1.060.457

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Logikai és számítógépek I.

Kézirat

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 192 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: A könyv 278 példányban jelent meg. 322 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: J7-513. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A logika a helyes következtetés alaki törvényszerűségeivel, illetve a helyes következtetéssel foglalkozó tudomány. A következtetés során egy vagy több tételből kiindulva helyes vagy helytelen... Tovább

Előszó

A logika a helyes következtetés alaki törvényszerűségeivel, illetve a helyes következtetéssel foglalkozó tudomány. A következtetés során egy vagy több tételből kiindulva helyes vagy helytelen következtetéssel zárótételt állapítunk meg. Ha az előtételek (premisszák) igazak és a következtetés helyes, a zárótétel (konklúzió) biztosan igaz. Ha a zárótétel hamis, de a következtetés helyes volt, egy vagy több előtétel hamis. (Megjegyezzük, hogy hamis előtételekből is nyerhető - helytelen következtetéssel - igaz zárótétel. Ezzel az esettel azonban, ami a logikai bizonytalanság állapotát kelti, nem foglalkozunk.) Logikai ítélet (tétel) az olyan kijelentés (állítás), amelynek igaz vagy hamis voltáról lehet beszélni. Pl. "a jelző vörös fénye "Megállj!" jelzést jelent" - igaz ítélet. "A korszerű jelfogós biztosítóberendezések váltói vonóvezetékes állításúak" - hamis ítélet. A logikai folyamatok tényezői tehát két értékűek lehetnek az eredmény szempontjából: igenlegesek vagy nemlegesek. Az igaz ítélet logikai értékét "1"-gyel, a hamis ítélet logikai értékét "0"-val szokták jelölni. Egy esemény bekövetkezésének több-kevesebb feltétele lehet. Ezek nem csak egyedi értékükkel, hanem egymás közötti viszonylagos kapcsolatukkal is hatnak. A feltételeket képviselő ítéletekből az ÉS, VAGY, NEM szavakkal összekötve újabb, összetett ítéletek képezhetők. Ezen ítéletek logikai értéke csak az eredeti ítéletek logikai értékétől és a kapcsolat jellegétől függ. Az ÉS, VAGY, NEM szavak logikai műveleteket fejeznek ki. Az ÉS és a VAGY műveletek két vagy több ítélet összekapcsolására szolgálnak, a NEM (tagadási) művelet viszont egyetlen ítélethez kapcsolódik. Vissza

Tartalom

1. BEVEZETÉS
1.1. A logikai műveletekről 3
1.2. A logikai gépek struktúrájáról 6
2. A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT KAPCSOLÓELEMEK ÉS ALAPÁRAMKÖREIK 10
2.1. Jelfogók és jelfogóérintkezős alapáramkörök 10
2.11. Az általános rendeltetésű jelfogók szerkezeti felépítése 10
2.12. A jelfogók működési viszonyai 12
2.13. Alapvető jelfogóvezérlési módok 18
2.14. Különleges jelfogók 22
2.15. Jelfogóérintkezős logikai alapkapcsolások 26
2.16. Jelfogó-érintkezőhálózatok alakzatai 28
2.161. Kétpólusú és többpólusú hálózatok 28
2.162. Negatív (komplementer) hálózatok 28
2.163. Kétpólusú hálózatok alapvető egyszerűsítései 32
2.164. Kétpólusok összevonása 34
2.165. Faáramkörök 36
2.166. Szimmetrikus hálózatok 39
2.167. Pozicionális hálózatok 48
2.2. Érintkezőmentes kapcsolóelemek és alapáramköreik 54
2.21. Vákuumcsöves alapkapcsolások 54
2.22. Hidegkatódos csövek alapkapcsolásai 57
2.23. Félvezető diódás alapkapcsolások 63
2.24. Tranzisztoros alapkapcsolások 69
2.25. Tirisztoros alapkapcsolások 71
2.26. Tunneldiódás alapkapcsolások 72
2.27. Mágnesmagos alapáramkörök 76
2.271. Négyszöghiszterézisű magok 76
2.272. Tároló rendszerek 81
2.273. Mágneses logikai kapcsolások 91
2.28. Kriotronos logikai áramkörök 94
3. A LOGIKAI ALGEBRA KAPCSOLÁSTECHNIKÁI ALKALMAZÁSÁNAK ALAPJAI 97
3.1. A logikai algebra műveleti rendszere és alapvető azonosságai 98
3.2. Gyakorlati alkalmazások 107
3.21. A hálózategyszerűsítéssel és átrendezéssel kapcsolatos általános megjegyzések 107
3.22. Érintkező-kétpólusok egyszerűsítése. Egyenértékű kétpólusok 108
3.23. Kombinációs táblázatok alkalmazása 114
3.24. Hídáramkörökkel kapcsolatos átalakítások 117
3.25. Függvények duális kapcsolatára alapozott gyakorlati eljárások 126
3.3. Egy- és többváltozós logikai függvények 127
3.31. Egy változó logikai függvényei 128
3.32. Két változó logikai függvényei 129
3.33. Kétváltozós logikai függvények tulajdonságai 133
3.34. Logikai (kapcsolási) rendszerek 133
3.35. Többváltozós logikai függvények 135
3.4. Logikai függvények szabályos alakja 136
3.41. A minterm alak 136
3.42. A maxterm alak 139
3.43. Összefüggés a minterm és maxterm alakok között 140
3.5. Logikai függvények módszeres minimalizálása 142
3.51. Minterm táblák 143
3.52. Egyszerűsítés minterm táblák segítségével 145
3.53. Maxterm táblák és felhasználásuk 147
3.54. Példák 148
3.55. Redundancia 151
3.56. Logikai függvények végső alakja 152
4. KOMBINÁCIÓS ÁRAMKÖRÖK 153
4.1. Jelfogós kombinációs áramkörök 153
4.11. Egyidejűleg egy kimenet kapcsolása 155
4.12. Egyidejűleg több kimenet kapcsolása 159
4.13. Kimenetek összekapcsolása 162
4.2. Félvezetőkkel realizált kombinációs áramkörök 165
5. IDŐRENDI ÁRAMKÖRÖK 171
5.1. Jelfogós időrendi áramkörök 174
5.2. Időrendi áramkörök érintkezőmentes elemekkel 182
5.21. Félvezetős tárolóelem 182
5.22. Egyéb tárolóelemek 188

Dr. Tarnai Géza

Dr. Tarnai Géza műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Tarnai Géza könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem