Kígyóbőrnyakék

Fülszöveg

Nagy mesélőkedv szegődött Lydia Scheuermann Hodak mellé, aki a pusztán nevelkedett emberek kizökkenthetetlen nyugalmával és megfellebbezhetetlen logikájával beszél egy értelmetlen háború borzalmairól, minden szavával az örökérvényű emberi értékek mellett foglalva állást. Regényének hősei meghökkenve szembesülnek az elképzelhetetlennel: Horvátországban fél évszázad után ismét véres háború robban ki, amelyben az egykori jugoszláv néphadsereg katonái és a szerb falvak lakói kerülnek szembe a táj embereivel: horvátokkal, magyarokkal. A történések egy drámai jelenettel veszik kezdetüket, amelyben egy orvlövész szerb tiszt - a fiatal horvát gárdista szeme láttára - lelő egy várandós fiatalasszonyt, aki gyermekét tartja a karján A katona megpillantja az ablakból felé meredő puskacsövet, felmegy az elhagyatott épületbe, és az utcára dobja a gyilkost. Ez hát a kiváló regény fő gondolata: bizonyos rendkívüli helyzetekben az ember csak akkor tud embernek maradni, ha ki képes szabadulni a társadalmi kötöttségek béklyóiból. Ha van ereje szembefordulni a gonosszal, amely bújjon akár báránybőrbe, akkor is fel kell ismerni. Elsősorban erkölcsi üzenete van hát ennek az olvasmányos prózai műnek: „bűnösök közt cinkos, aki néma" (Babits), azaz: bűntárs az, aki nem cselekszik - élete kockáztatásának az árán is - a védtelenek védelmében. Úgy is fogalmazhatnánk: olykor harcra kényszerül az erőszak ellenzője, mert csak így szerezhet érvényt hitvallásának. Vissza