Limes 2010/4.

Fülszöveg

A 2010. június 24-25-én, Érsekújváron megtartott, a Magyarország felbomlása és a trianoni békeszerződés a magyar és a szlovák kollektív emlékezetben 1918-2010 nevet viselő konferencia - a szakmai eredmények mellett - azzal az üzenetértékkel is bírt, hogy Trianonról ilyen zaklatott körülmények közepette is lehet higgadt, tudományos eszmecserét folytatni. Erre reflektáltak rövid felszólalásaikban a jelenlévő diplomaták is - az óhajt, hogy a múlt ne legyen aktuálpolitikai ügy, Heizer Antal, Magyarország szlovákiai nagykövete fogalmazta meg. A diplomata ugyanakkor abbéli reményét is kifejezte, hogy talán tovább folytatódnak a közös projektek is - például a magyar-szlovák történelemtankönyv elkészítése. Peter Weiss, Szlovákia magyarországi nagykövete is kitért arra, hogy a békeszerződés ürügyén lehetőség nyílik a történészek közötti vitákra, a vélemények ütköztetésére, ami önreflexióra késztethet. Ez pedig idővel a politikai elitbe és a társadalom szélesebb rétegeibe is átszivároghat.
A konferenciát a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársai, Miroslav Michela és Vörös László szervezték, a Magyar-Szlovák Történész Vegyesbizottsággal együttműködve és az érsekújvári Rotary Club támogatásával. A kérdéskörnek bőséges, elsősorban politika- és diplomáciatörténeti szakirodalma van, amely egyrészről segít jobban megismerni a múltat, másrészről viszont régóta a történettudományon belül zajló viták tárgyát képezi. Ezzel szemben a történeti emlékezetnek, mint fontos társadalmi jelenségnek a kutatása még mindig gyerekcipőben jár. A szervezők ezért újszerű megközelítést választottak, és nem a klasszikus politikatörténetnek szentelték a konferenciát. Azaz ezúttal nem a történelmi Magyarország felbomlásának okait és következményeit kívánták elemezni, hanem inkább arra összpontosítottak, hogyan van jelen mindez a szlovák és magyar társadalomban, miképp „élnek" a történtekről alkotott elképzelések. Nemcsak neves magyar és szlovák történészeket, hanem a társadalomtudományok más területeinek elismert szakértőit is sikerült megszólítani és megnyerni a konferencián való részvételre, ami aláhúzta a rendezvény interdiszciplináris jellegét. Az eszmecsere célja az volt, hogy a résztvevők megvizsgálják a történelmi Magyarország felbomlásáról, a nemzetállamok létrejöttéről, a trianoni békeszerződésről és a következményekről szóló történetek működését 1918/1920 és 2010 között. Az egyes felszólalók Magyarország felbomlása/Trianon múltbéli és jelenlegi ábrázolásait tanulmányozták a csehszlovákiai, szlovákiai és magyarországi kollektív emlékezetben. Vissza