Liudprand történeti munkái

Tartalom

Előszó 5
ELSŐ RÉSZ.
Liudprand kora, élete s munkáinak méltatása. Liudprand és a magyarok. Irta dr. Gombos F. Albin.
I. Fejezet, Liudprand kora. Nagy Károly birodalmának felbomlása. Itália Vastag Károly halála után. Karantáni Arnulf Itáliában. I. Berengár és Guidó küzdelme a császári koronáért. A magyarok és a szaraczénok beütései. Itália szétdarabolódása. A Maroziák uralma. ProvenLei Hugó. Burgundi Rudolf. II. Berengár. Minden egyházi és világi tekintély lehanyatlása. A pápaság mély sülyedése. Alberich és XII. János. Adelhaid. Nagy Ottó beavatkozása Itália ügyeibe. 951-ki hadjáratának eredményei. Nagy Ottó hatalmának megszilárdulása. 961-ki hadjárata. 962-ben felújítja a római császári méltóságot
német alapon. A Szentszékkel is szabadon rendelkezik. A görög érdekek Itáliában. II. Ottó házassága byzanczi Theophaniával. A quedlinburgi birodalmi gyűlés 9
II. Fejezet Liudprand élete. Paulus Diaconustól Liudprandig. Származása, családja és neveltetése. Tartózkodása Hugó, majd pedig Berengár király udvarában. Egyházi pályára lép és a páviai egyház diaconusa lesz. Első konstantinápolyi útja. összekülönbözése Berengárral. Menekülése Ottó udvarába. Ismeretsége Recemundus elvirai püspökkel, a kinek rábeszélésére hozzá fog kora történetének megírásához. Mikor írta az Antapodosist ? 961-ben Ottóval visszatér Itáliába. Elnyeri a cremonai püspökséget. Szerepe az új császár udvarában. 964-ben megírja a História Ottonis-t. Rendezi püspökségének ügyeit. Második konstantinápolyi útja. Halála. Egyénisége 17
III. Fejezet Liudprand munkái. Az »Antapodosis«. Mennyiben felel meg a czím a tartalomnak ? Recemundus szerepe. Az »Antapodosis« terjedelme és czélja. Tervszerűen dolgozott-e Liudprand és miért szakította félbe munkáját ? Az »Antapodosis«, a »Historia Ottonis« és a »Legatio« méltatása. Liudprand latinsága. Irálya. Előadásának előnyei és hátrányai. Erkölcsi felfogása és világnézete. Forrásai. Hagyományok, a nép ajkán élő mondák, a másoktól hallott hírek és a saját tapasztalatai. A latin klasszikus írók és a Szentírás használata. A görög udvar hatása. Harcz Liudprand munkáinak értéke fölött. Muratori, Duret, Gregorovius, Leo, Martini, Köpke, Waitz, Wattenbach, Dümmler, Dándliker-Müller, Gaál, Hantsch. Liudprand hibái, tévedései s kronologiájának fogyatékossága. Munkáinak törtértéke. Elterjedése 28
IV. Fejezet. Liudprand és a magyarok. Liudprand és hazai történetíróink. Milyen korképet nyújt Liudprand a kalandozó magyarokról ? A magyarokra vonatkozó híreinek bírálata.
Arnulf segítségül hívja a magyarokat Swatopluk ellen. A brentai csata. Berengár barátságot köt á magyarokkal. A magyarok augsburgi győzelme Gyermek Lajos fölött. Arnold bajor herczeg Magyarországba menekül. A magyarok megsegítik Berengárt. Pávia pusztulása. A merseburgi csata. Hugó békére lép a magyarokkal. II. Berengár a magyaroktól békét vásárol. Az augsburgi ütközet. XII. János pápa és a magyarok. Liudprandnak Konstantinápolyban szerzett magyar vonatkozású hírei 43
MÁSODIK RÉSZ.
Antapodosis. Fordította Jurkovich Emil.
Első könyv. i. Bevezetés. 2. Fraxinetum vára és fekvése. 3. Miképen ejtették már előbb hatalmukba a szaraczénok Fraxinetumot ? 4. Miképen pusztították el a szaraczénok a tartománybeliek gyűlölködése és behívása folytán Provinciát ? 5. Ki volt akkor a görögök császára, ki a bolgároké, a bajoroké, a frankoké, a szászoké, a svéveké, az itáliaiaké, avagy ki volt Rómában a pápa ? 6. Miért nevezték Leó császárt Porphyrogenitusnak ? 7. A porphyr-ház. Ki építette ? 8. Basilius családfája. Mihály császár miképen fogadta őt palotájába ? 9. Mihály császár betegsége. Hogyan ölte meg Basilius és foglalta el a császári trónt ? 10. Urunk Jézus Krisztus Basiliust álmában Mihály halála miatt felelősségre vonja. Az elégtétel, a melyet Basilius adott. 11. Hogyan fogták el Leó császárt éjnek idején saját emberei, miképen börtönözték be és vesszőzték meg, a nélkül, hogy ismerték volna és miképen bocsátotta szabadon a börtönőr s hogy vesszőztette meg a császár azokat, a kik őt nem vesszőztették meg és jutalmazta meg azokat, a kik bántalmazták? 12. A Leó császár
által rendezett szép játék Az alvók. Az aranypénzek. 13. Miért rombolta le Arnulf király az erődítvényeket és engedte a magyarokat kivonulni ? 14. Wido és Berengár nem tartották meg a barátságot, a melyet esküvel erősítettek meg, mert az ilyen barátságot nem is lehet fentartani. 15. Berengárt Károly halála után Itáliában királylyá választják. 16. Hogyan utasították vissza a frankok Widot étekfogójának a hibája miatt ? 17. Wido visszatérése Itáliába. 18. Harcz Wido és Berengár között. 19. Egy másik csatájuk és Berengár megfutamodása. 20. Zentebaldus, Arnulf fia, a kit Itáliába küldött Berengár segítségére. 21. Miképen ölte meg Langobardus párbajban Bagoariust ? 2. Arnulf király Berengár meghívására Itáliába megy. 23. Arnulf elfoglalja Pcrgamumot és Ambrosiust felakasztatja. 24. A mediolanumiak és a papiaiak Arnulf elé járulnak. 25. Wido Arnulf hoz menekül.
26. Arnulf buzdító beszéde a csata előtt. 27. Hogyan foglalja el Leó Rómáját ? 28. Arnulf Formosus pápa miatt a rómaiak közül többeket lenyakaztat. 29. Honnan az ellenségeskedés Formosus és a rómaiak között ? 30. Sergius pápa Formosust a sírjából kivéteti és a halottat megfosztja méltóságától. 31. Sergius a Formosus tetemeit a folyóba dobatja, a halászok megtalálják és a szentek képei tiszteletben részesítik. 32. Arnulf Firmum várát ostrom alá veszi. Wido felesége megmérgezi. 33. Arnulf embereinek gaztettei. 34. Arnulf visszatérése és Wido üldöztetése. 35. Az itáliaiak nemtörődése Arnulffal. Anscarius őrgróf Eporegiában lappang. 36. Arnulf király gyászos vége. 37. Wido király halála. Fiát, Lambertust, királylyá választják. 38. Lambertus elűzetése és Berengár visszahívása. 39. Maginfredus grófot, mint lázadót, Lambertus kivégezteti. 40. Adelbertus őrgróf és Ildeprandus gróf ellenséges szándékkal közelednek Lambertushoz, hogy vele megküzd jenek. 41. Lambertus király éjjel megtámadja Adelbertust és Ildeprandust, katonáikat levágja, őket pedig elfogja. 42. Hugó, Maginfredus fia, atyját megboszulandó, Marincusban megöli Lambertust. 43. Berengár Lambertus halála után könnyedén megszerzi a trónt. 44. Lambertus király dicsérete 75
Második könyv. 1. Arnulf halála után fiát, Lajost, választják királylyá. 2. A magyarok tudomást szerezvén Arnulf haláláról, Bajorországba törnek. 3. Lajos a Lemannus mellett
csatára készül a magyarok ellen. 4. A magyarok lesből győzik le Lajo3 csapatait. 5. Lajos menekülése. 6. A magyarok felprédálják a frankok, szászok és suevek földjét. 7. Adelbertus gróf lázadása és hogy miképen ölték meg Hatto érsek fondorkodásával. 8. Miért fordultak vissza a megrémült magyarok Itáliából ? 9. Hogyan jöttek vissza a magyarok megszaporított haderővel s hogyan szállottak velük szembe az itáliaiak ? 10. Miért nem ütközött meg Berengár, s miért futamították meg a magyarok az itáliaiakat ? 11. A menekülő pogányok békét kérnek a keresztényektől, de nem kapnak. 12. Az előcsatározásról, a melyben a magyarok előzetes megfutamodás után győztek. 13. A pogányok, mivel lovaik kimerültek, a Brentánál várják be a keresztényeket, békét kérnek, de nem kapnak. 14. Minő cselt gondolnak ki a magyarok kétségbeesésükben s mit mondtak? 15. Hogyan támadtak a magyarok leshelyeikből a keresztényekre s hogyan
győztek ? 16. Győzelmüket nem vitézségüknek, hanem a keresztények hibájának tulajdonítják. 17. Ez időben hal meg Lajos, a frankok királya és Konrádot választják meg helyébe. 18. Mely fejedelmek voltak az ő hívei ? Köztük van Henrik is, a szász fejedelem. 19. Henrik és a többi fejedelmek Konrád király ellen fellázadnak, de legyőzetnek. Arnaldus Magyarországba menekül. 20. Konrád halálos ágyán békére inti az összes fejedelmeket s Henriket ajánlja királyul, a kinek a királyi jelvényeket át is adja. 21. Konrád király halála
után Arnaldus visszatér Magyarországból s háborúra készül Henrik király ellen. 22. Henrik Arnaldust okos beszéddel jobb véleményre bírja. 23. Arnaldus katonáinak rábeszélésére
Henrik király pártjára áll. 24. A magyarok Konrád halálának hírére Szászországba rontanak. 25. Henrik félbetegen szembe száll velük. 26. Miképen buzdította övéit a harczra ? 27.
Henrik király fogadalma. 28. A hírnök, a ki azt jelentette, hogy a magyarok Merseburgban vannak, 29. A magyarok, miután a foglyoktól a háború felől kérdezősködtek, kémeket
küldenek ki. 30. A magyarokkal vívott csata. 31. Henrik király ügyes terve és győzelme. Hol van a győzelem lefestve ? 32. Egy bizonyos Lajos, a kit az itáliaiak a királyi trónra
hívnak meg. 33. Ezen tett szerzője Adelbertus őrgróf, Berengár király veje. 34. Ugyanezen Adalbertus, a ki eleinte jó volt, de később gonosz emberré lett. 35. Lajos Berengár király által megfélemlítve hűséget fogad s visszatér. 36. Adelbertus, Tuscia hatalmas őrgrófja, Berta feleségének rábeszélésére elpártol Berengártól és követeket küld Lajoshoz, hogy jöjjön. 37. Az itáliaiak befogadják Lajost, Berengár Veronába menekül, a honnét Lajos űzi ki. 38. Lajos Luccába vonul. Adelbertus ünnepélyesen fogadja. 39. Lajost Adelbertus hatalma miatt megszállja az irigység s ezért elpártol Adelbertustól. 40. Verona városának, az Athesis folyónak és hídjának leírása. 41. Lajos Veronában tartózkodik. Berengár, miután a város őreit megvesztegette, elfogatja s megvakíttatja. 42. A magyarok Itáliát pusztítják. 43. A fraxinetumi szaraczénok, a kik Itália egy részét pusztították s egészen Aquaeig jöttek. 44. Az afrikai szaraczénok, a kik Appuliát, Calabriát, Beneventumot elfoglalták s a Garelianusi hegyen erődöt építettek. 45. Mily alkalomból vonultak ki a szaraczénok Afrikából ? 46. Ez az Úr akaratából történt így, hogy megjavuljunk 47. Az is oka volt, hogy ravennai János volt az akkori pápa. 48. Miképen emelte őt Theodora ágyasa a pápai trónra ? 49. Egy afrikai ember, a ki a pápához jött s tanácsot adott neki, miképen harczoljon az afrikaiakkal. 50. Ezen afrikai ember orozva megölte a többieket. 51. Landulfus beneventumi fejedelem terve. 52. A pápa Konstantinápolyba küldött követei által segítséget nyert a császártól s a punok ellen harczolt. 53. A görögök megérkezésük után azonnal tábort ütöttek a hegy lábánál. 54. A punok elfogatása és megöletése. Péter és Pál apostolok megjelenése csata közben. 55. Adelbertusnak, Tuscia őrgrófjának halála. Wido fiának trónralépte. Anyja Berengár fogságába kerül. 56. Az emberek azzal gyanúsították Bertát, hogy Adelbertusnak fiúkat szült. 57. Több előkelő Lampertussal, Mediolanum érsekével pártot üt Berengár ellen. A pártütés okai. 58. Az udvarnagy elfogatása, örizetét elég helytelenül Lampertusra bízzák. 59. Berengár érte küld. Miért nem állíthatták elő ? 60. Rodulfus burgundiai királyt, a ki Bruchardus herczeg leányát vette nőül, az itáliaiak felszólították, hogy foglalja el a királyi széket. 61. A magyarok, Berengár király szövetségesei, megölik Odelricust. Adelbertust pedig, a király vejét és Gislebertust élve elfogják. 62. Minő furfanggal szedte rá Adelbertus a magyarokat s mily csekély váltságdíjon menekült meg tőlük ? 63. Gislebertust elfogják, megvesszőzik s a király elé viszik. A király könyörületesen szabadon bocsátja s kitünteti. 64. A ki Rodulfus királyért ment s őt magával hozta. 65. A Berengár és Rodulfus között kiütött polgárháború. 66. Rodulfus Bonefacius rokona segítségével győz. 67. Rodulfus az itáliaiak segítségével visszatér Burgundiába. 68. Verona lakói Berengár élete ellen törnek. 69. Berengár okos beszéde Flambertushoz. 70. Az arany serleg, a melyet a király Flambertusnak adott. 71. Berengárt Flambertus tanácsára megölik. 72. A király vére egészen napjainkig megmaradt a kövezeten. 73. Milo Berengárt megbosszulta s gyilkosait három nap múlva felakasztotta. 101
Harmadik könyv. 1. A munka czíme. Miért Antapodosis a neve? 2. Berengár halála s Rodulfusnak Itáliából való elmenetele után a magyarok zaklatják Itáliát. 3. Papia siralmas tűzvészének verses leírása. 4. Isten kardja nem pusztította el teljesen Papiát, hanem kegyelme bámulatosan megszabadította a magyaroktól, 5- Ezen város patrónusának, Szent Sirusnak érdemeinél fogva kerülte el a végpusztulást. 6. Szent Sirus, Papiába érkezvén, jövendölési ihlettségében megjósolta az ő és Aquilegia pusztulását. 7. Miért lett Ermengarda férjének, Adelbertusnak halála után oly hatalmas ? 8. Ermengarda a Burgundiából visszatérő Rodulfus ellen fellázadt s az itáliaiakkal megszállva tartotta Papiát. 9. Rodulfus hadaival Papiának tart. 10. Ermengarda ravaszsággal kieszközölte, hogy Rodulfus éjnek idején ott hagyta övéit s hozzá szökött át. 11. Reggelre híre kelvén a dolognak, Rodulfus katonái Mediolanumba menekültek. 12. Az itáliaiak Hugóért küldenek. 13. Rodulfus Burgundiába indul és Bruchardust, sógorát, szövetkezésre bírja. 14. Ez alkalommal Bruchardus Mediolanumba indul. Mi volt az oka annak, hogy az itteni ünnepélyes fogadtatása daczára meggyilkolását beszélték meg ? 15. Bruchardus Mediolanumból visszatérőben No variába érkezik, ahol az itáliaiak összes kíséretével megölik. 16. Bruchardus halála után Rodulfus Burgundiába menekül, Hugó pedig a Tyrrheni-tengeren át Itáliába jön. 17. Az itáliaiak közül néhányan Pisáig mennek elébe, a hová János pápa követei is megérkeznek. Ezek buzdítására Papiába indul. Itt királylyá lesz. 18. Wido, Hugó király testvére. Tuscia fejedelme, a kinek Marozia, egy római kéj hölgy volt a felesége. 19. Hugó király sokféle jelessége, a melyeket erkölcstelen életével bemocskolt. 20. Hugó királynak ekkor két fia volt. 21. Hugó király baráti viszonyt köt Henrik királylyal. 22. Kit küldött a király Konstantinápolyba a római császárhoz követül ? 23. A császárt két ajándékba küldött kutya akarta megmarni. 24. Miért fogadta a császár oly ünnepélyesen Hugó király követét ? 25. Egy vad oroszlánról, a melyet Romanus megölt. 26. Hogy lett Romanus először dolongaris, azaz tengernagy, azután pedig páter vasilleos, a király atyja ? 27. Focas udvarnagy, a ki Simeonnal, a bolgár királylyal harczolt, önként menekül, midőn meghallotta, hogy Romanus páter vasilleos lett. 28. Focast, midőn Konstantinápolyba érkezett, .Romanus elfogatja s megvakíttatja. 29. Simeon bolgár király, a ki előbb szerzetes volt s azután hitehagyottá lett. 30. Romanus, a ki leányát, Helenát, Constantinus császárnak adta nőül. 31. Miért nevezik a császárokat porphyrogenitusoknak ? 32. Hogyan tették Basiliust Mihály császárnak és urának megöletése után császárrá ? 33. Miképen riasztotta vissza Urunk Jézus Krisztus egy jelenés alkalmával Basiliust Mihály meggyilkolásától ? 34. Basilius vezeklése. A bámulatosan szép templom, a melyet elégtételadásul épített. 35. Miképen szólott Romanus az előkelőkhöz s hogy lett páter vasilleosból császárrá ? 36. Romanus alacsony származása. 37. Romanus fiát, Christophorust, megteszi császárnak s jogtalanul elébe helyezi urának, Constantinusnak. 38. Hogyan jött létre a béke Romanus császár és Simeon között ? 39. A pápiai Walpertus és Gezo, a kik Hugó király ellen lázadást szerveztek. 40. A király semmitmondó üzenettel félrevezeti a lázadókat. 41. Nemsokára rá Walpertust lefejezik, Gezot pedig megvakítják. 42. Ildoinus püspök és Raterius szerzetes. Ildoinust Hugó király Mediolanum érsekévé, Rateriust Verona püspökévé teszi. 43. János pápa elfogatása, fogsága és halála. Ki lett az utódja ? Wido halála. Lambertus őrgróffá lesz. 44. Az erőd, a mely Róma városának bejáratánál épült. Itt fogadják Hugó királyt, kevéssel később Albericus innét rútul kiszorítja. 45. Ez Isten rendelésére történt így. 46. Hogyan és miért fogta el Hugó király öcscsét, Lambertust s vakította meg testvére, Boso, tanácsára, akinek az őrgrófságot is oda adta ? 47. Hugó király átveszi Rodulfus király hűségesküjét s ajándékaival megszerzi Henrik király barátságát. 48. Arnaldus, a bajorok fejedelme, Milo gróf és Raterius püspök buzdítására Itáliába siet. Hugó eléje megy. 49. A Hugó katonái által megölt bajorok. 50. Miért hagyta Milo Arnaldust cserben s miért csatlakozott Hugó királyhoz ? 51. Arnaldus, miután Verona várát elfoglalta, visszatér Bajorországba. 52. Verona Hugó kezére száll. Raterius püspök elfogatása és tréfás tartalmú könyve 132
Negyedik könyv. 1. Idáig olyanokról írt, a miket hallott, ezentúl olyanokról, a miket maga látott. 2. Hugó király fiát, Lothariust királynak teszi meg és seregével Rómába indul.
3. Hugó király leányát Albericushoz adja nőül, hogy általa tőrbe csalja. 4. A szaraczénok Fraxinetumból Aquaeba mennek, a hol a csatában mindnyájan elhullanak. 5. Genuában
abban az évben, a mikor az afrikai szaraczénok elfoglalták, vérforrás fakadt. 6. Mily okból hagyta el Mannasses, Arelate püspöke, székesegyházát s foglalt el egy másikat ? Szentírási
idézetekkel nyer igazolást, hogy helytelenül járt el, midőn sértőleg válaszolt. 7. Miféle asszonyt vett Berengár nőül ? Anscariusról, testvéréről. 8. Tedbaldus őrgróf, a ki a görögök ellen harczolt és a foglyokat kiherélte. 9. Miféle csellel mentette meg egy asszony a férjét a kiheréléstől ? 10. Hugó király testvérét, Bosot, a ki felesége tanácsára hűtlen lett hozzá, fogságba veti. 11. Miképen űzte ki Itáliából Hugó király Willát, Boso feleségét ? A piszkos helyen talált vállszíj. 12. Rodulfus király halála, özvegyét Hugó király vette nőül s
leányát fiának adta feleségül. 13. Hugó király, a ki feleségét ágyasai kedvéért gyűlölte. 14. Henrik király halála, a sírhelye és fiai. 15. Henrik király okossága. Fiát, Ottót, királylyá tette. 16. Az angol király testvérének leánya, a kit Ottó király trónralépése előtt nőül vett. 17. Henrik, a ki gonosz emberek tanácsára testvére ellen fellázadt. 18. Sértő beszéd versben Henrikhez, egy másik az ördög ellen, a kinek biztatására testvére ellen fellázadt. 19. Heverardusról, a ki Henriket a pártütés kezdetekor, midőn a hűséget még meg nem tagadta, elfogta s Franciába vitte. 20. Mi úton-módon csalta el Heverardus Gislebertust a király hűségétől ? 21. Gislebertus és He verardus kibocsátják Henriket a fogságból. 22. Minő cselfogással akarta He verardus Henriket és Gislebertust az uralom megszerzésével megcsalni ? 23. A csodálatos győzelemről, a melyet Ottó imájával szerzett. Henrik megsebesül a karján. 24. Hogyan szerezte meg Henrik a szent lándzsát ? 25. Szentírási bizonyíték, hogy az ilyen győzelem vagy háború nem véletlenül esik meg, hanem Isten rendeléséből. 26. Miközben a király Frisicau várát ostromolja, Frigyes tanácsára sok érsek elpártol tőle. 27. Ottó király bámulatos szilárdsága és válasza. 28. A király helyett az Isten harczol s Huto és Konrád által megöleti Giselbertust és Heverardust Andernacha mellett. 29. A hírnök, a ki ezek halálát megjelenti a királynak templomba vezető útjában.
30. Ottó király tudatja ezek halálát Bertaidussal, a bajorok fejedelmével. Nővérét vagy nővére leányát neki feleségül kínálja. 31. Frigyes érsek, ki már régen elpártolt a királytól s Metis városába indult, hogy sereget gyűjtsön, a hol haláluk hírét vette. 32. Ezen érsek elfogatása és bebörtönözése. 33. Henriket nővére eltiltja, hogy a király ellen az erődbe
menjen. 34. Henrik később a király kegyelméért eseng 156
Ötödik könyv. 1. Herimannus, a suev fejedelem, Liutulfusnak, a király fiának, Ita nevű leányát nőül adja. 2. Napfogyatkozás és egy üstökös megjelenése. 3. Hugó király minden évben megszállja Rómát. 4. Berengár és Anscarius testvérek, a kik közül Anscarius Camerinumban és Spoletumban őrgróf lett. 5. Sarlius, a kit Hugó Anscarius ellen küldött. Anscarius nyilatkozata. 6. Wikbertusnak, a derék katonának jótanácsa és Arcodusnak, a rossz katonának rossz tanácsa. 7. Sarlius és Anscarius első összeütközése, a mely alkalommal Wikbertus elesett, Arcodus pedig megfutott. 8. Egy másik csata, a melyben Anscarius Hatto grófot lándzsával leszúrta, majd pedig maga is leesvén lováról, leszuratott. Sarlius hatalmába ejti a tartományt. 9. Hugó király követeit Konstantinápolyba küldi hajókért és görög tüzért. 10. Hugó király Berengárt meg akarta vakítani, de Lotharius miatt nem tehette, mert ezt Berengárnak tudtára adta. Berengárnak és nejének menekülése. 11. Átok a hegyekre, a melyek Berengárnak és Willának utat nyitottak. 12. Hogyan fogta el Herimannus fejedelem Berengárt s vitte a király elé? 13. Hugó követeket küld Ottó királyhoz. Pénzt igér neki, ha Berengárt be nem fogadja, de eredménytelenül. 14. Romanusnak, a görög császárnak kérelme Hugóhoz, hogy adja leányát nőül unokájához, Constantinus fiához. 15. Romanusnak és Ingerus russius királynak tengeri csatája. Az utóbbi veresége. 16. Hugó király Fraxinetumba megy s oda rendeli a görög hajót. 17. Hugó király leronthatta volna Fraxinetumot, de nem akarta. 18. Amedeus, Berengár katonája, a ki kémkedni jött Itáliába. 19. Hugó király egyezséget köt a magyarokkal és Hispániába küldi őket. 20. Hugó király ágyasától való leányát Konstantinápolyba küldi 21. A konstantinápolyi palota erőssége és szépsége. Stephanus és Constantinus. Miképen űzték ki atyyakat a palotából s miképen kényszerítették arra, hogy barát legyen ? 22. Miképen akarták Constantinus Porphyrogenitust trónjáról letaszítani ? Miképen kerítette őket kézre s csukta zárdába ? Ki árulta el tervüket ? 23. Atyjuk gúnyosan fogadja s beszél hozzájuk, midőn a zárdába mennek. 24. Romanus császár hálaadó imája, a melyet fiaiért Istenhez intézett. 25. Constantinus és Stephanus őrizete. 26. Berengárnak várva várt érkezése Itáliába. Manasses pártjára áll. 27. Kik azok a fejedelmek, a kik először pártoltak el Hugótól és miért ? 28. Hugó fiát, Lothariust Mediolanumba küldi az itáliaiak jóindulatának kikérésére. 29. Josephus püspököt Berengár Brixiából kiűzte és helyébe Antoniust tette. 30. Mi okból bocsátotta el Berengár a placentiai és papiai püspököt s miért ajánlották Liudprandot a saját szülei szerpap korában Berengárnak? 31. Hugó király minden kincsével Provinciába ment, a hol Rajmundus a zászlója alá állott. 32. Berengár felesége, a ki házasságtörést követett el. Mikép szabadult meg a büntetéstől ? 33. Berengár a magyarok számára elveszi a szegényeknek és Isten egyházainak pénzét 180
Hatodik könyv. 1. Előszó. 2. Constantinus császár követet küld Berengárhoz. 3. Mily ravaszul s üres kézzel menesztette vissza Berengár a követet Konstantinápolyba. 4. Mikor indult el ez a követ Papiából s mikor ért Konstantinápolyba ? 5. A Magnaurának nevezett csodaszép ház. A követ fogadtatása. 6. Az ajándékok, a melyeket Berengár követe a sajátjából vitt a császárnak Berengár nevében, a ki semmit sem adott. 7. A császár meghívja Berengár követét a maga asztalához. 8. A Decaneának nevezett remek ház s a három arany edény. 9. A lakoma alatti szép játék. 10. A császár a katonákat és a tisztviselőket megajándékozza 201
III. RÉSZ.
Nagy Ottó császár viselt dolgai (Liber de rebus gestis Ottonis Magni Imperatoris). Fordította dr. Gombos F. Albin 209
IV. RÉSZ
Liudprand jelentése konstantinápolyi követségéről (Liudprand! relatio de legatione Constantinopolitana). Fordította Gaál Lajos 227
Tartalom 265
Név- és tárgymutató 275

Témakörök