Fülszöveg
Ha katolikus templomba lépünk, felkelti figyelmünket belső berendezésének a profán világtól eltérő jellege, de maga a templomépület is sajátos szakrális kifejező erővel jelenik meg a város- vagy faluképben. Minden vasárnap, sőt hétköznaponként is különféle istentiszteleteket, visszatérő, szimbólumokban gazdag ünnepeket tart benne az egyház közössége a változatos liturgikus ruhákba öltözött, segédkezőkkel körülvett püspök vagy pap vezetésével. Megérezzük az ősi, és mégis ma emberének szóló liturgikus szertartások és ünneplések, imák és énekek, jelek és szimbólumok szépségét, de ezek mélyebb értelme nemegyszer még olyanok számára is homályban marad, akik rendszeres látogatói az istentiszteleteknek. S bizonyára még több kérdés merül fel azokban, akik a kétezer éves keresztény kultúra és egyházunk mai, reformokban megújuló életének ismerete nélkül találkoznak a liturgiával. Sokak számára még kevésbé ismert a bizánci kereszténység hagyományaiból táplálkozó görök katolikus templomok...
Tovább
Fülszöveg
Ha katolikus templomba lépünk, felkelti figyelmünket belső berendezésének a profán világtól eltérő jellege, de maga a templomépület is sajátos szakrális kifejező erővel jelenik meg a város- vagy faluképben. Minden vasárnap, sőt hétköznaponként is különféle istentiszteleteket, visszatérő, szimbólumokban gazdag ünnepeket tart benne az egyház közössége a változatos liturgikus ruhákba öltözött, segédkezőkkel körülvett püspök vagy pap vezetésével. Megérezzük az ősi, és mégis ma emberének szóló liturgikus szertartások és ünneplések, imák és énekek, jelek és szimbólumok szépségét, de ezek mélyebb értelme nemegyszer még olyanok számára is homályban marad, akik rendszeres látogatói az istentiszteleteknek. S bizonyára még több kérdés merül fel azokban, akik a kétezer éves keresztény kultúra és egyházunk mai, reformokban megújuló életének ismerete nélkül találkoznak a liturgiával. Sokak számára még kevésbé ismert a bizánci kereszténység hagyományaiból táplálkozó görök katolikus templomok berendezése és Szent Liturgiája.
A II. Vatikáni Zsinat (1962-1966) ősi gyökerekhez visszanyúló liturgikus reformja új szemlélet kialakítását és új feladatok megoldását kívánja a szakemberektől is. Ezek elsősorban a lelkipásztorok, továbbá a teológia egyházi és világi hallgatói, az egyházi világi munkatársak (lelkipásztori kisegítők, hitoktatók, karvezetők, kántorok, szkólák tagjai, építészek, a liturgikus szerek és ruhák iparművészei, sekrestyések, stb.) A Liturgikus Lexikon célja, hogy az általános érdeklődés kielégítésén túl, 527 szócikkben, rövid történeti visszapillantás után, szakszerű fogalmi meghatározásokat és gyakorlati útmutatást adjon a lelkipásztoroknak és munkatársaiknak, valamint segítséget nyújtson a híveknek, hogy a liturgikus ünneplésekben tudatos és tevékeny módon vehessenek részt. A II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformja szellemében kifejtett témákat több mint 100 ábra, fénykép, kotta és táblázat teszi szemléletessé.
A lexikon a hazánkban döntő többségben lévő római (latin) szertartású katolikus egyház gyakorlatára van tekintettel, de bőven ismerteti a Római Szentszékkel egységben élő görög katlikusok szertartásait és templomaikat is. Az ökumené jegyében többször kitér a római egyházzal egységet nem tartó keleti egyházak rítusaira, és számít a protestáns egyházak tagjainak érdeklődésére is
A lexikon ismerteti a II. Vatikáni Zsinat óta megújított szertartáskönyvek hivatalos latin és magyar kiadásait, ezek latin szakkifejezéseinek magyar fordítását. A tárgymutatóban a vastagon szedett címszevak mellett 850 héber, görög, latin, magyar és egyéb nyelvű kifejezés után található utalás a keresett szócikkre. A lexikonban szereplő személek és helyek rövid ismertetése, valamint a megemlített nem-liturgikus fogalmak magyarázata könnyíti meg a lexikon használatát.
Vissza