és bíró döntéshozatal összevetése 100
6.4. A jog kiszámíthatósága a politikai illetőleg bírói döntéseken alapuló jogfejlesztés esetén 101
6.5. A modern jogok materializálódásának értékelése és a materializálódás hátrányainak kiküszöbölésére kidolgozott elképzelések 104
6.5.1. Selznick és Nonet a jog materializálódásáról 104
6.5.2. Habermas a jogfejlődés szakaszairól 105
6.5.4. Luhmann autopoietikus jogelmélete 106
6.5.4.1. Az autopoiezis elmélete 106
6.5.4.2. Az autopoietikus jog rendszere 107
6.5.5 Teubner 108
6.6. A jóléti állam hatása a jogdogmatikára 110
7.§ Jogi hivatások szerkezete és a szerkezet hatása jogrendszerekre 113
7.1. Franciaország 113
7.1.1. A Code civil kodifikációjára ható tradíciók 113
7.1.2. A Code civil francia jogi kultúrára gyakorolt hatása 115
7.1.3. A jogi hivatások szerkezete 116
7.13.1. A hatalmi ágak megosztásának hatása a francia jogi hivatásokra 116
7.1.3.2. Az ügyészség 118
7.1.3.3. A szabad pályák 118
7.2. Németország, Ausztria, Svájc 119
7.2.1. A német középkori tradíció 119
7.2.3. Az osztrák polgári törvénykönyv szociológiai jellegzetességei 121
7.2.4. A svájci polgári törvénykönyv szociológiai jellegzetességei 122
7.2.5. A németországi jogi hivatások szerkezete 123
7.3. A common law rendszerek - Anglia 124
7.3.1. A római jog recepciójának elmaradása 124
7.3.2. A jogászképzés rendszere 125
7.3.3. A bíráskodás rendszere 126
7.3.4. Az angol ügyvédi szervezet 127
7.3.5. Az ügyészi szervezet 128
7.4. Az USA jogrendszerének szociológiai jellemzői és jogi hivatásai 129

Témakörök