Lu Hszün elbeszélései

Fülszöveg

Lu Hszün (1881-1936) a modern kínai irodalom egyik legnagyobb alakja. Eredetileg orvosi tanulmányokat folytatott, majd ráébredt, hogy a lelket, s nem a testet kívánja gyógyítani, s ennek eszköze az irodalom lehet. Gondolkodó, forradalmár, s a múlt század első felében a kulturális forradalom vezéralakja is volt egyben, írói munkássága során nagy figyelmet fordított a kelet-európai, s azon belül a magyar irodalomra. Felismerte Petőfi Sándor és az ő eszmevilága, a hazafiságról vallott nézetei között a rokonvonásokat, német fordításokból kínaira ültetett át Petőfi költeményeiből. Az ő kezéből indult a nyomdába a Paj Mang által fordított Szabadság, szerelem című vers, amely kínaiak millióival ismertette meg Petőfi Sándor egyik leghíresebb költeményét.
Galla Endre (1926-2008) mindmáig az egyetlen magyar sinológus, akinek a magyar és kínai irodalmi volt a szakterülete, egyben az egyetlen magyar Lu Hszün-szakértő. Az ötvenes években a Peking Egyetem Kínai Tanszékén modern kínai... Tovább

Fülszöveg

Lu Hszün (1881-1936) a modern kínai irodalom egyik legnagyobb alakja. Eredetileg orvosi tanulmányokat folytatott, majd ráébredt, hogy a lelket, s nem a testet kívánja gyógyítani, s ennek eszköze az irodalom lehet. Gondolkodó, forradalmár, s a múlt század első felében a kulturális forradalom vezéralakja is volt egyben, írói munkássága során nagy figyelmet fordított a kelet-európai, s azon belül a magyar irodalomra. Felismerte Petőfi Sándor és az ő eszmevilága, a hazafiságról vallott nézetei között a rokonvonásokat, német fordításokból kínaira ültetett át Petőfi költeményeiből. Az ő kezéből indult a nyomdába a Paj Mang által fordított Szabadság, szerelem című vers, amely kínaiak millióival ismertette meg Petőfi Sándor egyik leghíresebb költeményét.
Galla Endre (1926-2008) mindmáig az egyetlen magyar sinológus, akinek a magyar és kínai irodalmi volt a szakterülete, egyben az egyetlen magyar Lu Hszün-szakértő. Az ötvenes években a Peking Egyetem Kínai Tanszékén modern kínai irodalomtörténetet tanult, szorgalmasan tanulmányozta a nagy kínai író kiváló alkotásait. Hervadhatatlan érdeme, hogy Kínában még ismertebbek lettek Petőfi versei. Később tanulmányokat írt a magyar és a kínai irodalom kapcsolatáról, s fordított is Lu Hszün-műveket, hogy megismertesse őket a magyar olvasóközönséggel. Ezek közül kiemelkedik az Irodalom, forradalom, társadalom című esszégyűjtemény és a Hajnali virágok alkonyi csokorban. A Lu Hszün elbeszélései azokat a magyar fordításokat tartalmazza, melyeket az 1960-as években készített. Vissza