Liszenko

Előszó

Alekszandr Popovszkij „A természet átalakítója" című könyvét kortársunkról, az egyik élenjáró és legtehetségesebb szovjet tudósról, Trofim Gyenyiszovics Liszenko akadémikusról írta.
Az evolúciós elmélet megalkotója, Charles Darwin, kilencven évvel ezelőtt zseniális magyarázatát adta, hogy úgy a természetes kiválasztódás eredményeként, a természetben, mint az emberi tevékenység következményeként, a gyakorlatban, miként jöttek létre és tökéletesedtek a szervezeti formák.
Darwin ezzel megmutatta az irányt az organizmusok változásait előidéző okok feltárásához feltétlenül szükséges tények megkeresésére. Darwin azonban, mint arra Engels rámutat, nem törekedett azoknak a konkrét okoknak feltárására és megmagyarázására, amelyek bizonyos adott körülmények között a változásokat előidézik és új fajták, különböző növény változatok - megjelenéséhez vezetnek.
Ezt a nehéz, de hálás feladatot napjainkban Liszenkó vállalta magára mint annak a nagy ügynek a folytatója, amelyet a kiváló orosz biológusok, K- A. Tyimirjazev és I. V. Micsurin indítottak meg.
Liszenkónak az általa kidolgozott, a növények szakaszos fejlődéséről szóló elmélete teremtette meg a lehetőséget, hogy hozzáláthasson a növényekben végbemenő változások okainak feltárásához. Liszenko bebizonyította, hogy a növények fejlődése egymást követő, de különálló szakaszokban történik. Ahhoz, hogy a növény átmenjen a fejlődés minden szakaszán, meghatározott külső körülmények szükségesek, amelyek kapcsolatban állnak az adott növényfaj történelmi kialakulásának menetével. Vissza