Limes 2010/1.

Fülszöveg

Ha az 1930-as évek végén, az 1940-es évek elején rápillantunk Európa térképére, és figyelmünket Magyarország és Jugoszlávia külpolitikai helyzetére, illetve kapcsolataira fordítjuk, a következő kép tárul elénk: Magyarország az adott időszakban jelentős sikereket ért el alapvető külpolitikai célja, a revízió megvalósítása terén. A két bécsi döntéssel és Kárpátalja elfoglalásával Magyarország jelentős területi nyereségre tett szert. Szétporladt a körülötte lévő államok ellene irányuló szövetségi rendszere, a kisantant, Ausztria és Csehszlovákia eltűnt Európa térképéről, Románia területileg összezsugorodott és súlyos belső válságba süllyedt. Sikerült a német-lengyel háborúban, illetve egy darabig a nagyhatalmak fegyveres konfliktusában megőrizni az ország kívülállását, sőt több lengyelbarát lépésre is elszánta magát a kormány. Úgy tűnt, ha nem is minden aggodalom nélkül, de érdemes stabilabban beilleszkedni a Németország által kiépített nemzetközi rendbe. 1940. november 20-án Magyarország csatlakozott a német-olasz-japán háromhatalmi egyezményhez. Ezzel azonban feladta az elnemkötelezettség elvét, ami a Teleki Pál miniszterelnök által eddig követett semlegességi politika végét jelentette. (A. Sajti Enikő)
Összességében megállapítható, hogy a kormányzati propaganda megszervezésére a háborúra való felkészülés jegyében került sor. 1938-ban a miniszterelnökségen belül hoztak létre egy önálló ügyosztályt, amely nem rendelkezett korlátlanul minden propagandaeszköz felett. [...]
A társadalom megfigyelésére a belügyminisztérium hagyományos eszközein kívül a propaganda-szolgálatok is kiépítettek egy információs hálózatot, amelyhez a közvetlenül beszervezett informátorokon kívül a különféle társadalmi szervezetek is eszközül szolgáltak. Ezek együttesen a társadalom tekintélyes részét lefedték, jóllehet a hálózatnak is megvoltak a maga korlátai.
A propaganda-ügyosztály létrehozása során az a szándék is munkált, hogy a szolgálat a kormányzat és a mögötte álló konzervatív jobboldal fegyvere legyen a végrehajtó hatalom gyakorlása során. Mivel ezekben az években a szélsőjobb jelentette az igazi veszélyt a kormányzat számára, az ügyosztály tevékenységén már kezdettől fogva látszott, hogy a társadalom befolyásolására irányuló akcióik egyúttal a nyilasok hatásának ellensúlyozását is szolgálják. A szándék nem maradt észrevétlen, amint azt a miniszterelnökség propaganda-szolgálatának titkos akcióival szembeni parlamenti interpelláció is jelezte. (Pallos Lajos) Vissza