1.062.439

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A közigazgatás alapintézményei

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 389 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 978-963-258-109-5
Megjegyzés: Harmadik, átdolgozott kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az állam túlnyomó részét a közigazgatás adja, a közigazgatási szervek gondoskodnak a társadalmi szükségletek többségének kielégítéséről, a közigazgatás megismerése az állampolgári jogok hasznos gyakorlásához nélkülözhetetlen előfeltétel. Könyvünk a közigazgatással foglalkozó tudományok eredményeire támaszkodva, a külföldi összehasonlítás és magyar történelmi fejlődés tanulságainak értékelésével mutatja be e központi államszerkezet társadalmi helyét, viszonyát a politikához és a gazdasághoz. Részletesen elemzi a közigazgatás központi és helyi szerveiben érvényesülő politikai, szervezési elveket, jogi előírásokat, csakúgy, mint a szervek tevékenységének formáit, módjait és korlátait. Jelentős terjedelmet szentel a közigazgatás személyi állományának az elemzésére, igazolva a több évszázados felismerést: a közigazgatás minősége mindenekelőtt tisztviselőinek felkészültségétől függ.
A könyv harmadik, átdolgozott kiadása elemzi a magyar közigazgatási rendszerben 2010 májusa óta végbement... Tovább

Fülszöveg

Az állam túlnyomó részét a közigazgatás adja, a közigazgatási szervek gondoskodnak a társadalmi szükségletek többségének kielégítéséről, a közigazgatás megismerése az állampolgári jogok hasznos gyakorlásához nélkülözhetetlen előfeltétel. Könyvünk a közigazgatással foglalkozó tudományok eredményeire támaszkodva, a külföldi összehasonlítás és magyar történelmi fejlődés tanulságainak értékelésével mutatja be e központi államszerkezet társadalmi helyét, viszonyát a politikához és a gazdasághoz. Részletesen elemzi a közigazgatás központi és helyi szerveiben érvényesülő politikai, szervezési elveket, jogi előírásokat, csakúgy, mint a szervek tevékenységének formáit, módjait és korlátait. Jelentős terjedelmet szentel a közigazgatás személyi állományának az elemzésére, igazolva a több évszázados felismerést: a közigazgatás minősége mindenekelőtt tisztviselőinek felkészültségétől függ.
A könyv harmadik, átdolgozott kiadása elemzi a magyar közigazgatási rendszerben 2010 májusa óta végbement változásokat is. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 13
I. RÉSZ
A KÖZIGAZGATÁS ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETE 17
1. A közigazgatás helye az állami szervek rendszerében,
fejlődési szakaszai 19
1.1. A közigazgatás három eleme 19
1.2. A közigazgatás helye az állami szervek rendszerében 20
1.3. A közigazgatás kialakulása, fejlődése 24
1.3.1. Közigazgatás az ókori társadalmakban 24
1.3.2. Az európai államok középkori igazgatása 25
1.3.3. Közigazgatás a polgári átalakulás után 27
1.3.4. Közigazgatás a két világháború között 30
1.3.5. Közigazgatás a második világháború után 31
1.4. A magyar közigazgatás fejlődésének vázlata 33
2. A közigazgatással foglalkozó tudományok 37
2.1. A közigazgatási jog és a politika tudománya 37
2.1.1. A közigazgatási jog tudománya 37
2.1.2. A politikatudomány 39
2.2. A közigazgatás-tudomány 41
2.2.1. A kameralisztika és a rendészettudomány 41
2.2.2. A közigazgatástan és Lorenz von Stein 42
2.2.3. Az igazgatás elmélete és Henri Fayol 43
2.2.4. Az amerikai közigazgatás-elmélet 44
2.2.4.1. Az első szakasz: indulás és megalapozás:
szervezetelmélet 45
2.2.4.2. Második szakasz: emberi kapcsolatok,
magatartás 46
2.2.4.3. A harmadik szakasz: integrálása
az előző két korszak megállapításainak 48
2.2.4.4. Az új közigazgatás (New Public
Management) 50
2.2.5. Az e-government 51
2.2.6. Magyary Zoltán és a Magyary tanítványok 52
2.3. A szociológia 53
2.4. A pszichológia 55
2.5. Összehasonlító közigazgatás 56
2.6. A tudományok egymásrahatása 59
3. A közigazgatás kapcsolata a gazdasággal és a politikával 60
3.1. A közigazgatást meghatározó tényezők, a közigazgatás
relatív autonómiája 60
3.2. A gazdaság hatása a közigazgatás fejlődésére 62
3.2.1. A gazdaság és a közigazgatás szervezete 62
3.2.2. Gazdasági élet és a közigazgatás funkcióinak
változásai 64
3.2.3. Gazdaság - létszámnövekedés, átrétegződés 64
3.3. A politikai pártok és a közigazgatás 65
3.3.1. Pártharcok és közigazgatás 66
3.3.2. A személyi állomány és a pártok viszonya 67
4. A közigazgatás alapelvei 71
4.1. A közigazgatás alapelveinek körülhatárolása 71
4.2. Az alapelvek jelentősége, jellege és listája 71
4.3. A közigazgatás demokratizmusa 73
4.3.1. A demokratizmus sajátosságai a közigazgatásban 73
4.3.2. A demokratizmus tartalmi elemei 74
4.3.2.1. A részvétel 74
4.3.2.2. Az alkalmazás demokratizmusa 76
4.3.2.3. A közigazgatás közérdekűsége 77
4.3.2.4. A közigazgatás törvény alá rendelése 79
4.3.2.5. A közigazgatás átláthatósága 79
4.4. A közigazgatás hatékonysága 80
4.4.1. A külső hatékonyság 80
4.4.2. A belső hatékonyság 82
4.4.2. A demokratizmus és a hatékonyság viszonya 82
4.5. A demokratizmus és a hatékonyság viszonya 83
IRODALOMJEGYZÉK 85
II. RÉSZ
A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE 89
1. Tudományok a közigazgatás szervezetéről 91
1.1. A politikatudomány és a jogtudomány a szervezetről 92
1.2. Az igazgatástudomány a közigazgatás szervezeti elveiről 93
1.2.1. Szervezetalakító elvek 94
1.2.2. Az igazgatási szervek struktúrája 95
1.3. A szociológia a közigazgatás szervezetéről 99
2. A közigazgatási szervek osztályozása 102
3. A közigazgatás központi szervei 107
3.1. A központi szervek tipológiája 107
3.1.1. Az államfői hatalom - kormányfői hatalom 107
3.1.2. Kormányzati hierarchiába tartozó autonóm
(független) központi közigazgatási szervek 109
3.2. A központi igazgatás szintjei 113
3.2.1. Az adminisztráció szintje 114
3.2.2. A koordináció első szintje 115
3.2.3. A koordináció második szintje: a kormány 117
4. A minisztériumok és a főhivatalok 119
4.1. A minisztériumi és a főhivatali szervezet azonossága
és különbözősége 119
4.2. A minisztériumok és főhivatalok típusai 121
4.2.1. Stabil és változó minisztériumok, főhivatalok 121
4.2.2. A kormányzati tevékenységhez közvetlenül
kapcsolódó minisztériumok, főhivatalok
- a végrehajtás minisztériumai, főhivatalai 125
4.3. Minisztériumi struktúrák 127
4.4. A minisztériumok vezetése, belső tagozódása 128
4.4.1. A politikaformálás szervei 128
4.4.1.1. A miniszterek helyettesei 131
4.4.1.2. Miniszteri segédszervek 134
4.4.1.3. Miniszteri bizottságok 135
4.4.2. A végrehajtás szervei a minisztériumokban 136
4.5. Az országos főhivatalok 137
5. A kormány és szervei 139
5.1. Kormány fajták, kormányzás 139
5.2. A kormány felépítése és működése 142
5.2.1. A magyar kormány struktúrája és összetétele
1848-1949 között 142
5.2.2. A kormány vezetése, összetétele 144
5.2.3. A kormány koordinációs feladatában közreműködő
szervek 146
5.2.4. A kormány működésének formái 148
5.2.4.1. A kormány ülései 148
5.2.4.2. A kormány kabinetjei, kormánybizottságok 149
5.2.4.3. A kormánybiztos, miniszterelnöki biztos 150
6. A közigazgatás helyi szervei 151
6.1. Elvek és fogalmak 151
6.1.1. A helyi igazgatás értelmezése 151
6.1.2. Centralizáció és dekoncentráció 153
6.1.3. A decentralizáció 156
6.1.4. Területi (horizontális) tagozódás 158
6.1.4.1. Község, város, főváros 158
6.1.4.2. A megyék, tagozódásuk okai 162
6.1.5. Szintenkénti (vertikális) tagozódás 165
6.1.6. A régiók kistérségek 166
6.2. A dekoncentráció szervei, típusai Magyarországon 167
6.2.1. A dekoncentrált szervek jellege, típusai 167
6.2.2. A dekoncentrált szervek Magyarországon 170
6.2.2.1. Történeti előzmények 170
6.2.2.2. A dekoncentrált szervek típusai jelenleg
Magyarországon 172
6.2.2.3. A közigazgatási hivatalok 175
6.3. Az önkormányzatok 179
6.3.1. Az önkormányzatok fajtái: szakmai és helyi
önkormányzatok 179
6.3.2. A helyi önkormányzatok szervezete 183
6.3.2.1. A helyi önkormányzati szervek
rendszerének sajátosságai 183
6.3.2.2. Az önkormányzati szervek felépítése 185
6.3.3. A helyi önkormányzatok feladatai 193
6.3.3.1. A feladatok megosztásának általános elvei 193
6.3.3.2. A közszolgáltatások megszervezése 196
6.3.3.3. Az önkormányzatok igazgatási feladatai
(a közhatalom ellátása) 199
IRODALOMJEGYZÉK 201
III. RÉSZ
A KÖZIGAZGATÁS FUNKCIÓI, FELADATAI 205
1. A közigazgatással foglalkozó tudományok a közigazgatás
funkcióiról, feladatairól 207
1.1. Funkció, feladat fogalma, elhatárolása 207
1.2. A végrehajtó funkció (jogtudományi
és politikatudományi megközelítés) 208
1.2.1. A végrehajtó funkció értelmezése 208
1.2.2. A jogalkotói feladat 209
1.2.3. A jogalkalmazói feladat 211
1.2.4. Szervezési feladatok 212
2. Az igazgatástudomány a közigazgatás funkcióiról 213
2.1. Szervezés és POSDCORB 213
2.2. A tervezés 214
2.3. A döntés 216
2.3.1. A döntés fogalma, a közigazgatási döntések
sajátosságai, kategóriái 216
2.3.2. Döntéshozatali módok 218
2.4. Az ellenőrzés 222
2.4.1. Az ellenőrzött és ellenőrző közigazgatás 222
2.4.2. Irányítás, felügyelet, ellenőrzés 223
2.4.3. A belső ellenőrzés 225
2.4.4. A külső ellenőrzés
2.4.5. Az ellenőrzés technikái 228
2.5. A finanszírozás 229
3. A közigazgatás társadalmi funkciói szociológiai
megközelítésben 231
IRODALOMJEGYZÉK 235
IV. RÉSZ
PARAADMINISZTRÁCIÓ 237
1. A paraadminisztráció fogalma 239
2. A közszolgáltatások teljesítésének három fő formája 240
3. A közszolgáltatás ellátásának módjait meghatározó tényezők 243
4. Paraadminisztratív szervek Magyarországon 246
4.1. Közüzem, közintézet 246
4.1.1. Közüzem 246
4.1.2. A közintézet 249
4.2. Köztestület 250
4.3. Közalapítvány 251
5. Közszolgáltatás magánszervek által 252
IRODALOMJEGYZÉK 254
V. RÉSZ
A KÖZIGAZGATÁS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA 255
1. A közigazgatással foglalkozó tudományok a közigazgatás
személyzetéről 257
1.1. A jogtudomány és a politikatudomány
a köztisztviselők jogállásáról 257
1.2. A közigazgatás-tudomány a személyzetről 258
1.3. A szociológia a közigazgatás személyi állományáról 259
2. A személyi állomány létszáma és összetétele 261
2.1. A létszámot meghatározó tényezők, tendenciák 261
2.2. A személyi állomány létszáma Magyarországon 264
2.3. A személyi állomány összetétele 268
3. Személyzetpolitikai rendszerek: nyitott és zárt rendszer 272
3.1. A nyitott és zárt rendszer kialakulása, fejlődése 272
3.1.1. A nyitott közszolgálati politika 272
3.1.2. A személyzetpolitika zárt rendszere 274
3.2. Közigazgatási személyzetpolitika Magyarországon 276
3.2.1. A kiegyezéstől a második világháborúig 276
3.2.2. A második világháború utáni évektől napjainkig 278
4. Kiválasztás a közigazgatásban 283
4.1. A kiválasztás a személyzeti politika első és legfontosabb
eleme 283
4.2. A kiválasztás tartalma 284
4.3. A kiválasztás története 286
4.3.1. Az antidemokratikus kiválasztás fajtái 287
4.3.1.1. A választhatók szűk köre 287
4.3.1.2. Az antidemokratikus kiválasztás módszere 288
4.3.2. A kiválasztás demokratizmusa - a demokratikus
kiválasztás 292
4.3.3. Morál vagy felkészültség? 294
4.4. A toborzás 295
4.4.1. A toborzás funkciói és formái 295
4.4.2. Toborzás a magyar közigazgatásban 297
4.5. A szelekció 299
4.5.1. Általános alkalmazási feltételek 299
4.5.1.1. Életkor 300
4.5.1.2. Állampolgárság 303
4.5.1.3. Erkölcsi kritériumok 305
4.5.1.4. Egészségi állapot 308
4.5.1.5. Iskolai végzettség 308
4.5.2. Társadalmi preferenciák érvényesítése 312
4.5.2.1. A képviseleti elv érvényesítése 313
4.5.2.2. Pozitív diszkriminációs okok 314
4.5.2.3. Politikai preferencia 317
4.5.3. A felkészültség, a képesség ellenőrzése,
kiválasztási módszerek 319
4.5.3.1. A kiválasztás módszerei külföldön 319
4.5.3.2. A kiválasztás módszerei hazánkban 322
4.5.4. Kiválasztás előmenetel esetén 325
4.6. A kiválasztás kormányzati felügyelete 326
5. Tervszerű, kiszámítható előmenetel - karrier 329
5.1. A karrier fogalma, formái 329
5.1.1. A térbeli mobilizáció 329
5.1.2. Az időben lezajló mobilizáció 332
5.1.3. Horizontális és vertikális előmenetel 333
5.2. A karrier megtervezése 335
5.2.1. A szolgálatok csoportosítása, kategorizálása 335
5.2.2. A magyarországi kategorizálás 339
5.2.3. A karrierpályák 340
5.2.4. Karrierpálya a magyar közigazgatásban 343
5.2.5. A karrier vége 344
5.3. A munka értékelése, minősítése 347
5.4. Az illetményrendszer 351
6. A köztisztviselők jogai és kötelezettségei 355
6.1. A jogok és kötelezettségek körének változásai 355
6.2. A köztisztviselők kötelezettségei 356
6.2.1. A szolgálat közigazgatási szervben végzésének
kötelezettsége 356
6.2.2. Az utasításnak való engedelmesség kötelessége 358
6.2.3. Az információk, titkok megőrzésének kötelessége 360
6.2.4. Példamutató viselkedés kötelezettsége 361
6.2.5. A jogszerű és tisztességes munkavégzés
kötelezettsége 363
6.2.6. A lojalitás kötelessége 364
6.3. A köztisztviselők jogai 366
6.3.1. Az alkalmazáshoz kapcsolódó jogok 366
6.3.2. A zárt rendszerből eredő jogok 367
6.3.3. A köztisztviselő politikai jogai 369
7. A köztisztviselők felelősségi rendszere 371
7.1. A fegyelmi felelősség 372
7.2. A köztisztviselő büntetőjogi felelőssége 374
7.3. A kártérítési (anyagi) felelősség 376
8. A köztisztviselők képzése, továbbképzése 379
8.1. A közigazgatási szakemberképzés 380
8.2. A köztisztviselők továbbképzése 384
IRODALOMJEGYZÉK 387

Lőrincz Lajos

Lőrincz Lajos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Lőrincz Lajos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem