Logika

Kézirat gyanánt/Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Szerkesztő

Budapest

Kiadó:	Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	388 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat gyanánt. Néhány fekete-fehér ábrával. 150 példányban jelent meg. Tankönyvi szám: 60-3129.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ezt a logika segédkönyvet a Lenin Intézet Logika Tanszékének munkaközössége állította össze. Ehhez a munkához rendkívül nagy segítséget nyújtott E. K. Vojsvillo szovjet professzor, a Logika Tanszék... Tovább

Tartalom

Előszó	9
A logika tárgya és jelentősége	11
A logika általános fogalma	11
A gondolkodás általános jellemzése	14
A gondolkodás közvetett jellege	15
A gondolkodás a világ általánosított visszatükrözése	16
A gondolkodás és a nyelv kapcsolata	18
A gondolkodás formái és törvényei	19
A gondolkodás formáinak és törvényeinek fogalma	19
A gondolkodás formái és törvényei idealista felfogásának bírálata	24
A gondolat igazsága és a gondolkodás helyessége	26
A logika mint tudomány	29
A logika tudományának jelentősége	39
A gondolkodás főbb logikai eljárásai	45
Az összehasonlítás	46
Az analízis és a szintézis	51
Az absztrakció (elvonatkoztatás)	56
Az általánosítás	62
A gondolkodás főbb logikai eljárásainak összefüggése	64
A fogalom	66
A fogalom lényege	66
A fogalom tartalma és terjedelme	75
A fogalom helye és szerepe a megismerés folyamatában	80
A fogalmak főbb fajtái	90
A fogalmak közötti viszonyok fajtái	96
Fogalmakkal végzett logikai műveletek	106
A meghatározás	106
A legközelebbi nem és a faji különbség segítségével történő meghatározás	108
A nominális és a reális meghatározás	112
A meghatározás szabályai és tipikus hibái	114
A meghatározáshoz hasonló logikai műveletek	118
A felosztás és az osztályozás	120
A felosztás szabályai	123
A felosztás fajai	126
Az osztályozás	127
A részekre bontás	129
Az általánosítás	130
A határolás (korlátozás)	133
Az ítélet	135
Az ítéletről általában	135
Az ítélet objektív tartalma	139
Az ítélet és a mondat	140
Az ítéletek fő fajtái és jellemzésük	145
Az ítéletek felosztása a bennük tükröződő objektív viszonyok jellege szerint	147
Az ítéletek felosztása az állítás vagy tagadás jellege szerint	167
Az ítéletek közötti viszonyok	170
A gondolkodás formális logikai alaptörvényei	178
A gondolkodás törvényeinek általános jellemzése	178
Az azonosság törvénye	182
Az ellentmondás törvénye	192
A kizárt harmadik törvénye	202
Az elégséges alap törvénye	207
A következtetés	211
A következetetés általános jellmzése	211
A közvetlen következtetés	214
A közvetett következtetés. A szillogizmus	229
A kategorikus szillogizmus	235
Az alap-következmény szillogizmus	260
A szétválasztó szillogizmus	269
Az összetett szillogizmus	273
A rövidített szillogizmus	276
A szillogizmus jelentősége	284
A nem szillogisztikus következtetés	289
Az induktív következtetés	291
A traduktív következtetés	323
A bizonyítás és a cáfolat	340
A bizonyítás és a cáfolat lényege	340
A bizonyítás és a cáfolat szerkezete	343
Egyenes és közvetett bizonyítás és cáfolat	352
Induktív és deduktív bizonyítás és cáfolat	354
A cáfolat	355
A bozonyítás és a cáfolat szabályai	360
A bizonyításban és a cáfolatban előforduló hibák	361
A tézissel kapcsolatos hibák	361
Az érvekkel kapcsolatos hibák	364
A bizonyítás és a cáfolat formájában előforduló hibák	370
A bizonyítás és a cáfolat tudományos és pedagógiai jelentősége	370
A hipotézis	373
A hipotézis fogalma	373
A hipotézis szerepe a megismerés folyamatban	373
A hipotézis logikai értelme, logikai oldala	376
A hipotézis felépítése, fő fejlődési szakaszai	377
A hipotézis szerepe a természet- és a társadalomtudományokban	386-388