kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 334 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | 963-18-5857-x |
Megjegyzés: | Az egyik szerző, Turgonyi Zoltán által dedikált példány. Tankönyvi száma: 13261. |
Líra (Korsós Bálint) | 5 |
A líra műneme | 7 |
Klasszikus műfajok kialakulása az ókorban | 8 |
Himnuszok | 8 |
Dalok | 11 |
Epigrammák | 12 |
Elégiák | 14 |
Ódák | 15 |
Eklogák | 16 |
Szatírák | 17 |
Episztolák és tanító költemények | 18 |
Retorikai alakzatok az antik lírában | 18 |
A középkori líra műfajai | 21 |
Himnuszok | 21 |
Lovagi dalok | 23 |
A rondó és a lírai ballada | 24 |
A reneszánsz kori líra műfajai | 25 |
Petrarca szonettjei | 26 |
Janus Pannonius epigrammái, dicsőítő költeménye és elégiái | 27 |
Balassi Bálint énekelt versei | 29 |
A manierista stílusirányzat | 33 |
A magyar barokk líra műfajai | 34 |
Zrínyi Miklós himnusza | 34 |
Kuruc dalköltészet | 35 |
A klasszicista líra műfajai | 36 |
A felvilágosodás kora. A rokokó és a klasszicizmus | 36 |
Epigrammák | 38 |
Ódák | 39 |
Elégiák | 42 |
A szentimentalizmus lírája | 43 |
A romantikus líra műfajai | 45 |
Dalok | 46 |
Ódák és himnuszok | 48 |
Epigrammák | 54 |
A drámai monológ | 55 |
Rapszodikus látomásversek | 56 |
Az irodalmi népiesség jelentkezése, műfajai | 58 |
Tájleíró költészet | 60 |
Közéleti líra | 60 |
A "nemzeti klasszicizmus" lírája | 61 |
Az impresszionista stílusirányzat | 67 |
A szimbolista stílusirányzat | 69 |
Ady ars poeticája | 70 |
Ady szimbolikus tájversei | 72 |
Epikus-balladás szerkezetű Ady-versek | 73 |
Ady istenes versei | 74 |
Szimbolista dalok | 75 |
A szecesszió lírája | 76 |
Az avantgárd stílusirányzatok lírája | 80 |
Expresszionista jellegű költészet | 82 |
Szürrealista jellegű költészet | 85 |
Az új népiesség lírája | 86 |
Az új klasszicizmus lírája | 90 |
József Attila dalszerű elégiái | 96 |
Radnóti eklogái és epigrammái | 96 |
Az új tárgyiasság lírája | 97 |
Leíró költemények | 98 |
Himnuszok | 100 |
Epigrammák | 102 |
Elégiák | 102 |
A posztmodern költészet | 104 |
Epika | 107 |
Eposzok (Grüll Tibor) | 109 |
Az eposz műfaja | 111 |
Ókori és középkori eposzok | 112 |
Ókori keleti eposzok | 112 |
Görög eposzok | 115 |
A római nemzeti eposz | 124 |
Orális eposzok | 129 |
Eposzok a magyar irodalomban | 131 |
Első hőseposzunk: A szigeti veszedelem | 132 |
Kísérletek a magyar eposz megteremtésére | 139 |
A műeposzok korának lezárása Arany Jánossal | 143 |
Regények (Valaczka András) | 147 |
A regény műfaja | 149 |
Főhős | 149 |
Környezet | 150 |
Események | 150 |
Elbeszélésmód | 151 |
Írói cél | 151 |
Miguel de Cervantes Savedra.Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha | 152 |
Leszámolás a lovagregényekkel | 152 |
Játék és komolytalanság | 154 |
Ketrecben vagy a senkiföldjén | 155 |
Látvány vagy szóáradat | 157 |
A lovag és a csatlós | 158 |
Don Quijote mint jelkép | 159 |
Daniel Defoe: Robinson Crusoe | 160 |
Kettős szorításban | 160 |
Emlékirat vagy regény? | 161 |
Rejtett kompozíció | 163 |
Kispolgár vagy kalandor? | 164 |
Az ifjú Robinson | 166 |
Robinson és a sziget | 167 |
Stendhal: Vörös és fekete | 169 |
Romantika és realizmus | 169 |
A "Code Napoleon"-on edzett stílus | 170 |
Az eredménysor és ami mögötte van | 171 |
Önreflexió, lelki vívódások | 172 |
Társadalom és egyének | 173 |
Julien | 175 |
A karrier vége | 176 |
Virginia Woolf: Hullámok | 176 |
Percival és a többiek | 177 |
"Egyek vagyunk, nem egyedek" | 179 |
Az élet napszakai | 179 |
Kezünkbe vesszük az ezüstgömböt | 181 |
"Hétfőre kedd jön, keddre szerda" | 183 |
Gabriel García Márquez: Száz év magány | 184 |
Mítosz és valóság | 184 |
Burjánzás és pusztulás | 186 |
Test és lélek | 187 |
A szenvedély magányosai | 188 |
A nyomorúság körtánca | 190 |
Igazságtevő csodák | 191 |
Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya | 192 |
Átértelmezett toposz | 192 |
Tehetetlen szerelmesek | 193 |
Energikus gyűlölködő | 194 |
Humor és tragikum | 195 |
Színes korfestés | 196 |
Drámai kompozíció | 197 |
Balladai végkifejlet | 198 |
"A szív örvényei" | 199 |
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma | 200 |
Témavázlatok a regényben | 200 |
Praktikus kor, korszerűtlen főhős | 202 |
A figura életre kel | 203 |
Keserű figyelmeztetés | 205 |
Stílus és szerkesztésmód | 206 |
Móricz Zsigmond: Rokonok | 207 |
Az ország szekere | 207 |
Fickándozó halacskák | 209 |
A későn jött tolvaj | 210 |
Tragédia - két pezsgőzés között | 211 |
A tények zsurnalisztája | 213 |
Németh László: Kocsik szeptemberben | 214 |
A kiválóság gyötrelmei | 214 |
A görbe úttól az egyenesig | 216 |
A falu: színhely és regénytéma | 217 |
Bírálat és bizakodás | 218 |
Elhallgatások nyelve | 219 |
Szó, tárgy, mozdulat | 220 |
Ottlik Géza: Iskola a határon | 221 |
Erőszak és megalkuvás | 221 |
A csatavesztés paradoxona | 223 |
Tőkesúly az élethez | 224 |
Barátság - túl a szavakon | 225 |
Többszöri nekifutás | 227 |
Medve kézirata | 228 |
Kisepikai műfajok (Grüll Tibor) | 231 |
Verses kisepika | 233 |
Berenike hajfürtjének története | 234 |
Elbeszélő költemény | 234 |
Széphistóriák | 235 |
Históriás énekek | 235 |
Byron poémái | 236 |
Mese | 236 |
Az allegorikus mese típusai | 237 |
Aiszóposz, a "mese Homérosza", és római követője, Phaedrus | 238 |
Petőfi János vitéze | 240 |
Prózai kisepika | 240 |
A novella | 240 |
A legenda | 241 |
A "klasszikus" boccacciói novella | 241 |
Fordulat a novellaírásban: Maupassant | 242 |
Az orosz realista novella | 242 |
Magyar novellisztika | 243 |
Az esszé | 244 |
Függelék: A "Róka és a szőlő" meséjének változatai | 245 |
Dráma (Turgonyi Zoltán) | 247 |
A dráma műneme | 249 |
A dráma legegyszerűbb meghatározása | 249 |
A valóság drámai "utánzásának" sajátosságai | 250 |
A dráma mint általános igazságok érzéki megjelenítése | 251 |
Allegorizálás és didakticizmus | 252 |
Szükségszerűség és valószerűség | 253 |
A verses dráma problémája | 254 |
A dráma műfajai. A tragédia | 255 |
A tragikum | 256 |
Tragikus bukás és világnézet | 257 |
Az ábrázolt világ zártsága és a vallás | 259 |
A tragikus hős fenségessége | 259 |
A tragédián kívüli drámai műfajok | 261 |
Szophoklész: Antigoné | 264 |
A darab felépítése | 264 |
A hármas egység kérdése | 266 |
Szereplők | 267 |
Az értelmezés lehetőségei | 272 |
A nyelv | 275 |
William Shakespeare: Hamlet | 276 |
Tagolás és szerkezet | 276 |
A történet forrása | 277 |
A cselekmény helyszíne és ideje | 279 |
Szereplők | 280 |
Nyelv | 285 |
Moliére: Tartuffe | 286 |
Tagolás és szerkezet | 286 |
Szereplők | 286 |
A nyelv | 295 |
Az értelmezésről | 295 |
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem | 296 |
A cím problémája | 296 |
Szerkezet, cselekmény | 297 |
Szereplők | 299 |
Értelmezési kísérlet | 303 |
Nyelv | 305 |
Henrik Ibsen: A vadkacsa | 308 |
A hármas egység kérdése | 308 |
A mű szerkezete. Az analitikus technika | 310 |
A darab nyelve | 311 |
A szimbólumok szerepe | 312 |
Szereplők | 315 |
Műnemek határán: A ballada (Korsós Bálint) | 321 |
A kötetben használt főbb irodalomelméleti fogalmak | 325 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.