Lolita

Fülszöveg

Vladimir NABOKOV
Lolita
„A Lolita bizonyos értelemben túlságosan nagy regény. Ugy zúdul rá az olvasóra, mint valami minden eddig ismertnél erősebb kábítószer. Akárcsak a narrátora, ellenállhatatlan és felejthetetlen. A Lolita kegyetlen könyv a kegyetlenségről." Martin Amis írta ezt Nabokov leghíresebb regényéről, egyike a számos írónak, akikre a Lolita s szintúgy a szerző többi műve, stílusa, erkölcsi szemlélete, esztétikai világnézete mély hatást gyakorolt.
A XX. századi világirodalomból kevés könyv vált annyira a kultúránk részévé, mint épp a Lolita, az a regény, amelyet először, egy prűdebb korban, meg sem akartak jelentetni a merészen szexuális tartalma miatt, s amelyet sokáig mindenféle szexuális forradalmak híres-hírhedt műveivel emlegettek egy sorban. Pedig mi sem állt távolabb a szerzőtől, mint a szexuális ösztön felszabadítására való törekvés. Nabokov művészi célja nem egy perverzió föl-magasztalása, se nem elítélése: a mű metaforikus szinten az emberi „én"... Tovább

Fülszöveg

Vladimir NABOKOV
Lolita
„A Lolita bizonyos értelemben túlságosan nagy regény. Ugy zúdul rá az olvasóra, mint valami minden eddig ismertnél erősebb kábítószer. Akárcsak a narrátora, ellenállhatatlan és felejthetetlen. A Lolita kegyetlen könyv a kegyetlenségről." Martin Amis írta ezt Nabokov leghíresebb regényéről, egyike a számos írónak, akikre a Lolita s szintúgy a szerző többi műve, stílusa, erkölcsi szemlélete, esztétikai világnézete mély hatást gyakorolt.
A XX. századi világirodalomból kevés könyv vált annyira a kultúránk részévé, mint épp a Lolita, az a regény, amelyet először, egy prűdebb korban, meg sem akartak jelentetni a merészen szexuális tartalma miatt, s amelyet sokáig mindenféle szexuális forradalmak híres-hírhedt műveivel emlegettek egy sorban. Pedig mi sem állt távolabb a szerzőtől, mint a szexuális ösztön felszabadítására való törekvés. Nabokov művészi célja nem egy perverzió föl-magasztalása, se nem elítélése: a mű metaforikus szinten az emberi „én" börtönéről szól - pedofil főhőse, Humbert Humbert ahhoz a majomhoz hasonlít, amelyik létre hozta az első szénrajzot, amit állat valaha is készített,- ez a vázlat a szerencsétlen pára ketrecének rúdjait ábrázolta".
A Lolita hallatlan világsikerét - két film is készült belőle (Stanley Kubrick, illetve Adrían Lyne rendezésében), és a világirodalom legtöbbet elemzett művei közé tartozik - elsősorban hihetetlen nyelvi és gondolati gazdagságának köszönheti: minden idők egyik legnagyobb művészregénye ez, amelyet képtelenség „kiolvasni". Vissza