Litteratura kajkaviana et croatica

Fülszöveg

Magyar-orosz szakos középiskolai tanárként - középiskolás fokon - mindössze két esztendőn át ültem a katedrán, aztán jó sorsom a felsőoktatás mezejére sodort: voltam főiskolai nyelvtanár, tanársegéd, adjunktus, docens az egri (pedagógiai) tanárképző főiskolán (huszonöt év), aztán a debreceni egyetemen folytattam a pályát az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék docense, majd professzoraként. Sokirányú irodalomtudományi oktató munka mellett a délszláv irodalmak történetének lettem szenvedélyes kutatója -megtanultam déli szomszédaink nyelveit. Leginkább a kroatisztika vonzott, többször is hónapokat tölthettem ösztöndíjjal Zágrábban., s a kutató munka révén elém tárult a nyolc évszázados horvát-magyar együttélés végeredménye: a két nemzeti irodalom kapcsolatrendszerének színes, sok tekintetben máig feltáratlan világa. A Horvát írószövetség háromszor tüntetett ki a Davidias-díjjal, s a világon tizedikként lehettem birtokosa a horvát kultúra külföldi „követeit" megtisztelő INA-díjnak... Tovább

Fülszöveg

Magyar-orosz szakos középiskolai tanárként - középiskolás fokon - mindössze két esztendőn át ültem a katedrán, aztán jó sorsom a felsőoktatás mezejére sodort: voltam főiskolai nyelvtanár, tanársegéd, adjunktus, docens az egri (pedagógiai) tanárképző főiskolán (huszonöt év), aztán a debreceni egyetemen folytattam a pályát az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék docense, majd professzoraként. Sokirányú irodalomtudományi oktató munka mellett a délszláv irodalmak történetének lettem szenvedélyes kutatója -megtanultam déli szomszédaink nyelveit. Leginkább a kroatisztika vonzott, többször is hónapokat tölthettem ösztöndíjjal Zágrábban., s a kutató munka révén elém tárult a nyolc évszázados horvát-magyar együttélés végeredménye: a két nemzeti irodalom kapcsolatrendszerének színes, sok tekintetben máig feltáratlan világa. A Horvát írószövetség háromszor tüntetett ki a Davidias-díjjal, s a világon tizedikként lehettem birtokosa a horvát kultúra külföldi „követeit" megtisztelő INA-díjnak - angol, amerikai, német, francia, cseh és horvát kitüntettek mellett. Itthon a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kaptam meg 70. születésnapomra
A történelmi Magyarország területén élő különböző népek (horvátok, ruszinok, románok, szerbek, szlovákok, vendek) nemzeti irodalmainak történetét tanulmányozva azt tapasztaljuk: a velünk társországi formációban (perszonálunió) élő horvátok irodalma mutat kontinuis párhuzamosságot és -épp ebből fakadóan - a kölcsönhatások, a kölcsönös recepció megannyi példáját kínálja. Vonatkozik ez elsősorban a három ágú litteratura croatica kaj dialektusban íródott alkotásaira, életműveire, mi több: egész fejldéstörténetére. Aligha véletlen hát, hogy itt találkozhatunk a leggyakrabban a croatohungarus tudat jelenlétével. A kötet tanulmányai lényegében ennek a nyolc évszázadot felölelő irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatrendszernek néhány fontos fejezetét érintik a kezdetektől a 20. századig. A Varasd, Zágráb, Krapina, Gorski kotar határolta térséghez kötődő kaj nyelvjárás évszázadok alatt formálódott önálló irodalmi nyelvvé, amelynek gyökerei a középkorig nyúlnak, első igazi prosperálása a 16. század végén indul meg, mégpedig Werbőczy István Tripartitumának fordításával, illetve Antun Vramec Krónika és Posila c., magyar vonatkozásokban gazdag műveinek megjelenésével. A három részre tagolt tanulmánykötet írásainak első csokra a kaj horvát nyelvű irodalom kezdeteit, második egységét a 20. századi horvát és magyar irodalmi tárgyú dolgozatok alkotják, míg a kötetet szakmai recenziók zárják.
Lőkös István Vissza