Előszó
Részlet:
"TÖRÖK ENIKŐ
KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE, A JÁSZSÁG ÉS A NAGYKUNSÁG
BÉL MÁTYÁS MŰVEIBEN ÉS MIKOVINY SÁMUEL TÉRKÉPEIN
Bél Mátyás (1684-1749) és Mikoviny Sámuel (1700-1750) a 18. század első felének két jelentős polihisztora, a felvidéki evangélikus Hungarus értelmiség képviselője. Kettőjük tevékenysége a Notitia Hungáriáé novae historico-geographica, Bél Mátyás államismertető munkájának köszönhetően kapcsolódott össze, mert Mikoviny készítette a megyetérképeket a leíráshoz. A Notitia első négy kötetében (1735-1742) kilenc megye tizenegy térképe jelent meg. A Bél halála után kiadott ötödik kötetben viszont nem Mikoviny, hanem Kovács János térképe van, ez Moson megyét ábrázolja. Az első kötetben, 1735-ben Pozsony vármegye térképe található, a másodikban, 1736-ban Túróc, Zólyom és Liptó vármegyéké, a harmadikban, 1737-ben Pest-Pilis-Solt vármegye három térképe, a negyedikben, 1742-ben Nógrád, Bars, Nyitra és Hont vármegyéké.
Bél Mátyásnak a címben szereplő területre vonatkozó leírásai is a Notitia keretében készültek, de csak kéziratban maradtak ránk. Külső-Szolnok vármegye ismertetése Heves megye leírásánál található, hisz 1569-ben Külső-Szolnok megyét Heves megyéhez csatolták. A kézirat 1735-re készült el, ekkor a Helytartótanács elküldte Heves megyéhez, de 1736-ban a megye nem járult hozzá kinyomtatásához, mivel véleménye szerint a katolikus egyház számára elfogadhatatlan megállapításokat tartalmazott a munka.
A Jászság és a Nagykunság leírása a kunok és a jászok kerületeinek ismertetésében olvasható, Fodor Ferenc szerint a kézirat 1731-ben készülhetett.
A megyeleírásokkal kapcsolatban Lukács Károly is megjegyzi, hogy ezekben több helyen csak általános és határozatlan megállapítások olvashatók, kevés bennük a pontos, számszerű adat, mégis nagyon sokszempontú az ismertetés, például a történeti földrajz és a történeti ökológia több területére vonatkozóan sok információ gyűjthető össze belőlük. Mikoviny Sámuel készítette a térképeket a nyomtatásban megjelent Notitia első négy kötetéhez, de kérdéses, hogy ezeken kívül még amely megyék térképeit készíthette el. Ismerjük Bél Mátyás kéziratos feljegyzését, amelyet 1742 és 1745 között készíthetett, s melyben vázolja az ötödik és a hatodik kötet tartalmát, valamint hogy az egyes térképek elkészítését kiktől várja. Még harminchét megye leírása volt hátra, de csak tizenhat megye térképének elkészítésére volt embere. Ebből hat megyetérképet, Trencsén, Bács-Bodrog, Ung, Máramaros, Csongrád, Heves és Külső-Szolnok megye térképeit várta Mikovinytől."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal