Előszó
Győr és környéke századforduló előtti és 1900 utáni — dualizmus korszaki — munkásmozgalmát is akkor lehet értékelni, ha a városi dolgozók és a falusi parasztság helyzetének, életkörülményeinek...
Tovább
Előszó
Győr és környéke századforduló előtti és 1900 utáni — dualizmus korszaki — munkásmozgalmát is akkor lehet értékelni, ha a városi dolgozók és a falusi parasztság helyzetének, életkörülményeinek alakulását a korszak törvényeinek tükrében vizsgáljuk. Ez esetben kirajzolódik az, hogy Magyarországon az ipari munkás, a mezőgazdasági dolgozó, a kereskedelmi és más alkalmazott politikai, társadalmi mozgási lehetősége meddig terjedhetett.
Az 1848-as magyar polgári demokratikus forradalom leverése sem tudja a feudalizmus felbomlását megakadályozni. Ám a magyarországi polgári rend kialakulása a dolgozók számára érdemes jogi, politikai fejlődést mégsem biztosít. Az 1867-es kiegyezést előkészítő parlamenti szónoklatok sűrűn hangoztatják a polgári egyenlőség szentesítésének szükségességét. Követelik az alkotmányos rend törvényes biztosítását. Sőt, szavakban 1848 szellemének megőrzését is fontosnak tartják. Deák Ferenc egyebek között a következőket mondja: „Az 1848-i törvények lényegesen megváltoztatták az ország közkormányzatának alapját, megváltoztatták több ősi intézményét is, mert átalakították Magyarország arisztokratikus alkotmányát s azt a nép egyenjogúságának szélesebb alapjára fektették. Megértették az 1848-i törvényhozók az örök igazság intő szavát. S nem akartak ellentállni a haladó kor követeléseinek, nem várták be azon bizonyosan bekövetkező időpontot, amidőn annak akarva sem tudtak volna ellenállni. Sok baj és veszély követte határozataikat, de sokkal súlyosabbak azon veszélyek, melyeket előrelátásukkal e hazáról elhárítottak."
A valóság pedig az, hogy az 1867-es kiegyezést követő korszak minden törvénye, rendelete — hasonlóan, mint a korábbiak — az uralkodó osztályok érdekeit szolgálják.
Az 1848-as márciusi forradalmi események hatására készült XVIII. sz. tc. kimondja a sajtószabadságot. E törvényt a 67-es kiegyezés is meghagyja. Ezt az uralkodó osztályok parlamentje azért teheti, mert már az eredeti, 1848:XVIII. tc.-t is lehet úgy értelmezni és alkalmazni, hogy az a dolgozó nép számára ne lehessen sajtószabadság. Mit is mond az 1848-as sajtótörvény: „Gondolatait sajtó útján — szól az első paragrafus — mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti."
A törvény 30. §-a pedig a következőket közli: „Ha a lap naponként jelenik meg, biztosítékul 10 ezer forint, ha ritkábban jelenik meg, 5 ezer forint tétetik le készpénzben vagy fekvőbirtokra kettős biztosítékkal betáblázott kötelezvényben..."
Vissza