Macskanapló

Előszó

Részlet a könyvből.:

"1. Tegnap végre elszántam magam, és szert tettem egy saját, külön bejáratú gazdira. Tudom, hogy nagy felelősség a gazditartás, de igazán felkészültnek éreztem magam, elolvastam egy csomó könyvet a gazdik szokásairól meg sajátságos szükségleteikről, és úgy gondoltam, hogy már elég nagy macska vagyok ahhoz, hogy saját gazdim legyen.
Akire szert tettem, elég szórakoztatónak tűnik, hogy mást ne mondjak, azt játssza, hogy ő tett szert rám. Ha-ha! Megfigyeléseim szerint ez valami kollektív téveszme-rendszer lehet a gazdik fejében, mert a kiszolgáló személyzet, akik azzal voltak megbízva, hogy odaszállítsanak, ugyancsak így gondolkodik, legalábbis az elcsípett beszélgetésükből erre következtettem. Ezt például egyetlen etológiakönyv sem említette, de még a macskaneten sem találtam utalást rá. Lehet, hogy valamilyen sajátos alfajhoz kerültem, és én leszek a macskák Franz Boasa?
Első komoly megfigyelésem, hogy a kétlábúak alig lelkesednek, amikor egyetlen jól irányzott pisiléssel két frissen mosott paplant és két párnát is telibe tudok trafálni. Sőt! Elismételhetetlen megjegyzések kíséretében ezeket a kellemesen szagosított dolgokat rögtön beleteszik egy morgó valamibe, ahonnan elviselhetetlen virágillattal kerülnek elő órák múlva. Ezen a téren a gazdik örvendetesen gyorsan fejleszthetők, mert amikor az éjszaka közepén lepisiltem a takarót, akkor nem tette be a morgóba, hanem kihajította az udvarra, és azt mondta, hogy :"MACSKA! Te leszel a következő!" Vajon ez mit jelenthet?" Vissza

Fülszöveg

"Amikor a fiúgazdi hazaért, az első dorombolásomra megvakargatta a fülemet, majd előhúzott a táskájából egy egész doboz Whiskas konzervet, és miközben felbontotta, azt motyogta: »csak el ne járjon a szád, Gizi.« Nem tudom ki ez a Gizi, de majd gondom lesz rá, hogy kussolljon."

Bemutatjuk Nokedlit, a szabadszájú kölyökmacskát, aki saját, különbejáratú gazdira tesz szert, és hogy a rengeteg új élményt el ne felejtse, naplóírásba kezd. Macskaszemmel fura, sőt olykor felháborító, hogy a gazdik között van, aki éjjel aludna, nem nyalogatja magát tisztára naponta többször is, kiporciózza az ételt, kutyát tart, és dobozba téve elviszi egy helyre a macskáját, ahol annak a szegény állatnak tablettákat dugnak le a torkán, tűt szúrnak a fenekébe, és még a hasát is bestoppolják.
A kismacska azonban a sok furcsaság közben is igen jól szórakozik: bemászik a gardróbba, ott megküzd a fogasokon lógó ingekkel, cipőfűzőt, mobiltelefon-töltő kábelt gubancol össze, kipakolja a fürdőszobaszekrényt, megmássza a bejárati ajtót, a függönyt, levadássza és megöli az internetkábelt, kicsomagolja az összekészített karácsonyi ajándékokat, miközben folyamatosan próbálja megérteni az embereket, új alapokra helyezve a fajok közötti kommunikációt.
Urbán Szabó Krisztina gyermekpszichológus, a Macskanapló az első regénye, és van egy macskája, akit úgy hívnak: Nokedli. Vissza