1.059.778

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Logika

Az igazság elméletének alapvonalai

Szerző
Budapest
Kiadó: Eggenberger-féle Könyvkereskedés
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 247 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta az Apostol Nyomda Rt., Budapest. Német nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Közel húsz esztendő munkájának eredményét veszi e műben az olvasó. E sorok írója, amióta logikával foglalkozik, mindig érezte, hogy a hagyományos logika minden látszólagos rendszeressége ellenére... Tovább

Előszó

Közel húsz esztendő munkájának eredményét veszi e műben az olvasó. E sorok írója, amióta logikával foglalkozik, mindig érezte, hogy a hagyományos logika minden látszólagos rendszeressége ellenére voltaképen jólleplezett anarchiát takar. Így például az eddig emlegetett, ötletszerűen összeválogatott logikai alapelveket még senki sem hozta összefüggésbe a gondolkodástani alapformákkal (fogalom, ítélet, következtetés) vagy a syllogismus három lehető figurájával. Már régebbi logikai dolgozatainkban kerestük a logika rendszerének végső alapját, melyet akadémiai székfoglalónkban (A logikai alapelvek elméletéhez. Budapest, 1911) fejtettünk ki először. Az itt fölvetett három logikai alapelv első alkalmazását pedig "A fogalom problémája a tiszta logikában. Budapest, 1915" című akadémiai értekezésünkben eszközöltük. Az ilymódon megalapozott logikai rendszer teljes körvonalait pedig "Bevezetés a philososphiába" (Budapest, 1920. 2-ik kiadás 1921) című könyvem tartalmazza. Az itt vázolt keretet iparkodik jelen munkánk kitölteni.
Jól tudom, hogy művem gyarló és némely pontján tüzetesebb kidolgozást kívánna. De úgy érzem, hogy további melengetése sem tökéletesíthetné jelentékeny mértékben, mert a szerző érdeklődési körét fokozatosan másnemű problémák foglalják már el. E fogyatékos formában is talán betölti majd elmemozdító hivatását; hiszen ez a legfőbb eredmény, melyre philosophiai mű egyáltalán számíthat.
A szöveghez csatolt németnyelvű kivonat feladata nemcsak az, hogy a külföldi szakköröket is tájékoztassa e szerény kisérletről, hanem a mű áttekinthetőségét is hivatva van szolgálni. Vissza

Tartalom

A logika fogalma, feladata és módszere
A logika meghatározása1
E meghatározás bővítése1
A logika felosztása2
A logika módszere3
A logikai reductio kiinduló- és végpontja4
A logika viszonya a többi tudományhoz6
Tiszta logika
Az igazság fennállása
Az igazság időtlen permanentiája7
Egy ellenvetés7
Lét és érvényesség8
A további fejtegetések tárgya9
Az igazságok egységes rendszert alkotnak9
Az igazság irányai: positiv, negativ és limitativ igazságok10
Bármely igazság mindhárom iránnyal bír11
Végtelen számú igazság van12
Az igazságban mindig van egyetemesség13
Az igazság mindennemű tárgyra vonatkozhat14
Az igazság definitiója14
Az igazság és a gondolat15
A psychologismus15
Egy ellenvetés16
Az igazság és létező viszonya
Az előfeltételezettség17
Az igazság mint a létező eszménye19
Az igazság szerkezete
A probléma19
Az igazság részei
Az igazság formája, tartalma, tárgya és ezek viszonya19
Az igazságforma fajai: logisma, tétel és syllogismus21
Az igazságtárgy fajai: valóság, relatio és osztály21
Az érvényesség mozzanatai22
A logikai alapelvek
A logikai alapelvek határozmányai23
Az azonosság elve25
Egy ellenvetés26
Az összefüggés elve27
Az összefüggés elvének viszonya az azonosság elvéhez27
A principium rationis sufficientis28
Az osztályozás elve28
Az osztályozás elvének viszonya a másik két logikai alapelvhez29
E principium felismerése Platon eszmetanában s a "dictum de ombe et nullo" szabályában30
Összefoglalás. A logikai alapelvek corollariumai32
A sorozatszerűség tétele32
A correlativitas tétele34
A rendszerbetartozás tétele35
Az egyenlőség tétele37
Összefoglalás37
A tudomány problematikája38
Folytatás39
A logika problematikája40
Történeti áttekintés41
A logisma
Bevezetés45
A logisma fogalmának felmerülése46
A logisma mibenléte46
Fogalom és logisma47
A logisma igazsága48
A logisma alkatrészei48
A logismák felosztása tárgy szerint49
Ontológiai logismák49
Relatiós logismák49
Prinipalis logismák49
A logismák felosztása tartalom szerint52
Hyletikus logismák52
Schematikus logismák52
Formalis logismák53
A logismák felosztása kör szerint53
Egyes logismák53
Többes logismák54
Egyetemes logismák55
A logismaviszonyok55
Az identitas esetei56
A coordinatio esetei57
A subordinatio58
Egy ellenvetés60
A logismaviszonyok schémája60
A jelentés62
A vonatkozás63
A rendszertani hely63
Logisma és plátói idea64
A tétel
Tétel és ítélet65
A tétel mibenléte65
Az igaz tétel kritériuma66
A tétel alkotórészei66
A tétel alkotótényezői67
Tételfajok az S tárgya szerint68
Tételfajok az S tartalma szerint 69
Tételfajok az S köre szerint70
Tételfajok a P tárgya szerint71
Tételfajok a P tartalma szerint72
Tételfajok a P köre szerint73
Tételfajok a kiegészítés módja szerint75
Tételfajok a feltételezettség szerint75
Tételfajok az érvényességi fok szerint76
Tételfajok a függés szerint77
Tételfajok szerkezet szerint79
Tételfajok objectivum szerint81
Tételfajok irány szerint83
A tételfajok kombinációja84
A tételviszonyok problémája85
A kiegészítő tételek86
A kompatibilitas és inkompatibilitas a hagyományos logikában87
A tétel transfiguratiói88
A conversio89
A transformatio90
A transmutatio92
A kompatibilitas és fokozatai92
A teljes kompatibilitas92
A részleges kompatibilitas94
A teljes inkompatibilitas95
A conversio, a transfiguratio és a kompatibilitas törvényeinek végső alapja96
Az absolutum kérdése a tétel elméletében. Autonom és heteronom tételek97
A tétel rendszertana. Átmenet a syllogistikára97
A syllogismus
Az alapkérdések97
A syllogismus alkatrészei97
A syllogismus mibenléte98
A syllogismus távolabbi alkatrészei98
A syllogismus három lehetséges alakja100
A három figura100
A syllogismus egyetemes törvényei101
A modus104
Az első figura modusai105
A második figura modusai106
A harmadik figura modusai108
A modusok értéke109
A homolog syllogismusok110
A sorites111
A kiegészítő syllogismusok112
A syllogismusviszonyok táblája113
Kategorikus, hypothetikus és disjunctiv syllogismusok114
E syllogismusok összefüggése a log. alapelvekkel115
Problematikus, assertorikus és apodiktikus syllogismusok116
Történeti áttekintés118
Alkalmazott logika
Gondolkodástan
A feladat130
Associativ és apperceptiv gondolkodás130
Megismerés és igazság131
Az apperceptio műveletei132
A logikus gondolkodás133
A logikai szabály134
Az ítélet135
Tagadás és elhatárolás136
A helyes ítéletalkotás szabályai137
Az első szabály137
A második szabály138
A harmadik szabály138
A fogalom139
Konkrét és absztrakt fogalom141
A fogalomalkotás mint lényegismeret141
A helyes fogalomalkotás első szabálya144
A második szabály144
A harmadik szabály145
A következtetés145
A következtetés első szabály145
A második szabály147
A harmadik szabály147
A megismerés149
Intuitio és megismerés149
A valódi megismerés150
A tudás151
A bizonyosság152
Hit és tudás153
A megismerést tudássá fokozó műveletek154
A definitio154
A definitio határa155
A definitio fajai a genus proximum szempontjából156
A differentia specifica szempontjából156
Az azonosító művelet szempontjából157
A definitio értéke158
A definitio szabályai158
A magyarázat mibenléte160
Az alkotórészekből való magyarázat160
A relatiós magyarázat160
Az osztályozó magyarázat161
A magyarázat szabályai161
Az osztályozás mibenléte162
A kategorizálás163
A gyüjtés164
Az osztályközti viszony megállapítása164
Természetes és mesterséges osztályozás165
Classificatio és partitio166
Az osztályozás szabályai167
A bizonyítás167
A bizonyítás feltételei168
A bizonyítás főszabálya169
Tudománytan
Tudományos rendszertan
A tudomány fogalma170
A tudomány fogalma s az igazság természete170
A tudományok alapfelosztása
A valóságtudomány171
A mathematika172
A philosophia172
A további tagozódás alapja
A valóságtudomány részei173
A történelem174
A leírótudomány177
A törvénytudomány179
Természettudomány, psíchologiai és szellemi tudomány180
A valóságtudomány végső előfeltevése181
A világ értékei183
A mathematika részei és előfeltevése184
A philosophai részei és előfeltevése185
Összefoglalás185
Tudományos módszertan
A módszer fogalma185
A három alapmódszer186
Az inducito187
A történeti inductio187
Az osztályozó inductio188
A törvénykutató inductio189
Kisérlet és megfigyelés191
Az inductio előfeltevései192
John Sturart Mill inducito-elmélete193
W. Hamilton196
Stanley Jevons196
Fries198
E. F. Apelt199
Lotze201
Sigwart, B. Erdmann, Lachelier203
A deductio elmélete204
A deductio fajai205
A reductio mibenléte206
A reductio fajai208
A reductio lépései210
A reductio történetéhez211
A módszeres kutatás segédeszközei212
A hypothesis212
A fictio213
A theoria214
Ismeretkritika
Az ismeretkritika problémái215
A megismerés határai216
A megismerés módjai217
A megismerés akadályai218
A logikai relativismus önellenmondásai219
A megismerés a szeretet egy formája220
Aristoteles, Leibniz és Kant221
Névmutató223
A mű kivonata német nyelven227-247

Pauler Ákos

Pauler Ákos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pauler Ákos könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Logika Logika Logika Logika

A borító kopott, néhány lap foltos. A címlapon bejegyzés látható.

Állapot:
12.000 ,-Ft
60 pont kapható
Kosárba