1.064.046
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Lisszaboni szerződés a gyakorlatban
Miből lett, mire jó, merre visz?
Budapest
| Kiadó: | Külügyminisztérium Kommunikációs és Közkapcsolati Főosztály EU Tájékoztató Szolgálat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 146 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
AJÁNLÁSKÉNTVoltaképpen két kiadványt tart kézben az olvasó - egyetlen keretbe foglalva. Az elsó' rész a Lisszaboni Szerződés gyakorlati következményeire igyekszik példák sorával is rámutatni. A... Tovább
Előszó
AJÁNLÁSKÉNTVoltaképpen két kiadványt tart kézben az olvasó - egyetlen keretbe foglalva. Az elsó' rész a Lisszaboni Szerződés gyakorlati következményeire igyekszik példák sorával is rámutatni. A második forgatható önállóan is, de tekinthető az előbbieket illusztráló szöveg- és idézetgyűjteménynek is - lesznek is erre utaló sorszámozások a szövegen belül -, midőn közvetlenül az aláírt szerződésből gyűjt ki és csoportosít tematikusait összetartozó részeket. (Itt jegyezzük meg, hogy a Szerződések konszolidált szövege megtalálható a Külügyminisztérium honlapján, az Európai Unió - Dokumentumok menüpont alatt.)
Mindkét esetben célunk annak megmutatása, hogy a hatályba lépésre váró új szerződés - miként az EU egésze is -, a 2004-es taggá válás után immár Magyarország számára sem „külpolitika", hanem olyasmi, ami a magyarok mindennapi életét is érinti, befolyásolja, szabályozza. Magyarország egy olyan közösségnek lett 2004 májusában része, amely ma már szinte minden politikaterületen megjelenik, és amelynek tevékenységei sok esetben közel olyan jelentős hatással vannak jogi, gazdasági, és sok szempontból politikai életünkre, valamint igazából mindennapjainkra is, mint hazai politikai, gazdasági, társadalmi döntéseink és eseményeink.
Igaz ez arra a szerződésre is, amit az EU állam- és kormányfői 2007. december 13-án Lisszabonban láttak el kézjegyükkel. Az Unió régóta szükséges alapvető intézményi reformját, hatékonyabbá és demokratikusabbá tételét, az uniós politikák korszerűsítését tartalmazó Lisszaboni Szerződés, születését - miért is akarnánk úgy tenni, mintha ilyesmi nem történt volna - egyfelől kissé beárnyékolja közvetlen elődjének, a 2004-es „ Alkotmány szerződés"-nek a közismert kudarca. Éppen ezért számít önmagában is sikernek, hogy az Alkotmány szerződést elvető holland és francia népszavazások után mintegy két évvel, az EU vezetőinek sikerült tető alá hozniuk egy újabb - remélhetőleg már végleges - megállapodást. Az új Szerződés egyfelől igyekezett figyelembe venni az Alkotmányszerződés kapcsán megfogalmazott aggályokat, amelyek sokak szemében túlságosan is egy európai szuperállam képét idézték, s formájában is követi az eddigi módosító szerződések jellegét. Másfelől viszont az Unió jövőbeli működése szempontjából oly fontos tartalmi újítások leglényegesebb elemei a 2007-es szerződésbe is átkerültek, nem egy esetben továbbiakkal is kiegészülve. Vissza
Tartalom
TARTALOMJEGYZÉK
Ajánlásként 3
I. A Szerződés általános szabályai 7
1. Út a Lisszaboni Szerződéshez 7 Nizza és a „nizzai maradék" 8 Szabadulás az Alkotmány szerződés csapdájából 10 A 2007-es kormányközi konferencia 13
2. A Lisszaboni Szerződés bemutatkozik 14 A Szerződés felépítése 14 Változások a célok, alapértékek között 15 Az uniós polgárságról 21 Cikkek a szolidaritásról 23 A „torzítástól mentes verseny" megítélésének kérdése 24
3. Rendet tenni az illetékesség, a hatáskörök,
és az EU jogi személyisége körül 25
Jogi személyiség és folyományai 26
Az uniós jog elsődlegességének kérdése 27
A hatáskörök szabályozása 28
II. Az EU demokratikus jellegének elmélyítése 31
4. A demokratikus ellenőrzés és részvétel erősödése 31
5. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 35 A Charta hatálya - a lengyel és a brit kimaradás 37 A Chartában foglalt jogok tételes listája 40
III. Az uniós intézmények és a döntéshozatal 44
6. EU-intézmények (1.) 44 Az Európai Bizottság 44 Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 46 Az Európai Parlament 49
7. EU-intézmények (2) 53 Állandó elnök az Európai Tanács élén 53 A Tanács és a csoportos elnökség 54
5
8. EU-intézmények (3) 56 Az Európai Unió Bírósága 56
9. Változás a döntéshozásban: az új szavazati rend 58 Nizzától a Lisszaboni Szerződésig 61 Az új szavazati rendszer - a hatályba lépés ütemezése 62 A 2014-ig érvényes nizzai szavazati rendszer 64
10. A vétójog korlátozása a döntéshozásban 65
11. A megerősített együttműködés és különleges területei:
a közös külpolitika és a védelempolitika 67
A megerősített együttműködés szabályai 69
Együttműködés a kül- és biztonságpolitikában 70
Együttműködés a biztonság- és védelempolitikában 70
IV. Az egyes politikaterületek 73
12. Gazdasági kormányzás az Európai Unióban 73 Vita a Bizottság szerepéről a gazdaságpolitikai koordinációban 74 Az eurócsoport helye a gazdasági kormányzásban 74
13. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén
alapuló térség a Szerződésben 75
Néhány szó az előzményekről 75
A Lisszaboni Szerződés formalizálja a fejődést 77
14. Az egyes uniós politikák: korszerűsített területek
és új tevékenységek a szerződésben 79
15. A pénzügyi rendelkezések 86
V. A Szerződés hatályba lépése, módosítása 89
16. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése, a szerződések módosítása 89 A szerződések módosítása 90 Az egyszerűsített szerződésmódosítási eljárások 91
Összegzésként 92
VI. Tematizált szemelvények a szerződés szövegéről
94
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Szép állapotú példány.
Állapot:
Jó
1.940 ,-Ft
10
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal