Előszó
Az ábrázoló geometria feladata és kialakulása. Ismeretes, hogy a síkidomokat, pl. a háromszöget, négyzetet természetes nagyságban lehet a falitáblára vagy a rajzlapra rárajzolni, mert azok felülete...
Tovább
Előszó
Az ábrázoló geometria feladata és kialakulása. Ismeretes, hogy a síkidomokat, pl. a háromszöget, négyzetet természetes nagyságban lehet a falitáblára vagy a rajzlapra rárajzolni, mert azok felülete is sík. Tekintsünk azonban egy testet! A gyufásdoboz, alakját tekintve, téglatest. Bár a doboznak mindegyik lapja síkidom (mégpedig téglalap), mégsem lehet ezt természetes nagyságban rárajzolni a rajzlapra. A doboz lapjait ugyan síkba teríthetjük, de csak akkor, ha az élek mentén szétvágjuk őket.
Az 1. ábrán bemutattuk, hogy a doboz eredeti alakjában, szétvágás nélkül is többféleképpen lerajzolható. Ám ezeken a rajzokon a doboz egyes élei nem látszanak, mások a valóságosnál rövidebbeknek tűnnek, a doboz lapjai többnyire ferdeszögű négyszögekké torzulnak. Az ábrán bemutatott síkrajzok a gyufásdoboz képei.
Ha egy testről síkban fekvő képet készítünk, azt mondjuk, hogy a testet ábrázoljuk.
Az ábrázoló geometria főleg a testek ábrázolásának törvényeivel és gyakorlati módszereivel foglalkozik.
Minden iparág térbeli alakzatokat (termékeket) állít elő, térbeli eszközökkel (gépekkel). A legtöbb terméket a síkban - tehát a rajzpapíron - körzővel és vonalzóval tervezzük meg, miközben lépten-nyomon felhasználjuk az ábrázoló geometria módszereit.
Érthető, hogy az ábrázoló geometria egyidős a műszaki tudományokkal. Kialakulását a legidősebb műszaki tudománynak, az építészetnek a fejlődése indította el. Feljegyzés maradt pl. Salamon király (i. e. kb. 970-930) jeruzsálemi templomának építéséről. A király föníciai mestereket hozatott, és az építészetben járatlanabb zsidók csodálkozással látták, hogy az építők milyen pontosan illesztik össze az előre kifaragott köveket, „közben egyetlen kalapácsütés sem hallatszott". Egyiptomban papirusztekercseken maradtak ránk épülettervrajzok.
Vissza