A logika fogalma, feladata és módszere | |
A logika meghatározása | 1 |
E meghatározás bővítése | 1 |
A logika felosztása | 2 |
A logika módszere | 3 |
A logikai reductio kiinduló- és végpontja | 4 |
A logika viszonya a többi tudományhoz | 6 |
Tiszta logika | |
Az igazság fennállása | |
Az igazság időtlen permanentiája | 7 |
Egy ellenvetés | 7 |
Lét és érvényesség | 8 |
A további fejtegetések tárgya | 9 |
Az igazságok egységes rendszert alkotnak | 9 |
Az igazság irányai: positiv, negativ és limitativ igazságok | 10 |
Bármely igazság mindhárom iránnyal bír | 11 |
Végtelen számú igazság van | 12 |
Az igazságban mindig van egyetemesség | 13 |
Az igazság mindennemű tárgyra vonatkozhat | 14 |
Az igazság definitiója | 14 |
Az igazság és a gondolat | 15 |
A psychologismus | 15 |
Egy ellenvetés | 16 |
Az igazság és létező viszonya | |
Az előfeltételezettség | 17 |
Az igazság mint a létező eszménye | 19 |
Az igazság szerkezete | |
A probléma | 19 |
Az igazság részei | |
Az igazság formája, tartalma, tárgya és ezek viszonya | 19 |
Az igazságforma fajai: logisma, tétel és syllogismus | 21 |
Az igazságtárgy fajai: valóság, relatio és osztály | 21 |
Az érvényesség mozzanatai | 22 |
A logikai alapelvek | |
A logikai alapelvek határozmányai | 23 |
Az azonosság elve | 25 |
Egy ellenvetés | 26 |
Az összefüggés elve | 27 |
Az összefüggés elvének viszonya az azonosság elvéhez | 27 |
A principium rationis sufficientis | 28 |
Az osztályozás elve | 28 |
Az osztályozás elvének viszonya a másik két logikai alapelvhez | 29 |
E principium felismerése Platon eszmetanában s a "dictum de ombe et nullo" szabályában | 30 |
Összefoglalás. A logikai alapelvek corollariumai | 32 |
A sorozatszerűség tétele | 32 |
A correlativitas tétele | 34 |
A rendszerbetartozás tétele | 35 |
Az egyenlőség tétele | 37 |
Összefoglalás | 37 |
A tudomány problematikája | 38 |
Folytatás | 39 |
A logika problematikája | 40 |
Történeti áttekintés | 41 |
A logisma | |
Bevezetés | 45 |
A logisma fogalmának felmerülése | 46 |
A logisma mibenléte | 46 |
Fogalom és logisma | 47 |
A logisma igazsága | 48 |
A logisma alkatrészei | 48 |
A logismák felosztása tárgy szerint | 49 |
Ontológiai logismák | 49 |
Relatiós logismák | 49 |
Prinipalis logismák | 49 |
A logismák felosztása tartalom szerint | 52 |
Hyletikus logismák | 52 |
Schematikus logismák | 52 |
Formalis logismák | 53 |
A logismák felosztása kör szerint | 53 |
Egyes logismák | 53 |
Többes logismák | 54 |
Egyetemes logismák | 55 |
A logismaviszonyok | 55 |
Az identitas esetei | 56 |
A coordinatio esetei | 57 |
A subordinatio | 58 |
Egy ellenvetés | 60 |
A logismaviszonyok schémája | 60 |
A jelentés | 62 |
A vonatkozás | 63 |
A rendszertani hely | 63 |
Logisma és plátói idea | 64 |
A tétel | |
Tétel és ítélet | 65 |
A tétel mibenléte | 65 |
Az igaz tétel kritériuma | 66 |
A tétel alkotórészei | 66 |
A tétel alkotótényezői | 67 |
Tételfajok az S tárgya szerint | 68 |
Tételfajok az S tartalma szerint | 69 |
Tételfajok az S köre szerint | 70 |
Tételfajok a P tárgya szerint | 71 |
Tételfajok a P tartalma szerint | 72 |
Tételfajok a P köre szerint | 73 |
Tételfajok a kiegészítés módja szerint | 75 |
Tételfajok a feltételezettség szerint | 75 |
Tételfajok az érvényességi fok szerint | 76 |
Tételfajok a függés szerint | 77 |
Tételfajok szerkezet szerint | 79 |
Tételfajok objectivum szerint | 81 |
Tételfajok irány szerint | 83 |
A tételfajok kombinációja | 84 |
A tételviszonyok problémája | 85 |
A kiegészítő tételek | 86 |
A kompatibilitas és inkompatibilitas a hagyományos logikában | 87 |
A tétel transfiguratiói | 88 |
A conversio | 89 |
A transformatio | 90 |
A transmutatio | 92 |
A kompatibilitas és fokozatai | 92 |
A teljes kompatibilitas | 92 |
A részleges kompatibilitas | 94 |
A teljes inkompatibilitas | 95 |
A conversio, a transfiguratio és a kompatibilitas törvényeinek végső alapja | 96 |
Az absolutum kérdése a tétel elméletében. Autonom és heteronom tételek | 97 |
A tétel rendszertana. Átmenet a syllogistikára | 97 |
A syllogismus | |
Az alapkérdések | 97 |
A syllogismus alkatrészei | 97 |
A syllogismus mibenléte | 98 |
A syllogismus távolabbi alkatrészei | 98 |
A syllogismus három lehetséges alakja | 100 |
A három figura | 100 |
A syllogismus egyetemes törvényei | 101 |
A modus | 104 |
Az első figura modusai | 105 |
A második figura modusai | 106 |
A harmadik figura modusai | 108 |
A modusok értéke | 109 |
A homolog syllogismusok | 110 |
A sorites | 111 |
A kiegészítő syllogismusok | 112 |
A syllogismusviszonyok táblája | 113 |
Kategorikus, hypothetikus és disjunctiv syllogismusok | 114 |
E syllogismusok összefüggése a log. alapelvekkel | 115 |
Problematikus, assertorikus és apodiktikus syllogismusok | 116 |
Történeti áttekintés | 118 |
Alkalmazott logika | |
Gondolkodástan | |
A feladat | 130 |
Associativ és apperceptiv gondolkodás | 130 |
Megismerés és igazság | 131 |
Az apperceptio műveletei | 132 |
A logikus gondolkodás | 133 |
A logikai szabály | 134 |
Az ítélet | 135 |
Tagadás és elhatárolás | 136 |
A helyes ítéletalkotás szabályai | 137 |
Az első szabály | 137 |
A második szabály | 138 |
A harmadik szabály | 138 |
A fogalom | 139 |
Konkrét és absztrakt fogalom | 141 |
A fogalomalkotás mint lényegismeret | 141 |
A helyes fogalomalkotás első szabálya | 144 |
A második szabály | 144 |
A harmadik szabály | 145 |
A következtetés | 145 |
A következtetés első szabály | 145 |
A második szabály | 147 |
A harmadik szabály | 147 |
A megismerés | 149 |
Intuitio és megismerés | 149 |
A valódi megismerés | 150 |
A tudás | 151 |
A bizonyosság | 152 |
Hit és tudás | 153 |
A megismerést tudássá fokozó műveletek | 154 |
A definitio | 154 |
A definitio határa | 155 |
A definitio fajai a genus proximum szempontjából | 156 |
A differentia specifica szempontjából | 156 |
Az azonosító művelet szempontjából | 157 |
A definitio értéke | 158 |
A definitio szabályai | 158 |
A magyarázat mibenléte | 160 |
Az alkotórészekből való magyarázat | 160 |
A relatiós magyarázat | 160 |
Az osztályozó magyarázat | 161 |
A magyarázat szabályai | 161 |
Az osztályozás mibenléte | 162 |
A kategorizálás | 163 |
A gyüjtés | 164 |
Az osztályközti viszony megállapítása | 164 |
Természetes és mesterséges osztályozás | 165 |
Classificatio és partitio | 166 |
Az osztályozás szabályai | 167 |
A bizonyítás | 167 |
A bizonyítás feltételei | 168 |
A bizonyítás főszabálya | 169 |
Tudománytan | |
Tudományos rendszertan | |
A tudomány fogalma | 170 |
A tudomány fogalma s az igazság természete | 170 |
A tudományok alapfelosztása | |
A valóságtudomány | 171 |
A mathematika | 172 |
A philosophia | 172 |
A további tagozódás alapja | |
A valóságtudomány részei | 173 |
A történelem | 174 |
A leírótudomány | 177 |
A törvénytudomány | 179 |
Természettudomány, psíchologiai és szellemi tudomány | 180 |
A valóságtudomány végső előfeltevése | 181 |
A világ értékei | 183 |
A mathematika részei és előfeltevése | 184 |
A philosophai részei és előfeltevése | 185 |
Összefoglalás | 185 |
Tudományos módszertan | |
A módszer fogalma | 185 |
A három alapmódszer | 186 |
Az inducito | 187 |
A történeti inductio | 187 |
Az osztályozó inductio | 188 |
A törvénykutató inductio | 189 |
Kisérlet és megfigyelés | 191 |
Az inductio előfeltevései | 192 |
John Sturart Mill inducito-elmélete | 193 |
W. Hamilton | 196 |
Stanley Jevons | 196 |
Fries | 198 |
E. F. Apelt | 199 |
Lotze | 201 |
Sigwart, B. Erdmann, Lachelier | 203 |
A deductio elmélete | 204 |
A deductio fajai | 205 |
A reductio mibenléte | 206 |
A reductio fajai | 208 |
A reductio lépései | 210 |
A reductio történetéhez | 211 |
A módszeres kutatás segédeszközei | 212 |
A hypothesis | 212 |
A fictio | 213 |
A theoria | 214 |
Ismeretkritika | |
Az ismeretkritika problémái | 215 |
A megismerés határai | 216 |
A megismerés módjai | 217 |
A megismerés akadályai | 218 |
A logikai relativismus önellenmondásai | 219 |
A megismerés a szeretet egy formája | 220 |
Aristoteles, Leibniz és Kant | 221 |
Névmutató | 223 |
A mű kivonata német nyelven | 227-247 |