Előszó
Bevezető helyett
Jobb könyvek esetén a szerző, mintegy az utolsó szó jogán (hiszen a bevezetőt valószínűbb, csak munkája végeztével írta), mentséget keres, mit miért hagyott ki, vagy éppen mit...
Tovább
Előszó
Bevezető helyett
Jobb könyvek esetén a szerző, mintegy az utolsó szó jogán (hiszen a bevezetőt valószínűbb, csak munkája végeztével írta), mentséget keres, mit miért hagyott ki, vagy éppen mit hogyan értsen a nyájas olvasó... Erich Kästner némely könyvéhez többet is biggyesztett az ismételt kiadások okán.
nos, a csomagolás nem ilyen műfaj: amikor az áru az üzletekbe kerül, már késő magyarázkodni. Népszerűsítő reklámot folytatni azonban szabad.
E könyv témája a csomagolás: a termék vagy márkaazonosság koncentrált formája. Olyan meghatározó immár, hogy a modern művészet nagyjai rendre foglalkoznak vele. Kétszeresen is alkalmazott művészet tehát.
Művészet, hogy olyat ígérjünk, kínáljunk, amivel még szavahihetőek maradhatunk. A csomagolásdesign megjeleníti a termék előnyeit és a piaci elvárások figyelembevételével vonzóvá teszi azt. A forma, az anyag, az előállítás technikája a grafikai tervvel egy egységet alkot, amely a termékeket a versenyhelyzetben - mert nincs annál szigorúbb megmérettetés, mint az áruk versenye - a minőséget előtérbe állítva, egyértelműen pozicionálja.
Mégis, inkább az áttekintés összegzésképpen: három fő részre tagolható e kötet. Egy rövid reklámtörténet után a csomagolás múltjáról esik szó, majd szándékom szerint a legáltalánosabb, néhol sajátos példák bemutatásával a csomagolástechnika, azon belül pedig leginkább a tipográfia kerül előtérbe.
Hogy könyvünk mértékadó és értékálló lehessen, a szövegbe rendre idézem azokat, akiket idolként szakmánk elismer.
Végezetül: kész vagyok bebizonyítani bármit.
(Ezt ugyan Oscar Wilde mondta...)
Vissza