1.062.337

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

M. Tulli Ciceronis Scripta Quae Manserunt Omnia 45.

De Natura Deorum/Az istenek természete

Szerző
Szerkesztő
Lipcse
Kiadó: In aedibus B. G. Teubneri
Kiadás helye: Lipcse
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 200 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Latin  
Méret: 18 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés: A latin szövegtestet bevezető tanulmánnyal, lábjegyzetekkel és indexszel ellátta: O. Plasberg.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A kötetben M. T. Ciceró római író, filozófus és politikus, filozófiai, istentani értekezését lelhetjük fel, melyet bevezető tanulmány vezet fel. A szöveg megértését a lábjegyzetekben található kommentárok és a latin nyelvű szöveg után beillesztett index segíti.

"Megengedem, hogy vannak istenek. Világosíts fel hát engem, honnan származnak, milyenek testileg, lelkileg, hogyan is élnek. Ezeket szeretném ugyanis megtudni. Te mindenre az atomok törvényszerűségét, illetve zabolátlanságát hozod fel magyarázatul: Ebből eredeztetsz és alkotsz meg mindet, ami e világra jön, ahogy mondják. Kezdjük azonban azzal, hogy nincsenek is atomok. Semmi sincs ugyanis, aminek ne lenne teste; a testek viszont minden helyet betöltenek; azért nincs űr és nem létezhetik önálló atom sem." "... az ember semmiképp sem tökéletes, de egyfajta részecskéje a tökéletesnek. Mivel azonban a világ mindent átölel, és semmi sincs, ami ne lenne meg benne, azért minden tekintetben tökéletes. Lehet-e hát valami, ami a... Tovább

Fülszöveg

A kötetben M. T. Ciceró római író, filozófus és politikus, filozófiai, istentani értekezését lelhetjük fel, melyet bevezető tanulmány vezet fel. A szöveg megértését a lábjegyzetekben található kommentárok és a latin nyelvű szöveg után beillesztett index segíti.

"Megengedem, hogy vannak istenek. Világosíts fel hát engem, honnan származnak, milyenek testileg, lelkileg, hogyan is élnek. Ezeket szeretném ugyanis megtudni. Te mindenre az atomok törvényszerűségét, illetve zabolátlanságát hozod fel magyarázatul: Ebből eredeztetsz és alkotsz meg mindet, ami e világra jön, ahogy mondják. Kezdjük azonban azzal, hogy nincsenek is atomok. Semmi sincs ugyanis, aminek ne lenne teste; a testek viszont minden helyet betöltenek; azért nincs űr és nem létezhetik önálló atom sem." "... az ember semmiképp sem tökéletes, de egyfajta részecskéje a tökéletesnek. Mivel azonban a világ mindent átölel, és semmi sincs, ami ne lenne meg benne, azért minden tekintetben tökéletes. Lehet-e hát valami, ami a legjobb, és belőle mégis hiányzik? A gondolkodásnál és az értelemnél ugyanis semmi sem kiválóbb. Ezek a képességek tehát nem hiányozhatnak a világból... Ennélfogva, ami a világ egészében a legnagyszerűbb, annak valamiféle tökéletes és föltétlen formában kell léteznie; a világnál viszont semmi sem tökéletesebb, az erénynél semmi sem kiválóbb, következésképp ez erénynél semmi sem kiválóbb, következésképp az erény a világegyetem sajátja. És bár igaz, hogy az ember természete nem tökéletes, az erény mégis megvalósul az emberben. De mennyivel könnyebben ölt ezért testet a világban?” Vissza

Tartalom

Ciceró, ókor, filozófia, vallás, istentan
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem