A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
BEVEZETÉS
Az „Anyagismeret" tantárgy tananyagának összeállításakor alapelvként vettem figyelembe azt, hogy a vízépítési- és vízgazdálkodási szakma középfokú képzettségű szakembere építési,...
Tovább
Előszó
BEVEZETÉS
Az „Anyagismeret" tantárgy tananyagának összeállításakor alapelvként vettem figyelembe azt, hogy a vízépítési- és vízgazdálkodási szakma középfokú képzettségű szakembere építési, üzemeltetési, valamint tervezést előkészítő munkája során az „építőanyagokon" kívül rendszeresen kapcsolatba kerül környezete vízgazdálkodással összefüggő, azt befolyásoló elemeivel, anyagaival is, ezért a hagyományos építőipari anyagismereteket ezekkel az ismeretekkel kibővítettem. Amikor szakmai tevékenységünk formáit, módszereit igyekszünk elsajátítani, a felhasznált, illetve a munkánk tárgyát képező anyagok biztos, megalapozott ismerete elengedhetetlen. Az „anyagismeret" alapozó jellegű tantárgy. Ennek keretében kell elsajátítanunk olyan alapfogalmakat, összefüggéseket is, melyek mélyebb megértésére csak a III-IV. osztály szaktárgyainak tanulmányozásakor lesz lehetőség. Az anyagismeretek elsajátítása során óhatatlanul nagy tömegű szöveg- és adathalmazt kell megismerni. E munka megkönnyítésére a tankönyv bőségesen tartalmaz ábrákat és gyakorló feladatokat is. de az anyag feldolgozását munkafüzet is segíti. A tananyag szerves egységet képez a szakközépiskola I. osztálya „vízépítési ismeretek", valamint a „vízépítési szakmai gyakorlatok" tananyagával. Ezek tanulmányozásakor fel fogjuk ismerni e tantárgy szerepét. Fordítsunk különös figyelmet a gyakorlati órákon elméleti ismereteink alkalmazására, így gyakorlati munkánk okszerűbb lesz, elméleti felkészültségünk pedig kézzelfogható gyakorlati eredményekre épül. A magyar népgazdaság, s ezen belül a vízgazdálkodás népgazdasági ág rohamosan fejlődik. Egyre-másra vezetik be az új technológiai eljárásokat, alkalmazzák az új anyagokat, ezért a gyakorlatban alkalmazott, vagy alkalmazásra tervezett anyagok teljes választékát nem ismerhetjük meg. De ha az anyagok rendszerét, főbb tulajdonságait, minőségi követelményeit megismertük, jól fogunk tájékozódni mind a gyakorlati életben, mind pedig a később, II-III-IV. osztályban bevezetésre kerülő szaktárgyakban. A tanulás fáradságos munkájához sok sikert kívánok.
Vissza
Tartalom
Bevezetés 11
1. A vízépítésben alkalmazott anyagok rendszerezése 13
2. Az építőanyagok fizikai, mechanikai és kémiai tulajdonságai, szabványosítási ismeretek 14
2.1. A mértékegység-rendszerek, a nemzetközi mértékegység-rendszer 14
2. 2. Az építőanyagok fizikai tulajdonságai 20
2. 2.1. A sűrűség, tömörség, hézagosság 20
2.2.1.1. A sűrűség 20
2. 2.1. 2. Testsűrűség, halmazsűrűség 21
2. 2. 1. 3. A tömörség, hézagosság, porozitás 24
2. 2. 2. Hidrotechnikai tulajdonságok 25
2. 2. 2. 1. A nedvességtartalom 25
2. 2. 2. 2. Vízfelvétel, nedvfelvétel 26
2. 2. 2. 3. Vízzáróság 26
2. 2. 2.4. Fagyállóság, időállóság 27
2. 2. 3. Keménység, kopási ellenállás, hasíthatóság 28
2. 2. 3.1. A keménység 28
2. 2. 3. 2. A kopási ellenállás 29
2. 2. 3. 3. A hasíthatóság 29
2. 2.4. Hőtechnikai tulajdonságok 30
2. 2.4. 1. A hő okozta alakváltozás 30
2. 2. 4. 2. A hő terjedése 31
2. 2.4. 3. A tűzállóság 33
2. 3. Az építőanyagok mechanikai tulajdonságai 35
2. 3.1. Szilárdsági tulajdonságok 35
2.3.1.1. Húzószilárdság 37
2. 3. 1. 2. Nyomószilárdság 37
2.3. 1.3. Hajlító-húzószilárdság 38
2.3.1.4. Nyírószilárdság 38
2. 3.1. 5. Határfeszültség, alakváltozás 39
2. 3. 1. 6. A fáradás 41
2. 4. Kémiai tulajdonságok 42
2. 4. 1. Az építőanyagok vegyületei 42
2. 5. A műszaki szabályozás fogalma, jelentősége és rendszere 43
3. Műszaki-geológiai és talajtani alapismeretek 48
3.1 Fő kőzetalkotó ásványok és az ásványtulajdonságok 49
3.2 A kőzetek tulajdonságai 53
3.3 A kőzetek keletkezése, rendszerezése 56
3.3.1 Magmás kőzetek 56
3.3.1.1 Mélységi kőzetek 58
3.3.1.2 Átmeneti vagy telérkőzetek 58
3.3.1.3 Kiömlési kőzetek 58
3.3.1.4. Vulkáni tufák 59
3.3.2 Üledékes kőzetek 59
3.3.2.1 Törmelékes kőzetek 59
3.3.2.2 Karbonátos kőzetek 65
3.3.3 Átalakult kőzetek 65
3.4 A kőzetek és szerkezeti elemek térbeli helyzete 68
3.5 A talajok keletkezése, rendszerezése 69
3.5.1 Fizikai, kémiai, biológiai mállás 69
3.5.2 A talaj, mint vízgazdálkodás anyaga 70
4. Az építőkövek 74
4.1 A vízépítési kőfajták 74
4.2 A építőkövek fizikai és mechanikai tulajdonságai 76
5 A föld mint építőanyag 80
5.1 A talajok osztályozása 80
5.2 A talajok fejtési osztályba sorolása
5.3 A talaj fázisos szerkezete 82
5.4 Altalajok feltárása és a talajmintavétel 84
5.4.1 Talajfeltárás kutatógödrökkel és aknákkal 84
5.4.2 Talajfeltárás fúrással 84
5.4.3 Talajvizsgálat szondázással 89
5.5 A talajok fizikai és mechanikai tulajdonságai 89
5.5.1 A szilárd alkotórészek jellemzői 89
5.5.2 Altalajfázisok jellemzői 96
5.5.3 A konzisztenciahatárok 102
5.5.4 A vízáteresztő képesség 108
5.5.5 A talajok mechanikai tulajdonságai 109
5.6 A fő talajfajták felismerése és megevezése 111
5.7 A talajrétegek ábrázolása 114
6 Kötőanyagok 118
6.1 A kötőanyagok fogalma, felosztása 118
6.2 Levegőn szilárduló kötőanyagok 118
6.2.1 A mész 118
6.2.2 Az építési gipsz 122
6.2.3 A magnézia 126
6.3. Gyengén hidraulikus kötőanyagok ... 126
6.3.1. A románcement 126
6. 3. 2. A mészpuccolán 127
6.4. Hidraulikus cementkiegészítő anyagok 127
6.5. A cement 128
6. 5. 1. A portlandcement gyártása 129
6. 5. 2. A cement kötése és szilárdulása 130
6.5.3. A cement fizikai és szilárdsági tulajdonságai 131
6. 5. 4. A cementfajták osztályozása, jelölése, a cementfajták alkalmazása 134
6.5. 5. A cement szállítása és tárolása 137
7. Betonok 140
7.1. A beton és a vasbeton fogalma, osztályozása 140
7.1.1. A betonok fajtái 141
7.1.2. A betonok jelölése 143
7. 2. A beton alkotóanyagai 143
7.2.1. A kötőanyag 143
7. 2. 2. Az adalékanyag 144
7. 2. 2. 1. Az adalékanyagok legfontosabb jellemzői 145
7. 2. 3. A keverővíz 156
7.2.4. Adalékszerek 157
7. 2.4. 1. A konzisztenciajavítók (P) 157
7. 2.4. 2. A tömítőszerek (T) 157
7. 2.4.3. Fagyállóságot fokozó szerek (légpórusképzők LP) 157
7. 2.4.4. Kötés- és szilárdulásgyorsítók (S) 158
7. 2.4. 5. Kötéskésleltetők (K) 158
7.2.5. A levegő 159
7. 3. A friss beton tulajdonságai 159
7. 3. 1. A friss betonnal kapcsolatos fontosabb fogalmak 161
7. 3. 2. A friss beton konzisztenciájának vizsgálata 162
7. 3. 3. A bedolgozási tényező vizsgálata 164
7. 3. 4. A betonösszetétel számítása 164
7. 3. 5. A beton tényleges összetétele 166
7.4. A megszilárdult beton tulajdonságai 167
7.4.1. A testsűrűség 167
7.4. 2. A nyomószilárdság 168
7.4.3. A húzószilárdság 170
7.4. 4. A megszilárdult beton különleges tulajdonságai 172
7. 5. A beton tulajdonságaira ható tényezők 173
7. 5. 1. A cement fajtájának és mennyiségének hatása 173
7. 5. 2. A víz mennyiségének hatása 175
7.5.3. Az adalékanyag minőségének hatása 176
7. 5. 4. A beton konzisztenciájának hatása 177
7. 5. 5. A beton készítésének és utókezelésének hatása 178
7. 5.6. A beton korának hatása 178
7,5.7. A hőmérséklet hatása 173
7.6. A betontervezés táblázatos módszere 179
7. 7. A transzportbeton 182
7.8. Különleges betonfajták 183
7. 8. 1. A vízzáró beton 183
7. 8. 2. A könnyűbeton 184
7.9. Különleges betontechnológiák 184
7.10. Betonkorrózió, korrózióvédelem 185
7. 10.1. A típusú korrózió 186
7. 10. 2. B típusú korrózió 187
7. 10.3. C típusú korrózió 187
7.10.4. D típusú korrózió 188
7.10. 5. A beton korrózióvédelme 188
7. 10. 5.1. Aktív védekezés 188
7.10. 5. 2. A védekezés passzív módjai 188
7.11. Előregyártott beton- és vasbetontermékek 189
7. 11.1. A vízépítésben használatos előregyártott elemek 190
7.11.1.1. Burkolati elemek 190
7. 11.1. 2. Előregyártott beton- és vasbetoncsövek 197
7.11.1.3. Műtárgy elemek 208
7. 11. 1.4. Magasépítési előregyártott vasbeton elemek 210
7. 11. 1.5. Előregyártott vasbeton vázszerkezetek 213
8. Az azbesztcement 219
9. Habarcsok 223
9.1. A habarcsok osztályozása 223
9. 2. A habarcsok tulajdonságai és vizsgálatuk 224
9. 2.1. A friss habarcsok tulajdonságai és vizsgálata 225
9. 2. 2. A megszilárdult habarcs tulajdonságai és vizsgálata 226
9.3. A habarcsok megnevezése jelölése, felhasználása 228
9.3.1. Falazóhabarcsok 228
9. 3. 2. Vakolóhabarcsok 230
9. 3. 3. Ágyazó- és burkolóhabarcsok 231
9. 3.4. Vízzáró habarcsok 232
9. 3. 5. Injektáló habarcsok 232
9. 3.6. Gipsz és gipszes habarcsok 233
9. 3. 7. Résfal-bentonit 233
10. Kerámiák 235
10. 1. Égetett agyagáruk (kerámiák) felosztása 235
10. 1. 1. A fontosabb durvakerámiai falazóanyagok 237
10.1. 2. A vázkerámiai falazó- és födémelemek 240
10.1. 3. A téglaipari (durvakerámiai) burkolóanyagok és kőagyag áruk 243
10. 1.4. Durvakerámiai hő- és hangszigetelő anyagok 246
10.2. A finomkerámiai termékek 246
10.3. A tűzálló kerámiák 246
10. 4. Az égetett agyagáruk (kerámiák) műszaki tulajdonságai és minőségi
követelményei 246
11. Fémek ... ... 248
11.1. A fémek felosztása 248
11.2 A fémek alaptulajdonságai 249
11.3. Az acél és az alumínium építőipari alkalmazásának előnyei és hátrányai * 249
11.4. A vasötvözetek fajtái és összetételük 250
11.5. Az acélok alakítása 251
11.6. Az acélok tulajdonságai 253
11. 6.1. A vas és az acélok fizikai tulajdonságai 253
11. 6. 2. Az acélok mechanikai tulajdonságai és meghatározásuk ... 253
11.7. Acélfajták, acéláruk 256
11. 7.1. Melegen hengerelt acélok 257
11.7.2. Hidegen alakított acélok 259
11.7.3. Ötvözött (különleges) acélok 263
11.7.4. Vasöntvények 263
11. 7. 5. Öntöttvas csövek 263
11. 7.6. Az acélcsövek - 265
11.8. Az alumínium és ötvözetei 266
11.9. Egyéb fémek 267
11.9.1. Az ólom 267
11.9.2. A réz 267
11.9.3. Bronz 267
11.9.4. Horgany 268
12. Építőfák 270
12.1. Az építőfa általános jellemzői 270
12.2. A fa szerkezeti felépítése 271
12.3. A fa kémiai felépítése 272
12.4. A fák szerkezeti osztályozása 273
12. 5. A fa tulajdonságai, vizsgálata és minősítése 273
12. 5. 1. A fa fizikai tulajdonságai 273
12.5.2. A fa mechanikai tulajdonságai 275
12.6. Fafajták és faáruk 279
12.6.1. Tűlevelű fák 279
12. 6. 2. Lombos fák 279
12.6.3. Faáruk 279
12.7. A fa hibái, károsodása, tartóssága, védelme 282
12. 7. 1. A fa hibái, károsodása 282
12. 7. 2. A fa tartóssága, védelme 284
12. 7. A fa átvétele és tárolása 285
13. Műanyagok 287
13.1. A műanyagokról általában 287
13. 2. A műanyagok általános tulajdonságai 288
13.2.1. A műanyagok általános anyagtulajdonságai 289
13. 2. 2. A műanyagok szerkezete 289
13. 3. Az építőipari műanyagok felosztása készítésük szerint 289
13.3.1. Természetes alapú műanyagok 289
13.3.2. Polimerizációs műanyagok 290
13.3.3. Poliaddíciós műanyagok 291
13.3.4. Polikondenzációs műanyagok 291
13.4. Üvegszálerősítésű műanyagok 292
13.4.1. Az üvegszál 292
13.4.2. A műgyanták 293
13.5. A műanyagok feldolgozása 293
13. 5.1. A hőre keményedő műanyagok formázása 293
13. 5. 2. A hőre lágyuló műanyagok formázása 294
13. 5.3. Különleges műanyagfeldolgozási technológiák 295
13.6. A műanyagok kapcsolása 296
13. 7. A műanyagok építőipari felhasználása 298
13. 7.1. A műgyanta ragasztók 298
13. 7. 2. Műanyagkötésű habarcsok és betonok 299
13.7.3. Tekercselt műanyaglemezek és fóliák 300
13. 7.4. Műanyag tömítők és hézagelzárók 301
13.7.5. Műanyagcsövek 302
13. 8. .A műanyagok tulajdonságainak vizsgálata 307
14. Fekete kötőanyagok, vízszigetelő és egyéb szigetelő anyagok 309
14. 1. A bitumen és a bitumentermékek 309
14. 2. A kátrány és a szurok 310
14. 3. A bitumenek műszaki jellemzői és vizsgálatuk 311
14.3. 1. Kémiai vizsgálatok 311
14.3.2. Fizikai vizsgálatok 311
14.4. A bitumenek felhasználása 312
14.4.1. A bitumenes papírlemez 312
14. 4. 2. A bitumenes szigetelőlemezek korszerű kialakítása 313
14. 5. Hang- és hőszigetelő anyagok 316
15. Festékek és egyéb anyagpolc 318
15. 1 A festékek pigmentjei 318
15.1.1. Szervetlen pigmentek 319
15.1.2. Szerves pigmentek (anilin festékek) 319
15.2. A festékek kötőanyagai 320
15.2.1. Vizes kötőanyagok 320
15. 2. 2. Olajos kötőanyagok 320
15. 2. 3. Emulziós kötőanyagok 320
15.2.4. Lakkok 321
15.3. A festékek egyéb alkotórészei 321
15.4. A festékek tulajdonságainak vizsgálata 321
16. Korrózió elleni védelem 323
16.1. Korróziós alapfolyamatok 323
16.2. A korrózió megjelenési formái 324
16.3. A fémkorróziót befolyásoló tényezők 326
16.4. A fémek korrózióvédelme 329
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.