Limes 2009/4 - Melléklet

Fülszöveg

Közép- és Kelet-Európában, ahol az államhatárok még a második világháború után sem estek teljesen egybe az etnikai határokkal, komoly változásokkal járt az államszocialista rendszerek bukása. Azokban az országokban, ahol nagyobb kisebbségi közösségek is éltek, szinte azonnal a felszínre került a korábban háttérbe szorított, meghaladottnak - és főképp megoldottnak - tekintett nemzeti kérdés. Pedig az korántsem tűnt el, sőt az 1980-as évek végére egyre láthatóbbá vált számos kezeletlen probléma és feszültség, amelyeket sokszor maguk az uralmon lévő állampártok éleztek ki, mint például a romániai vagy bulgáriai nemzeti kommunista rezsimek esetében. Az igazi fordulatot azonban a demokratikus szabadságjogok érvényesülése hozta - az új körülmények között a kisebbségi kérdés újra nyíltan jelent meg, majdnem olyan intenzitással, mint az első világháború után. Így a rendszerváltások egyik meghatározó kísérő jelenségévé vált. Mégpedig annyira meghatározóvá, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági struktúrák átalakulásával egy időben feszegetni kezdte az állami kereteket is, sőt nem egy esetben teljesen szét is zilálta azokat. De még ott is, ahol ez nem következett be, újra kellett definiálni a többség és kisebbség viszonyát, az együttélés módját. Továbbá komoly mértékben befolyásolta a külpolitikai helyzetet és a nemzetközi kapcsolatok alakulását is.
Az államszocializmus lebontásának-felváltásának egyaránt megvoltak a közös, a térség nagyobb részére érvényes vonásai és egyedi jellegzetességei. Ha a volt keleti blokk országainak 1989 utáni fejlődését - nem túl eredeti hasonlattal élve - egy futóversenyhez hasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy bár az egyes államok ugyanazon a rajtvonalon álltak - az azonosság az államszocialista berendezkedés jellegéből következett, az újonnan megválasztott kormányok pedig szinte ugyanazokkal a nehézségekkel találták magukat szembe a gazdasági és politikai szerkezetváltás során -, de a versenyzők állapota és kondíciója jócskán különböző volt: más és más helyzetben érte a rendszerváltás például Csehszlovákiát, Magyarországot vagy Litvániát, de a hatalomváltás is másképp zajlott le például Bulgáriában vagy Romániában. Az eltérések nem csupán az adott, konkrét körülményekből (pl. a gazdasági helyzetből, a nemzetközi konstellációból) vagy az egyes rendszerek sajátosságaiból fakadtak, hanem a különböző társadalmi, politikai és kulturális hagyományokból is. Ezek a különbségek pedig nagyban befolyásolták a kisebbségi törekvésekhez való viszonyulást - és végeredményben a kérdés kezelésének sikerét vagy kudarcát is. [...] Jó néhány összefüggés, ok és összetevő azonban még csak sejthető, nem beszélve egyes történések közép- és hosszú távú következményeiről... A kérdések megválaszolását és a törvényszerűségek feltárását csak az 1989 óta tartó időszak kiegyensúlyozott értékelése teszi majd lehetővé, amihez viszont elengedhetetlenek a folyamatok összességére és a térség egészére kiterjedő alapos összehasonlító vizsgálatok. Ehhez kíván hozzájárulni írásaival a LIMES Rendszerváltás és a kisebbségek című melléklete. Vissza