Éhes asszony

Előszó

ANNE.

Mrs. Crump szívesen beszélt családjáról, anyja életéről és a saját fiatalságáról. De csak akkor tette, amikor kellő nyugalma volt hozzá. Ilyen alkalmakkor, különösen jó ebéd után, Mrs. Crump visszaemlékezett. Alacsony karosszékben ült, könyv feküdt a térdén. Levette az olvasó-szemüvegét és a könyvére fektette. Ilyenkor, ahogy kedves mondásával kifejezte magát „egy kis kényelmet engedett meg magának." Tökéletlenül hannázott haját hanyagul fejetetejére csavarta, beburkolózott enyhén piszkos sárga kimonójába. A mult páthosza kísérte szürke szemében. Megszelídítette vaskos orrát és félelmetes állkapcsát.
Későbbi együtt töltött éveikben Herbert Crump ilyenkor majdnem emberinek találta. Visszaemlékezéseinek világa idegen volt, de nem érdektelen. Herbert Crump Anne második férje volt, majdnem húsz évvel fiatalabb a feleségénél. Mrs. Crump sohasem ismerte el ezt a ránézve előnytelen nagy korkülömbséget, bár száz megcáfolhatatlan tény bizonyította. Például a gyermekek kora. Mrs. Crump csak annyit mondott: kilenc évvel idősebb Mr. Crumpnál. Estélyi világítás mellett, báli ruhában, jól kipihenve, elég ügyesen kikészítve, mellékesen és hangosan felhozta ezt a matematikai tévedést. Ilyen percekben nem is volt egészen hihetetlen. Otthon, kényelmes ebédutáni hangulatában, öntudatlanul elejtette ezt az arcátlan feltevést. Nem említette az évek számát. De nem elővigyázatból. A számok, egynek kivételével, elmosódottan éltek elméjében... Vissza