Fülszöveg
A természet mitikus erejű ábrázolása ősi emócióink intenzív átélését szolgálja Per Petterson prózájában. A világliírű norvég írót csak a mélyben kavargó indulatok és éles érzelmek érdeklik: a szerelem, a féltékenység, a barátság, az árulás.
A Lótolvajok páratlan sikerének kulcsa, hogy a regény egyesíti magában a kortárs norvég irodalom három fontos tematikai elemét: a háború (a német megszállás), a család (a család felbomlása) és a kívülálló, magányos férfi visszatérő motívumát.
„Olvassák a LótolvajokaV. A regény a legelső, tömör mondatoktól kezdve bűvkörébe von, ahogy fiatalságról, emlékekről és igen, lótolvajlásról beszél. Tudják, egy mesteri mesélő kez< közé kerültek." (Newsweek)
.Petterson szikár és megfontolt elbeszélési módja döbbenetes erővel bír Egy fiú érzékelésének teljes intenzitásával adja át a veszteség érzését, de az új felhangokra is szert tesz az idősödő férfi tűnődő tudatosságában." (The New Yorker)
„Vágtattak felém a lovak. Hallottam szaggatott lihegésüket,...
Tovább
Fülszöveg
A természet mitikus erejű ábrázolása ősi emócióink intenzív átélését szolgálja Per Petterson prózájában. A világliírű norvég írót csak a mélyben kavargó indulatok és éles érzelmek érdeklik: a szerelem, a féltékenység, a barátság, az árulás.
A Lótolvajok páratlan sikerének kulcsa, hogy a regény egyesíti magában a kortárs norvég irodalom három fontos tematikai elemét: a háború (a német megszállás), a család (a család felbomlása) és a kívülálló, magányos férfi visszatérő motívumát.
„Olvassák a LótolvajokaV. A regény a legelső, tömör mondatoktól kezdve bűvkörébe von, ahogy fiatalságról, emlékekről és igen, lótolvajlásról beszél. Tudják, egy mesteri mesélő kez< közé kerültek." (Newsweek)
.Petterson szikár és megfontolt elbeszélési módja döbbenetes erővel bír Egy fiú érzékelésének teljes intenzitásával adja át a veszteség érzését, de az új felhangokra is szert tesz az idősödő férfi tűnődő tudatosságában." (The New Yorker)
„Vágtattak felém a lovak. Hallottam szaggatott lihegésüket, a faág egyre erősebben rázkódott alattam, egész lényemet betöltötte a paták dübörgése, és amikor megpillantottam a hozzám legközelebb eső ló pofáját, lábamat szétterpesztve lassan csúszni kezdtem lefelé, elengedtem az ágat, és a ló hátára ugrottam. Kicsit elvétettem az ugrást, majdnem a nyakába érkeztem, az állat lapockái a combomhoz ütődtek, hullámokban tolult fel bennem a hányinger. Amikor Zorro hajtotta végre ezt a mutatványt a filmben, könnyűnek tűnt A ló szilajon rázta sörényét, gerince az ágyékomat verte. Egyre gyorsabban vágtázott, akárcsak a másik ló, így aztán fej fej mellett dübörögtünk a fatönkök között. Hallottam, amint Jon elkurjantja magát mögöttem: - Juhé!"
Vissza