Logika vagy gondolkodástan

Tartalom

tartalom.
Előszó. Lai'-
Előismeretek.
1. §. A logika fogalma
2. §. A logika tárgya és feladata . 7
3. §. A logika viszonya a költészethez és egyébb tudományoké
4. §. A logika részei „
ELSŐ BÉSZ. Elemtan.
5. §. Az elemtan feladata
6. §. A gondolkodás mibenléte és tényezői 10
Első szakasz. A fogalmakról.
7. §, A fogalom mibenléte. Közképek 12
8. §. A fogalom elemzése 13
9. §. A fogalom tartalma 14
10. §. A jegyek nemei, tekintve a tartalmat 14
11. §. A jegyek nemei tekintve a kört 16
12. §. A jegyek nemei tekintve a minőséget 16
13. §. Egyszerű és összetett fogalmak 17
14. §. A fogalom tárgya tapaszt, és nem tapasztalati fogalmak . 19
15. §. Természetes és mesterséges fogalmak 21
16. §. A fogalom köre. Nem- és fajfogalmak 22
17. §. A nem- és fajfogalmak törvényei 24
18. §. A fog. tartalmára és körére vonatkozó törvények . 26
19. §. A fogalmak viszonyai egymáshoz "6
20. §. A fogalmak viszonyai tekintve a tartalmat
21. §. » » » »a kört
22. §. » » » »a minőséget '¦ 36
23. §. A fogalmak viszonya a gondolkodó értelemhez
24. §. A fogalmak viszonya tárgyaikhoz
25. §. A nyelv minta fogalomképzés főeszköze 5
26. §. A név fogalma .
27. §, A nevek osztályozása
28. §. A nyelv fontossága a fogalomképzésre
lap
Második szakasz. A2 ítéletekről*
29. §. Az ítélet fogalma 43
30. §. Az ítéletek nemei tekintve az alanyt 46
31. §. Az itóletek nemei tekintve az állitmányt 46
32. §. Az ítélet mennyisége és minősége együtt 47
33. §. Az ítéletek nemei, tekintve a viszályt 48
34. §. | » » »az érvényességet 50
35. §. >> » » » eredetöket ós természetüket . . 50
36. §. Az ítéletek viszonyai 54
37. §. Azonsági viszony 54
38. §. Alárendeltségi viszony 55
39. §. Ellentétességi viszony 56
40. §. Megforditási viszony 59
Harmadik szakasz. A következtetésekről.
41. §. A következtetés fogalma 61
42. §. Közvetlen következtetések 64
43. §. Közvetett következtetések * 66
44. §. Következtetési alakzatok és módok 67
45. §. A következtetések nemei . . . 73
46. §. Egyszerű következtetések 73
47 §. Feltétlen következtetés 74
48. §. Feltétes » . 75
49. §. Szétválasztó » 77
50. §. Összetett következtetések 80
51. §. Láncz-következtetés 89
52. §. Kejtett és helytelen következtetések 92
Függelék.
53. §. A gondolkodás törvényei 96
54. §. Az azonság ós ellentmondás törvényei 96
55. §. Az okság vagy alaposság . 98
56. §. A 3 özép kirekesztés 99
MÁSODIK RÉSZ. Rendszer- vagy tudománytan.
57. §. A rendszer- vagy tudománytan feladata 101
Első szakasz. A meghatározásról.
58. §. A meghatározás vagy definitio mibenléte
103
59. §. A meghatározás nemei .
60. §. A meghatározás tökéletessége .
61. §. A meghatározás törvényei ;
Második szakasz. A felosztásról.
62. §. A felosztás mibenléte j11
63. §. A felosztás nemei ||||
64. §. A felosztás tökéletessége
65. §. A felosztás törvényei
Harmadik szakasz. A bebizonyításról.
66. §. A bebizonyítás elmélete .
67. §. A bizonyítás nemei
68. §. A bizonyitás tökéletessége 126
69. §. A bizonyitás törvényei 127
Negyedik szakasz. A módszerről.
70. §. A módszer fogalma 120
71. §. Az analyticai és syntheticai módszer . 136
72. §. Az ismeret-nyomozó módszer 133
73. §. A tanmódszer [ 136
Függelék.
74. §. Természettani módszer 140
75. §. Történelmi » 143
76. §. Mennyiségtani » -
77. §. Bölcsészeti » I 111 147
HARMADIK RÉSZ. Ismerettan.
78. §. A logikai ismerettan feladata
79. §. Az ismeretekről átalában
80. § Az ismeret nemei, tekintve a tárgyat és tartalmat
81. §. » » » »az alakot .
82. §. Az ismeret kutforrásai . • .» •• ^
83. §. Az ismeret eredete . ]67
84. §. Az ismeret igazságának ismertető-jelei •
85. §. A téves és helytelen ismeret ellenszerei • • •
Lap. 104 106 107

Témakörök