Chemia

Tankönyv egyetemi és főiskolai hallgatók számára

Szerző

Budapest

'Liebermann Leó: Chemia ' összes példány

Kiadó:	Mai Henrik és Fia Könyvkereskedése
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1908
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	772 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Általános és physikai chemia
Általános természettudományi elvek és fogalmak (Energetika)
A chemia feladata	3
Az anyagok fontosabb tulajdonságainak áttekintése	4
A tulajdonságtörvény	5
Az anyag megmaradásának törvénye	6
Az energia fogalma, átalakulásai és mértékegységei; az energia megmaradásának elve	7
A hőelmélet (thermodnamika) első főtétele	11
Joule törvénye	13
Megfordítható változások; a körfolyamat fogalma	13
A gázok isothermikus kiterjesztése révén termelhető munka	16
Gázok isothermikus comprimálásánál elhasznált munka	20
Isothermikus körfolyamat révén termelhető (összes munka)	21
A másodfajú- vagy a hő perpetuum-mobile	22
A hőelmélet (thermodynamika) második főtétele	24
A szabad energia fogalma, mérése és átalakulásai	30
Az első és második főtétel egyesítése, Gibbs és Helmholtz egyenlete	34
Halmazállapot-változások
A halmazállapot	37
Olvadás és fagyás	39
Sublimálás	43
Párolgás	44
Forrás	48
Gáztörvények	49
Kinetikus gázhypotesis és a Van der Waals-féle egyenlet	52
Sűrűség és specifikus térfogat	53
Gáz- és gázsűrűség meghatározására szolgáló módszerek	56
Kritikus jelenségek	59
A chemiai össztétel törvényei
Összetett test (vegyület és keverék) és egyszerű test (elem) fogalma	62
Az állandó súlyarányok törvénye	64
Richter törvénye; az aequivalenssúly fogalma	66
A többszörös súlyarányok (Dalton) törvénye	69
Atomelmélet	72
Gal-Lussac törvénye: Avogadro tétele	74
A molekulasúly meghatározása a gáz- és gőzsűrűségből	78
A gázok móltérfogata; az általános gáztörvényt és Avogardo tételét együttesen kifejező gáztörvény (Boyle-Gay-Lussac-Avogadro egyesített törvénye)	80
Az atomsúly meghatározása a molekulasúlyból	85
Chemiai jelek és képletek	86
Az elemek molekulái	89
A vegyületek chemiai képletének megállapítása mennyiségi összetételük s molekulasúlyuk ismerete alapján	90
A fajhő fogalma; a Dulong-Petit-féle szabály; az atomsúly meghatározása a fajmelegből	91
Isomorphismus törvénye; az atomsúly meghatározása az isomorphismus alapján	95
A vegyérték (valentia)	97
Tapasztalati, szerkezeti és szöveti képletek	100
Chemiai egyenletek	102
A gyökök felosztása chemiai jellemzők szerint	104
Az összetett gyök vegyértékének megállapítása	105
A cserebomlás fogalma és szabályai	106
Chemiai rendszertan és nomenclatura
Az elemek periodusos (természetes) rendszere	108
A vegyületek osztályozása (bázisok, savak, sók és indifferens anyagok)	117
Chemiai nomenclatura (a vegyületek elnevezésének tana)	122
Physikai elegyek (oldatok) törvényei
Physikai elegy és oldat fogalma	127
Gázok elegye gázokkal	128
Folyadékok elegye folyadékokkal	129
Gázok elegye folyadékokkal és szilárd testekkel (gázabsorptio és -adsorptio)	131
Szilárd testek elegye folyadékokkal (szilárd testek folyékony oldata)	135
Megoszlási egyensúly	137
Oldott anyagok diffusiója	139
Osmosis-nyomás	141
Az osmosis-nyomás törvényei híg oldatoknál	143
A fagyáspont-csökkenés törvénye híg oldatoknál	151
A forráspont-emelkedés törvénye híg oldatoknál	155
A gőznyomás-csökkenés törvénye híg oldatoknál	156
Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása	159
Elektrolytek vizes oldatának viselkedése	162
Colloid oldatok: dialysis	163
Thermochemia
A thermochemia feladata	166
Thermochemiai mérési módszerek	168
Thermochemiai egyenletek; a rectióhő, képződési hő, közönbösítési hő, égési meleg és oldási hő fogalma	170
Hess törvénye vagy a thermochemia alaptétele	174
Hess törvényének alkalmazásai (a reactióhő kiszámításának szabálya, stb.)	176
A reactióhőről általában: a legnagyobb munka elve; a szabad energia mint a chemiai affinitas mértéke, Nerust hőtétele	180
A chemiai reactiók időbeli lefolyásának és a chemiai egyensúlynak törvényei
Alapfogalmak	184
A reactiósebesség fogalma; a Wilhelmy-féle sebességtörvény	186
A közeg befolyása a reactiósebességre	191
A hőmérséklet befolyása a reactiósebességre	192
Katalysis	193
Megfordítható reactiók időbeli lefolyásának törvénye és a chemiai egyensúlyállapot fogalma	197
A cemiai egyensúly különböző alakjai	201
A tömegviszonyok befolyása az egyensúlyállapotra	203
A hőmérséklet befolyása az egyensúlyállapotra	206
A nyomás befolyása a chemiai egyensúlyra	209
A chemiai reactiók teljességének feltételei	211
Elektrochemia
Elektrophysikai alapfogalmak	214
Ohm törvénye	220
Elektorlysis; Faraday törvénye	222
Specifikus elektr. ellenállás és vezetőképesség fogalma	225
Elektrolytes dissociato-elmélet	229
Elektromosság áramlása ritkított gázokban	235
Elektron-elmélet	239
Az ionisatio fogalma; az elektrolytes dissodiationak, az elektromosság vezetésének (áramlásának) és az elektrolysis jelenségének megyarázata az elekronelmélet alapján	242
Elektromos polarisatio	246
A galvánáram kezelésének osmosisos elmélete	249
Az optikai chemia és a radioactivitás (radiochemia) körébe tartozó jelenségek
Sugártörés (fényrefractio)	252
Spectum-analysis	255
Absorptiós spectrum; égitestek spectruma	257
Fényfolarisatio; a fény polarisatiós síkjának fogatása	259
Radioactivitás	262
A radioactivitás elmélete	267
Szervetlen chemia
Az elemek osztályozása	275
Hydrogen	277
Nem-fémek (Metalloidok)
Halogen-csoport	280
Oxygen-csoport	288
Nitrogen-csoport	321
Vanadin-csoport	350
Bór	353
Szén-silicium-csoport	356
Fémek (Metallumok)
Alkali-fémek	372
Alkali-földfémek csoportja	391
Magnesium-csoport	399
Réz-ezüst-csoport	404
Ón-ólomcsoport	413
Thallium-csoport	417
Vas-csoport	421
Földfémek csoportja	431
Chromcsoport	437
Platinacsoport	442
A szénvegyületek chemiája vagy szerves kémia
A szénről, a szénvegyületekről általában és a szénatomok fundamentális tulajdonságairól	451
A szénvegyületek ismeretének fejlődése. Isometria	455
Az isometria különböző fajai és a szöveti és rationalis képletek	456
Polymeria	456
Metameria	456
Tautomeria	461
Steroisomeria és a sterochemiai elmélet	463
A szénatomok kapcsolódásának módja	470
Isomeriák és átváltozások az ún. telítetlen szénvegyületeknél	471
Asymmetrikus szén s az optikai aktivitás és kristályalak	474
A stereochemiai elmélet nehány consequentiája	476
Stereoisomeriák nitrogen- és egyéb vegyületeknél	476
Általános megjegyzések a stereochemiai elméletről	478
A szénatomok fűződése. A szénvegyületek beosztása	478
Különös rész
Vegyületek nyílt szénlánccal. Az aliphatikus vagy zsírnemű vegyületek sorozata
Az aliphatikus szénhydrogenek	482
Az aliphatikus szénhydrogenek származékai	499
Vegyületek zárt szénlánccal
Zártláncú vegyületek tiszta szénmaggal (Homocyclikus vegyületek)	596
Zártláncú vegyületek vegyes magvakkal (Heterocyclikus vegyületek)	665
Homo- és heterocyclikus vegyületek combinatioja (Chinolin-csoport)	677
Alkaloidok vagy növénybázisok
Oxygenmentes alkaloidok	681
Oxygentartalmú alkaloidok	683
Terpenek és kámforok. Illó olajok
Áttekintés	694
Terpenek	695
Kámforok	699
Gyantafélék és balzsamok	701
Glycosidok vagy glucosidok	702
Proteintestek
Proteintestek	705
Fehérjék	711
Proteidek	714
Albuminoidok	716
Erjesztők (enzymek, fermentumok)	718
A szerves vegyületek szerkezetének megállapítása
A vegyületek elemzése és tapasztalati képletük megállapítása	723
A vegyületek szerkezetének megállapítása	724
Physikai segédeszközök a vegyületek szerkezetének megállapítására	735
Betűrendes névmutató	739
Betűrendes tárgymutató	742

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem