Az újabb német irodalom rövid története

Előszó

Előszó
Azt hiszem, - legalább a közönség egy része számára - indokolásra szorul az, hogy egy német irodalomtörténet éppen most íródott meg és kerül a magyar olvasók elé. Mert kétségtelenül sokan vannak, akik szeretnék maguk és a nemzet emlékéből egyszerűen kitörölni az utolsó, szörnyű és megszégyenítő évek emlékét. Ez pedig a legkönnyebben akkor történik, hogyha radikálisan és teljesen elfordulnak minden német kultúrától, igyekeznek azt maradék nélkül kivetni a nemzet öntudatából. Ha eddig, nemcsak az utolsó években, hanem már jóval régebben is kulturális életünk megbetegedésének látszott a német befolyás túlságos nagy volta, úgy a radikális gyógyulást, egyesek szerint, abban kell keresni, hogy legalább hosszú ideig, tudomást se vegyünk a német kultúráról, akár a jelen, akár a múlt Németországáról legyen is szó.
Nem valószínű, hogy a magyar értelmiség tekintélyes része előtt az ilyen gondolatmeneteket nagyon is behatóan kellene cáfolni. Minden gondolkodó ember előtt világos, hogy nemcsak a magyar nemzet múltjából nem tüntethetők el a német kultúra hatásai és azok - akárhogy értékeljük is azokat - ma talán még nagyobb tudományos gondossággal tanulmányozandók mint régen; minél erélyesebben igyekszünk leküzdeni őket, annál jobban szükséges a beható tanulmány. De ezen felül az is világos, hogy ma még senki sem láthatja előre Közép-Európa politikai és kulturális fejlődését. Senki sem tudhatja, létrejön-e komoly és belső demokratikus fordulat a német nép életében, vagy pedig új formák között folytatódik a régi reakciós irányú fejlődés; persze ez utóbbi esetben sem lehet előrelátni, milyen és mekkora lesz ez ideológiának a külföldre, tehát Magyarországra ható és befolyásoló ereje. Mivel így a jövőt illetőleg lehetetlen a német kultúrával való esetleges kritikai összeütközést elkerülni, továbbra is szükséges marad a német kultúra, a német irodalom ismerete, helyes értékelése. Vissza