Levetkőztetni a szavakat

Fülszöveg

Bármely kiadói vagy szerzői-fordítói törekvést, amely a Közép-Kelet-európai régió irodalmainak közeledését vagy jobb megismerését szolgálja, egyértelműen pozitívan kell üdvözölni. E cél megvalósításához Fuhl Imre tudatosan hozzáfogott már a Fekete-fehér mozaik c. első verseskötetében, amelyben saját versein kívül a hazai nemzeti kisebbségek költészetéből hoz fordításokat. Fuhl Imre ebben az antológiában is - amely nálunk kétségtelenül az első a maga nemében - a kisebbségi költők egy csoportjának viszonylag terjedelmes és sokszínű palettáját hozza közös nevezőre. Ez nyilván a kisebbségi lét és az egész emberiség léte, mivel az egyik veszélyeztetése egyben a másik veszélyeztetését is jelenti. Ezt kitűnően jelzik az egyes ciklusnevek is (Szétmorzsolt szavak, Jelentés nélküli jelek, Még fáj a szó, Fejet hajtani a soroknak). Szerencsés ötlet volt egy olyan antológia összeállítása, amely Közé-Európában élő, vagy onnan elszármazott költők verseiből áll. Abban a földrajzi és társadalmi közegben, amely gyakran az itt élő nemzetek és kisebbségek harcának és ellenségeskedéseinek helyszíne volt, Fuhl Imre két nyelven szólaltat meg olyan költőket, akik tekintet nélkül nemzeti(ségi) hovatartozásukra azonos vagy hasonló emberi problémákat, gondokat és vágyakat fejeznek ki. Fuhl Imre ezzel közvetve demonstrálja az e régióban élő emberek bizonyos egységét, összetartozását, valamint közös sorsát, érdekeit és perspektíváit. Az antológiába sorolt szerzők versei a mai ember és emberiség életének különböző oldalait, szempontjait világítják meg - polgári alapállásból, pátosz és frázis mentesen, mintha az olvasóval való bizalmas beszélgetés formájában közölnék gondolataikat, érzéseiket és benyomásaikat a mai bonyolult, ellentmondásokkal terhes világban. Az antológia elárulja Fuhl Imre kvalitásait: a mindkét nyelvből való fordítás készségét, a fordítás műveletéhez való alkotó hozzáállását és az adekvát költői tolmácsolásra való törekvését. Vissza