Münzer Tamás népi reformációja

Előszó

A 16. századi Parasztháború Németország történetének legfontosabb eseményei közé tartozik. Ha a német polgárság másképp viszonyul a parasztfelkeléshez, ha másképp foglal politikailag állást, ez az esemény fordulópontot jelenthetett volna és az egész német történet új irányt kap.
Marx a Parasztháborút „a német történelem legradikálisabb tényé"-nek nevezte (Marx K. és Engels F. Összegyűjt. Művei. I. köt. 393. old.). Engels és Lenin úgy mutattak rá a Parasztháborúra, mint az európai polgári forradalom első felvonására (P. Engels: „A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig", előszó az angol kiadáshoz; V. I. Lenin, Összegyűjt. Művei, XII. köt. 210-211. old. orosz kiad.); a későbbiektől eltérően (a 17. században Angliában, a 18. században Franciaországban) ez a kísérlet vereséggel végződött és Német országot visszavetette az egyetemes európai fejlődés szintjéről. A Parasztháború németországi győzelme a polgári forradalom győzelmévé válhatott volna, és előkelő helyet biztosított volna a német népnek a többi európai nép között. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a Parasztháború története okainak, általános jellegének és következményeinek meghatározása élénken foglalkoztatja a német történészeket, és ezeket a kérdéseket mint az egész német politikai fejlődés központi problémáit tárgyalják, a középkor és újkor közti átmeneti időszakban.
Nem véletlen, hogy a német történészek különösen akkor kezdtek érdeklődni a Parasztháború iránt, amikor megindult a mozgalom Németország nemzeti és állami egyesítéséért. A Nagy Parasztháború első tudományos feltárása Ferdinánd Friedrich Oechsle munkája volt - „Adalékok a Parasztháború történetéhez a sváb-frank határterületeken,, - amely 1830-ban jelent meg (F. Fr. Oechsle: „Beiträge zur Geschichte des Bauernkrieges in den schwäbisich-frankonischen Grenzlanden", Heilbronn, 1830). Az előző munkák; köztük a 18. századi francia forradalom idején írottak, lényegében Lutherrel és Münzerrel foglalkoztak. (K. Hammerdörfer: „Geschichte der lutherischen Reformation", Bd. I, Leipzig, 1793; G. Th. Strobel: „Leben, Schriften und Lehren Thomas Müntzers", Nürnberg u. Altdorf, 1795.) Oechsle vizsgálta meg elsőnek a Parasztháborúnak azokat az okait, amelyek Németország történeti fejlődésében gyökereztek; ezeket az okokat nem valamely személyiségnek a tevékenységében látta, hanem a paraszti tömegek súlyos elnyomásában. Mikor a 19. század húszas éveiben Poroszországban széles körökben tárgyalták a parasztkérdést, egy paraszti reform tervei merültek fel. A napoleoni háborúk korának társadalmi mozgalmai felébresztették az érdeklődést az iránt a kérdés iránt, hogy milyen szerepe van a tömegmozgalmaknak a nemzeti függetlenségért vívott harcban. Ez az érdeklődés természetesen a Parasztháború korára is kiterjedt. Vissza