Fülszöveg
Magyarország összeomlását az állami támogatásokból működő fő-sodratú történetkutatás ma is meghamisítva mutatja be. Pedig rengeteg új adat, megcáfolhatatlan bizonyíték került elő azzal kapcsolatban, hogy hazánk szétzüllesztése két évtizedes államellenes összeesküvés eredménye volt, amelynek szálai a szabadkőműves páholyokba vezetnek. Elég csak RaíFay Ernő Harcoló szabadkőművesség vagy Politizáló szabadkőművesség című könyvére gondolnunk.
Az 1900-as évek elejétől kezdve elképesztő támadássorozat indult a magyar állam intézményei ellen, amelyek célja a katolikus egyház, a magyar identitás és kultúra felszámolása. így sodródik bele hazánk az első világháborúba, a bomlasztó erők pedig mindent megtesznek azért, hogy káros tevékenységüket a hadseregben is eredményesen fejthessék ki, hogy aztán niájd az összeomlással felszínre kerüljön az a csőcselék, amely valóra váltja az országvesztők céljait.
Ezeket az utolsó drámai napokat mutatja be Lukachich Géza visszaemlékezése, aki hiteles...
Tovább
Fülszöveg
Magyarország összeomlását az állami támogatásokból működő fő-sodratú történetkutatás ma is meghamisítva mutatja be. Pedig rengeteg új adat, megcáfolhatatlan bizonyíték került elő azzal kapcsolatban, hogy hazánk szétzüllesztése két évtizedes államellenes összeesküvés eredménye volt, amelynek szálai a szabadkőműves páholyokba vezetnek. Elég csak RaíFay Ernő Harcoló szabadkőművesség vagy Politizáló szabadkőművesség című könyvére gondolnunk.
Az 1900-as évek elejétől kezdve elképesztő támadássorozat indult a magyar állam intézményei ellen, amelyek célja a katolikus egyház, a magyar identitás és kultúra felszámolása. így sodródik bele hazánk az első világháborúba, a bomlasztó erők pedig mindent megtesznek azért, hogy káros tevékenységüket a hadseregben is eredményesen fejthessék ki, hogy aztán niájd az összeomlással felszínre kerüljön az a csőcselék, amely valóra váltja az országvesztők céljait.
Ezeket az utolsó drámai napokat mutatja be Lukachich Géza visszaemlékezése, aki hiteles szemtantífa volt a budapesti esemén^gknek, katonai parancsnokként pedig megpróbálta a lehetetlent, megkísérélte megakadályozni az összeomlást.
Báró Lukachich Géza 1930-as években megjelent könyve beszerezhetetlen, tartalma ismeretlen a nagyközönség előtt. És nem véletlenül van indexen, hiszen híven mutatja be nemcsak a Károlyi Mihály nevével femjelzett puccs hátterét, hanem a korabeli államvezetés abban játszott felelősségét is.
SOMORJAI BÁRÓ LUKACHICH GÉZA
(Kassa, 1865. március 29.-Budapest, 1943. december 25.) császári és királyi altábornagy, katonai szakíró. Az első világháború elején Szerbiában, később az olasz fronton harcolt. Doberdónál és Isonzónál hadosztályparancsnok volt, csapataival a legvéresebb ütközetekben is helytállt. Példamutató magatartásáért és vitézségéért 1917-ben Mária Terézia-rendet, ezzel együtt pedig bárói címet és nemesi előnevet (somor-jai) is kapott. 1918-ban a hátországi biztosító csapatok parancsnokának tették meg.
Vissza