Líra a művészetben (aláírt példány)

Előszó

Részlet:
Minden műalkotásnak megvannak a maga jellegzetességei, illetőleg megvannak bennük azok az elemek, melyek őket jellegzetessé, ilyenné vagy olyanná teszik, egymástól elkülönítik vagy éppen egybekapcsolják s ezáltal értéket biztosítanak nekik a művészet magasabbrendű világában.
Fejtegetéseink folyamán elsősorban ezeket az elemeket kell kutatnunk s ezek vizsgálata mellett bukkanunk rá egy egészen belső, sajátságos és különös vonásra, mely minden műalkotásban megvan, olyannyira, hogy nélküle műalkotás nincs is. Ez a lírai elem. Azt mondottuk, sajátságos és belső vonás. Valóban az. A műalkotások, tárgyak első pillanatra elrejtik ugyan előlünk azt, ami belső, személyes, eredetien megélt van bennük. De ha vizsgálódó lélekkel közeledünk feléjük, sajátságos élet költözik beléjük, szerves egésszé válnak, tiszta harmónia csendül ki belőlük, egyszerre megnőnek és magukkal ragadnak s épp sajátos belső mélységük, lírai világuk révén oly titkokat revelálnak, mondanak vagy sugalmaznak, melyek kifejezésére nem született beszéd.
Ez a lírai vonás az alkotó művészben van meg elsődlegesen és sajátságosan (aminthogy a műalkotás is először a művészben van meg) s belőle vetül s kerül át a tárgyba, a műalkotásba. Szükségesnek látszik már most leszögezni, hogy ez a lírai elem nem a művészet bizonyos tökéletesebb, magasabb és kifinomodottabb fokán van csak meg... Vissza