Logika

Az igazság elméletének alapvonalai

Szerző

Kiadó:	Eggenberger-féle Könyvkereskedés
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1925
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	247 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Írta Pauler Ákos egyetemi tanár, a M. T. Akadémia r. tagja. Nyomtatta az Apostol Nyomda Rt., Budapest. Német nyelvű összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Közel húsz esztendő munkájának eredményét veszi e műben az olvasó. E sorok írója, amióta logikával foglalkozik, mindig érezte, hogy a hagyományos logika minden látszólagos rendszeressége ellenére... Tovább

Tartalom

A logika fogalma, feladata és módszere
A logika meghatározása	1
E meghatározás bővítése	1
A logika felosztása	2
A logika módszere	3
A logikai reductio kiinduló- és végpontja	4
A logika viszonya a többi tudományhoz	6
Tiszta logika
Az igazság fennállása
Az igazság időtlen permanentiája	7
Egy ellenvetés	7
Lét és érvényesség	8
A további fejtegetések tárgya	9
Az igazságok egységes rendszert alkotnak	9
Az igazság irányai: positiv, negativ és limitativ igazságok	10
Bármely igazság mindhárom iránnyal bír	11
Végtelen számú igazság van	12
Az igazságban mindig van egyetemesség	13
Az igazság mindennemű tárgyra vonatkozhat	14
Az igazság definitiója	14
Az igazság és a gondolat	15
A psychologismus	15
Egy ellenvetés	16
Az igazság és létező viszonya
Az előfeltételezettség	17
Az igazság mint a létező eszménye	19
Az igazság szerkezete
A probléma	19
Az igazság részei
Az igazság formája, tartalma, tárgya és ezek viszonya	19
Az igazságforma fajai: logisma, tétel és syllogismus	21
Az igazságtárgy fajai: valóság, relatio és osztály	21
Az érvényesség mozzanatai	22
A logikai alapelvek
A logikai alapelvek határozmányai	23
Az azonosság elve	25
Egy ellenvetés	26
Az összefüggés elve	27
Az összefüggés elvének viszonya az azonosság elvéhez	27
A principium rationis sufficientis	28
Az osztályozás elve	28
Az osztályozás elvének viszonya a másik két logikai alapelvhez	29
E principium felismerése Platon eszmetanában s a "dictum de ombe et nullo" szabályában	30
Összefoglalás. A logikai alapelvek corollariumai	32
A sorozatszerűség tétele	32
A correlativitas tétele	34
A rendszerbetartozás tétele	35
Az egyenlőség tétele	37
Összefoglalás	37
A tudomány problematikája	38
Folytatás	39
A logika problematikája	40
Történeti áttekintés	41
A logisma
Bevezetés	45
A logisma fogalmának felmerülése	46
A logisma mibenléte	46
Fogalom és logisma	47
A logisma igazsága	48
A logisma alkatrészei	48
A logismák felosztása tárgy szerint	49
Ontológiai logismák	49
Relatiós logismák	49
Prinipalis logismák	49
A logismák felosztása tartalom szerint	52
Hyletikus logismák	52
Schematikus logismák	52
Formalis logismák	53
A logismák felosztása kör szerint	53
Egyes logismák	53
Többes logismák	54
Egyetemes logismák	55
A logismaviszonyok	55
Az identitas esetei	56
A coordinatio esetei	57
A subordinatio	58
Egy ellenvetés	60
A logismaviszonyok schémája	60
A jelentés	62
A vonatkozás	63
A rendszertani hely	63
Logisma és plátói idea	64
A tétel
Tétel és ítélet	65
A tétel mibenléte	65
Az igaz tétel kritériuma	66
A tétel alkotórészei	66
A tétel alkotótényezői	67
Tételfajok az S tárgya szerint	68
Tételfajok az S tartalma szerint	69
Tételfajok az S köre szerint	70
Tételfajok a P tárgya szerint	71
Tételfajok a P tartalma szerint	72
Tételfajok a P köre szerint	73
Tételfajok a kiegészítés módja szerint	75
Tételfajok a feltételezettség szerint	75
Tételfajok az érvényességi fok szerint	76
Tételfajok a függés szerint	77
Tételfajok szerkezet szerint	79
Tételfajok objectivum szerint	81
Tételfajok irány szerint	83
A tételfajok kombinációja	84
A tételviszonyok problémája	85
A kiegészítő tételek	86
A kompatibilitas és inkompatibilitas a hagyományos logikában	87
A tétel transfiguratiói	88
A conversio	89
A transformatio	90
A transmutatio	92
A kompatibilitas és fokozatai	92
A teljes kompatibilitas	92
A részleges kompatibilitas	94
A teljes inkompatibilitas	95
A conversio, a transfiguratio és a kompatibilitas törvényeinek végső alapja	96
Az absolutum kérdése a tétel elméletében. Autonom és heteronom tételek	97
A tétel rendszertana. Átmenet a syllogistikára	97
A syllogismus
Az alapkérdések	97
A syllogismus alkatrészei	97
A syllogismus mibenléte	98
A syllogismus távolabbi alkatrészei	98
A syllogismus három lehetséges alakja	100
A három figura	100
A syllogismus egyetemes törvényei	101
A modus	104
Az első figura modusai	105
A második figura modusai	106
A harmadik figura modusai	108
A modusok értéke	109
A homolog syllogismusok	110
A sorites	111
A kiegészítő syllogismusok	112
A syllogismusviszonyok táblája	113
Kategorikus, hypothetikus és disjunctiv syllogismusok	114
E syllogismusok összefüggése a log. alapelvekkel	115
Problematikus, assertorikus és apodiktikus syllogismusok	116
Történeti áttekintés	118
Alkalmazott logika
Gondolkodástan
A feladat	130
Associativ és apperceptiv gondolkodás	130
Megismerés és igazság	131
Az apperceptio műveletei	132
A logikus gondolkodás	133
A logikai szabály	134
Az ítélet	135
Tagadás és elhatárolás	136
A helyes ítéletalkotás szabályai	137
Az első szabály	137
A második szabály	138
A harmadik szabály	138
A fogalom	139
Konkrét és absztrakt fogalom	141
A fogalomalkotás mint lényegismeret	141
A helyes fogalomalkotás első szabálya	144
A második szabály	144
A harmadik szabály	145
A következtetés	145
A következtetés első szabály	145
A második szabály	147
A harmadik szabály	147
A megismerés	149
Intuitio és megismerés	149
A valódi megismerés	150
A tudás	151
A bizonyosság	152
Hit és tudás	153
A megismerést tudássá fokozó műveletek	154
A definitio	154
A definitio határa	155
A definitio fajai a genus proximum szempontjából	156
A differentia specifica szempontjából	156
Az azonosító művelet szempontjából	157
A definitio értéke	158
A definitio szabályai	158
A magyarázat mibenléte	160
Az alkotórészekből való magyarázat	160
A relatiós magyarázat	160
Az osztályozó magyarázat	161
A magyarázat szabályai	161
Az osztályozás mibenléte	162
A kategorizálás	163
A gyüjtés	164
Az osztályközti viszony megállapítása	164
Természetes és mesterséges osztályozás	165
Classificatio és partitio	166
Az osztályozás szabályai	167
A bizonyítás	167
A bizonyítás feltételei	168
A bizonyítás főszabálya	169
Tudománytan
Tudományos rendszertan
A tudomány fogalma	170
A tudomány fogalma s az igazság természete	170
A tudományok alapfelosztása
A valóságtudomány	171
A mathematika	172
A philosophia	172
A további tagozódás alapja
A valóságtudomány részei	173
A történelem	174
A leírótudomány	177
A törvénytudomány	179
Természettudomány, psíchologiai és szellemi tudomány	180
A valóságtudomány végső előfeltevése	181
A világ értékei	183
A mathematika részei és előfeltevése	184
A philosophai részei és előfeltevése	185
Összefoglalás	185
Tudományos módszertan
A módszer fogalma	185
A három alapmódszer	186
Az inducito	187
A történeti inductio	187
Az osztályozó inductio	188
A törvénykutató inductio	189
Kisérlet és megfigyelés	191
Az inductio előfeltevései	192
John Sturart Mill inducito-elmélete	193
W. Hamilton	196
Stanley Jevons	196
Fries	198
E. F. Apelt	199
Lotze	201
Sigwart, B. Erdmann, Lachelier	203
A deductio elmélete	204
A deductio fajai	205
A reductio mibenléte	206
A reductio fajai	208
A reductio lépései	210
A reductio történetéhez	211
A módszeres kutatás segédeszközei	212
A hypothesis	212
A fictio	213
A theoria	214
Ismeretkritika
Az ismeretkritika problémái	215
A megismerés határai	216
A megismerés módjai	217
A megismerés akadályai	218
A logikai relativismus önellenmondásai	219
A megismerés a szeretet egy formája	220
Aristoteles, Leibniz és Kant	221
Névmutató	223
A mű kivonata német nyelven	227-247