Lovecraft antológia 1.

Előszó

ELŐSZÓ
"Az emberiség legősibb és legerősebb érzelme a félelem, a legősibb és legerősebb félelem pedig az ismeretlentől való rettegés."
H. P. Lovecraft: Természetfeletti rettenet az irodalomban
Első találkozásom H. P. Lovecraft műveivel abból az időből ered,amikor kamaszként egy rövid ideig egy könyvesboltban dolgoztam. Ahogy az egyik nyugalmas délután a szűkös horrorkínálatot böngésztem a polcokon, ráakadtam elbeszéléseinek háromkötetes válogatására, és a borítók részletei oly szörnyűnek hatottak, hogy nem bírtam levenni róluk a szemem. Pár perccel később már a pénztárnál álltam, hogy átadjam szerény keresetemet a munkaadómnak. Nem merném kijelenteni, hogy sokra emlékszem az ezt követő napokból, de egészen biztosan nem a munka tette ki a nagyobb részüket.
"A történeteim - írta Lovecraft -, noha nem kapcsolódnak egymáshoz, ugyanarra a hagyományra vagy legendára épülnek, miszerint ezt a világot egykor egy másik faj lakta, akik a fekete mágia használata miatt elveszítették territóriumukat, és kiűzettek a külső térbe, ahol azóta is arra várnak, hogy visszafoglalják ezt a földet." Volt valami ebben az idegen lényektől és kotnyeles emberi csatlósaiktól folytonosan fenyegetett, vérfagyasztó, pesszimista világban, ami megragadta a képzeletemet. Talán az érzékletes, ékes nyelvezet, talán a lidérces történetek miatt, de csakhamar rákaptam. Sok évvel ezelőtt hagytam abba a munkát abban a könyvesboltban, ám azóta is számtalanszor újraolvastam azt a kiadást.
Minél több zsánerirodalommal találkoztam az évek során (akár prózában, akár képregény formájában), annál inkább tudatosult bennem, Lovecraft csápjai mélyen behatoltak kedvenc íróim és rajzolóim tudatába. Ez a széleskörű hatás éppoly kézzelfogható bizonyítéka képzelete hatalmas erejének, mint az, hogy továbbra is ily népszerű maradt elkötelezett olvasótábora körében. Azt remélem, hogy a jelen kötetben szereplő adaptációk egyformán szórakoztatják majd a régi rajongókat és a Lovecraft horrortörténeteivel még csak most ismerkedőket.
Vár az ismeretlen...
Dan Lockwood
szerkesztő Vissza