1.061.482

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Logika

Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 189 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Negyedik változatlan kiadás. 18 fekete-fehér ábrával illusztrált. Tankönyvi szám: J 3-749. Megjelent 225 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jegyzet megírásakor a megismerő gondolkodás formáinak, műveleteinek, törvényeinek a tudatosítására törekedtünk. Az ösztönös gondolkodáson való túlmenés követelményét a leendő pedagógusok... Tovább

Előszó

A jegyzet megírásakor a megismerő gondolkodás formáinak, műveleteinek, törvényeinek a tudatosítására törekedtünk. Az ösztönös gondolkodáson való túlmenés követelményét a leendő pedagógusok eredményesebb képzése érdekében különösképpen szem előtt kellett tartanunk. Logikát ugyanis a jelenlegi helyzetben a tanárszakos egyetemi hallgatók csupán az egyetemen, ott is nagyon korlátozott feltételek közepette tanulnak. E jegyzet elkészítésével azoknak a hallgatóknak kívántuk a logika tanulmányozásához némi segítséget nyújtani, akik saját maguk is érzik a gondolkodás tudatosításának szükségességét az oktató és a nevelő munka folyamatában, akik valóban jó pedagógusok kívánnak lenni.
A jegyzet tartalmának összeállításakor a legfőbb szempontunk az emberi gondolkodásban egyetemesen érvényesülő gondolati formák, műveletek, törvények összefoglaló, tömör ismertetése volt, amelyet előadásokkal, ill. logikai gyakorlatokkal kell még kiegészíteni. Az elmondottakból következik, hogy nem speciális logikai diszciplínákat — sem matematikai, sem dialektikus logikát — nem kívántunk kifejteni, hanem a gondolkodásban általánosan érvényesülő — köztük a modern logikai összefüggéseket is — próbáltuk jellemezni.
Célunk eléréséhez a hagyományos logikát vettük alapul, mivel ez tartalmazza leginkább az univerzális logikai problematika fundamentumait. Azonban igyekeztünk — ahol erre lehetőségünk nyílott — kimutatni ennek a logikának a hiányosságait és a modern logikai irányzatok eredményeit felhasználva utalni a fejlettebb megoldásokra.
A jegyzet tartalmával kapcsolatos kritikai észrevételekért és hasznos tanácsokért köszönetet mondok az ELTE TTK Filozófia Tanszék tanárainak és különösen a MTA Filozófiai Intézet osztályvezetőjének Erdei László kandidátusnak. Vissza

Tartalom

Elősző 3
I. A LOGIKA TÁRGYA, TARTALMA ÉS FUNKCIÓI 5
1. A gondolkodás, mint a logika tárgya 5
2. A logika tudományának tartalma 7
3. A logika tudományának funkciói 10
II. A FOGALOM 12
1. A fogalom, mint gondolkodási forma. Jelentés és értelem. A fogalom és a szó 12
2. A fogalom tartalma és terjedelme 15
3. Osztály, alosztály, elem 17
4. A fogalmak főbb típusai 17
5. A fogalmak közötti viszonyok főbb fajtái 21
6. A fogalmakkal végzett logikai operációk 25
III. A MEGHATÁROZÁS 29
1. A meghatározás fogalma, logikai szerkezete és módjai 29
2. A meghatározás típusai 30
3. A meghatározás szabályai 32
IV. A FELOSZTÁS 34
1. A felosztás fogalma, logikai szerkezete és módja 34
2. A felosztás fajtái 35
3. A felosztás szabályai 36
V. A FOGALOM FEJLŐDÉSE 38
VI. AZ ÍTÉLET 44
1. Az Ítélet általános jellemzése 44
2. Az egyszeri! Ítéletek főbb típusai 46
3. Az attributív Ítéletek típusai 48
4. A viszonyítéletek főbb fajtái 50
5. Kijelentésfunkció és Ítélet 51
6. Az egyszerű Ítéletek tagadása 53
7. Az összetett Ítéletek struktúrája 55
8. Az egyesítő (konjuktiv) ítélet 57
9. A szétválasztó (diszjunktiv) ítéletek 58
10. A feltételes (implikativ) ítélet 60
11. Az egyenértékűségi (ekvivalencia) ítélet 62
12. Az összetett ítéletek tagadása 62
13. Az ítéletek viszonyai 65
14. Az Ítéletek dialektikus vizsgálatának néhány szempontja 68
VII. A GONDOLKODÁS LOGIKAI TÖRVÉNYE 82
1. A logikai törvények általános jellemzése 82
2. Az azonosság törvénye 83
3. A nem- ellentmondás törvénye 85
4. A kizárt harmadik törvénye 87
5. Az elégséges alap törvénye 89
6. A dialektikus logika ellentmondás törvénye 91
VIII. A KÖVETKEZTETÉS 97
1. A következtetés fogalma, szerkezete és főbb típusai . 97
2. Az egyszerű következtetések 99
A) Az egyértelműségi következtetés 100
B) Alá, illetve fölérendeltségi következtetés 103
C) Az alárendelt ellentétesség! következtetés 104
D) Az ellentmondás! következtetés 104
E) Az ellentétességi következtetés 105
3. Az összetett következtetések 105
A) A deduktív következtetések 107
a) A kategorikus szillogizmus 107
b) A feltételes szillogizmus 110
c) A szétválasztó szillogizmus 112
d) A deduktív következtetések helyességének eldöntése a kijelentés logika eszközeivel 116
e) A következtetések helyességének megállapítása a Venn-diagramok felhasználásával 121
f) A predikátum logikába tartozó következtetések helyességének eldöntése levezetéssel 123
B) Az induktív következtetések 130
C) A traduktiv következtetések 137
4. A következtetések dialektikus logikai vizsgálatának alapja 141
IX. A HIPOTÉZIS 164
X. A BIZONYÍTÁS ÉS CÁFOLÁS 168
1. A bizonyítás fogalma és logikai szerkezete 170
2. A bizonyítás fő fajtái és szabályai 172
3. Az axiomatikus módszer jelentőségéről 174
4. A cáfolat fogalma, főbb fajtái 174
Függelék 177- 189

Szigetvári Sándor

Szigetvári Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szigetvári Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem