Chemia

Tankönyv egyetemi és főiskolai hallgatók számára

Szerző

Liebermann Leó

Bugarszky István

Budapest

'Liebermann Leó: Chemia ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1913
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	856 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Harmadik, újonnan átdolgozott és bővített kiadás. Bugarszky István a chemia ny. r. tanárától a Budapesti Tud.-Egyetemen. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. A Franklin-Társulat nyomdája nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A "Chemia" harmadik kiadásának átdolgozásában - nagy sajnálatomra - nélkülöznöm kellett szerzőtársamnak közreműködését, aki erre a munkára másirányú elfoglaltsága miatt nem vállalkozhatott, hanem... Tovább

Tartalom

Általános és physikai chemia
Általános természettudományi elvek és fogalmak (Energetika)
A chemia feladata	5
Az anyagok fontosabb tulajdonságainak áttekintése	7
A tulajdonságtörvény	8
Az anyag megmaradásának törvénye	9
Az energia fogalma, átalakulásai és mértékegységei; az energia megmaradásának elve	10
A hőelmélet (thermodnamika) első főtétele	13
Joule törvénye	16
Megfordítható változások; a körfolyamat fogalma	16
A gázok isothermikus kiterjesztése révén termelhető munka	19
Gázok isothermikus comprimálásánál elhasznált munka	23
Isothermikus körfolyamat révén termelhető (összes munka)	25
A másodfajú- vagy a hő perpetuum-mobile	26
A hőelmélet (thermodynamika) második főtétele	27
A szabad energia fogalma, mérése és átalakulásai	33
Az első és második főtétel egyesítése, Gibbs és Helmholtz egyenlete	37
Halmazállapot-változások
A halmazállapot	40
Olvadás és fagyás	42
Sublimálás	47
Párolgás	48
Forrás	52
Gáztörvények	53
Kinetikus gázhypotesis és a Van der Waals-féle egyenlet	56
Sűrűség és specifikus térfogat	57
Gáz- és gázsűrűség meghatározására szolgáló módszerek	61
Kritikus jelenségek	64
A chemiai össztétel törvényei
Összetett test (vegyület és keverék) és egyszerű test (elem) fogalma	67
Az állandó súlyarányok törvénye	69
Richter törvénye; az aequivalenssúly fogalma	71
A többszörös súlyarányok (Dalton) törvénye	75
Atomelmélet	77
Gal-Lussac törvénye: Avogadro tétele	81
A molekulasúly meghatározása a gáz- és gőzsűrűségből	84
A gázok móltérfogata; az általános gáztörvényt és Avogardo tételét együttesen kifejező gáztörvény (Boyle-Gay-Lussac-Avogadro egyesített törvénye)	86
Az atomsúly meghatározása a molekulasúlyból	93
Chemiai jelek és képletek	95
Az elemek molekulái	96
A vegyületek chemiai képletének megállapítása mennyiségi összetételük s molekulasúlyuk ismerete alapján	98
A vegyérték (valentia)	104
Tapasztalati, szerkezeti és szöveti képletek	106
Chemiai egyenletek	113
A gyökök felosztása chemiai jellemzők szerint	115
Az összetett gyök vegyértékének megállapítása	116
A cserebomlás fogalma és szabályai	118
Chemiai rendszertan és nomenclatura
Az elemek peiodusos (természetes) rendszere	121
A vegyületek osztályozása (bázisok, savak, sók és indifferens anyagok)	130
Chemiai nomenclatura (a vegyületek elnevezésének tana)	135
Physikai elegyek (oldatok) törvényei
Physikai elegy és oldat fogalma	141
Gázok elegye gázokkal	142
Folyadékok elegye folyadékokkal	143
Gázok elegye folyadékokkal és szilárd testekkel (gázabsorptio és -adsorptio)	146
Szilárd testek elegye folyadékokkal (szilárd testek folyékony oldata)	150
Megoszlási egyensúly	151
Oldott anyagok diffusiója	154
Osmosis-nyomás	155
Az osmosis-nyomás törvényei híg oldatoknál	158
A fagyáspont-csökkenés törvénye híg oldatoknál	166
A forráspont-emelkedés törvénye híg oldatoknál	171
A gőznyomás-csökkenés törvénye híg oldatoknál	172
Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása	175
Elektrolytek vizes oldatának viselkedése	178
Colloid oldatok: dialysis	179
Thermochemia
A thermochemia feladata	182
Thermochemiai mérési módszerek	184
Thermochemiai egyenletek; a rectióhő, képződési hő, közönbösítési hő, égési meleg és oldási hő fogalma	186
Hess törvénye vagy a thermochemia alaptétele	191
Hess törvényének alkalmazásai (a reactióhő kiszámításának szabálya, stb.)	193
A reactióhőről általában: a legnagyobb munka elve; a szabad energia mint a chemiai affinitas mértéke, Nerust hőtétele	197
A chemia reactiók időbeli lefolyásának és a chemiai egyensúlynak törvényei
Alapfogalmak	203
A reactiósebesség fogalma; a Wilhelmy-féle sebességtörvény	205
A közeg befolyása a reactiósebességre	210
A hőmérséklet befolyása a reactiósebességre	212
Katalysis	213
Megfordítható reactiók időbeli lefolyásának törvénye és a chemiai egyensúlyállapot fogalma	217
A cemiai egyensúly különböző alakjai	222
A tömegviszonyok befolyása az egyensúlyállapotra	224
A hőmérséklet befolyása az egyensúlyállapotra	227
A nyomás befolyása a chemiai egyensúlyra	230
A chemiai reactiók teljességének feltételei	232
Elektrochemia
Elektrophysikai alapfogalmak	233
Ohm törvénye	241
Elektorlysis; Faraday törvénye	244
Specifikus elektr. ellenállás és vezetőképesség fogalma	247
Elektrolytes dissociato-elmélet	251
Hydrolysis	258
Indikatorok	261
Elektromosság áramlása ritkított gázokban	263
Elektron-elmélet	266
Az ionisatio fogalma; az elektrolytes dissodiationak, az elektromosság vezetésének (áramlásának) és az elektrolysis jelenségének megyarázata az elekronelmélet alapján	270
Elektromos polarisatio	274
A galvánáram kezelésének osmosisos elmélete	277
Az optikai chemia és a radioactivitás (radiochemia) körébe tartozó jelenségek
Sugártörés	280
Spectum-analysis	283
Absorptiós spectrum; égitestek spectruma	285
Fényfolarisatio; a fény polarisatiós síkjának fogatása	287
Radioactivitás	291
A radioactivitás elmélete	296
Szervetlen (anorganikus) chemia
Az elemek osztályozása	305
Hydrogen	307
Nem-fémek (Metalloidok)
Halogen-csoport	310
Oxygen-csoport	319
Nitrogen-csoport	354
Vanadin-csoport	387
Bór	390
Szén-silicium-csoport	393
Fémek (Metallumok)
A fémekről általában	411
Alkali-fémek	412
Alkali-földfémek csoportja	433
Magnesium-csoport	442
Réz-ezüst-csoport	447
Ón-ólomcsoport	458
Thallium-csoport	463
Vas-csoport	467
Földfémek csoportja	477
Chromcsoport	484
Platinacsoport	489
A szénvegyületek chemiája vagy szerves kémia
A szénről, a szénvegyületekről általában és a szénatomok fundamentális tulajdonságairól	499
A szénvegyületek ismeretének fejlődése. Isometria	503
Az isometria különböző fajai és a szöveti és rationalis képletek	503
Polymeria	503
Metameria	504
Tautomeria	509
Steroisomeria és a sterochemiai elmélet	511
A szénatomok kapcsolódásának módja	518
Isomeriák és átváltozások az ún. telítetlen szénvegyületeknél	518
Asymmetrikus szén s az optikai aktivitás és kristályalak	521
A stereochemiai elmélet nehány consequentiája	523
Stereoisomeriák nitrogen- és egyéb vegyületeknél	524
A szénatomok fűződése. A szénvegyületek beosztása	525
Különös rész
Vegyületek nyílt szénlánccal. Az aliphás vagy zsírnemű vegyületek sorozata	530
Az aliphás szénhydrogenek	530
Az aliphás szénhydrogenek származékai	551
Vegyületek zárt szénlánccal	664
Zártláncú vegyületek tiszta szénmaggal (Homocyclusos vegyületek)	664
Zártláncú vegyületek vegyes magvakkal (Heterocyclusos vegyületek)	727
Homo- és heterocyclikus vegyületek combinatioja (Chinolin-csoport)	754
Alkaloidok vagy növénybázisok	759
Oxygenmentes alkaloidok	759
Oxygentartalmú alkaloidok	761
Terpenek és kámforok. Illó olajok	773
Áttekintés	773
Terpenek	774
Kámforok	780
Gyantafélék és balzsamok	782
Glycosidok vagy glucosidok	784
Proteintestek	787
Proteintestek	787
Fehérjék	794
Proteidek	797
Albuminoidok	799
Erjesztők (enzymek, fermentumok)	801
A szerves vegyületek szerkezetének megállapítása	807
A vegyületek elemzése és tapasztalati képletük megállapítása	807
A vegyületek szerkezetének megállapítása	808
Physikai segédeszközök a vegyületek szerkezetének megállapítására	818
Betűrendes névmutató	823
Betűrendes tárgymutató	826