Liszt-breviárium

Fülszöveg

A nagy emberekről írt breviáriumokban legtöbbször maga a lángelme beszél az olvasóhoz, mert a breviáriumok szerkesztői az egy-két soros kommentáron kívül főleg idézetekből és levelek másolataiból állítják össze könyvüket. Ez azért hiba, mert az olvasó nemcsak a lángelme saját hangjára, szavára, hanem életének, tevékenységének, lelki és emberi nagyságának hullámzására, ihlető erőire és azokra a hatásokra kíváncsi - és joggal -, mely hatásokat a lángelme tüneményszerű jelensége a gondolkodó és érző emberiségből kiváltott.
A költő és író szavakban történt megnyilatkozásaiból aránylag könnyebb módon és kevesebb eszközzel fejthetjük ki a lángelme mélyen rejtett lelki erőit. A festő és szobrász, de főleg a zenész művészete annyi gondolaterdőt termel, ahány megértő és veleérző lélek az illető lángelmével épp foglalkozik. Azonkívül a festő és szobrász alkotásai időben és térben végleg lerögzített remekművek. De a zenész kompozícióinál a legműveltebb lelkek nagy többsége is csak azoknak előadása útján férkőzik a mű és az alkotóművész közelségébe. A műveket pedig minden előadó- és karmesterművész máskép és máskép fogja fel, kevesebb vagy több szépséget fejt ki belőlük, újabb, még eddig más reprodukáló-művész által felszínre nem hozott értékeket világít meg, ad át a hallgatóságnak és így a kompozíciók állandóan változó érzéseket és gondolatokat váltanak ki.
Ezért váltak szükségessé olyan breviáriumok, amelyek a zenész-lángelmék lelkivilágának, művészetének és alkotásainak állandó értékeit és a hallgatóból kiváltott változó érzelemgazdagságát - relatív - lerögzítik. A zeneszerzés szintétikus és analitikus útján biztosan járó elfogulatlan esztétikus számára a partitúra és minden lejegyzett hang a belső halláson keresztül éppoly lerögzített szépség, mint a festmény vagy a szobor. Ha még ehhez az esztétikus művészi alázata, lélekismerete és az olvas emelkedett igényeinek ismerete is járul, akkor a breviárium a művelt nagyközönség legszélesebb rétegeiben is megértésre talál.
Amikor a kettős jubileumot jelentő Liszt-év - születésének 125., halálának 50. évfordulója - alkalmából ezen Liszt-breviáriumot a művelt magyar olvasóközönség számára a fent vázolt követelmények lehető kielégítésével közrebocsátjuk, arra kérjük az olvasót, hogy Liszt emberi, művészi és alkotói értékét becsülni, magyarságát pedig megingathatatlanul ápolni legfőbb célja legyen!

Budapest, 1936 március havában

Falk Géza Vissza