Levéltári Szemle 1997/1-4.

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Levéltári Osztályának negyedéves folyóirata - XLVII. évfolyam, 1-4. szám

Szerző

Győr

'Szabó Miklós: Levéltári Szemle 1997/1-4. ' összes példány

Kiadó:	Hazánk Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye:	Győr
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	320 oldal
Sorozatcím:	Levéltári Szemle
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Teljes évfolyam. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Angol, német és francia nyelvű tartalomjegyzékkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet az 1. számból:
"Az 1956-os magyarországi forradalom vidéki sajátosságairól kialakult kialakított kép egyik legjellemzőbb ismérve volt a nagyméretű iratpusztítás, iratmegsemmisítés említése. Ezt a tényt olvashatjuk szinte valamennyi helység forradalmi vezetőinek bírósági ítéleteiben. A leírások szerint a „huligánok", a „csőcselék" vagy egyszerűen csak az „ellenforradalmi bandák" támadásának egyik általános célpontja volt a néphatalmat megtestesítő szervek - a tanácsok, pártbizottságok - épületeinek megtámadása és a működésük következtében keletkezett iratok megsemmisítése, elégetése. Az 1957 tavaszán készített eseményleírásokban a tanácsi és pártiratok megsemmisítése tudatos, előre megtervezett, az iratok válogatás nélküli pusztítására irányuló vandalizmus volt. Az iratok megsemmisítéséért, az irattárak feldúlásáért több személy ellen eljárást indítottak és börtönbüntetéseket szabtak ki.
Az alábbiakban kísérletet teszünk a forradalom alatti iratpusztítások sajátosságainak megvizsgálására. Vizsgálatunk tárgya egy megye, Pest megye tanácsi irattárainak, iratainak sorsa 1956. október 24-étől kezdődően. Pest megye központi fekvésénél, népességének számánál, területének nagyságánál fogva az ország legjelentősebb megyéjének számított 1956-ban is. Területét tekintve ekkor a harmadik legnagyobb (6384 km2, az ország területének 6,8%-a), míg népessége alapján a legnagyobb megye. (1957. január 1-jén 750 000 a jelen lévő népesség száma, ami az ország össznépességének 7,8%-át jelentette.) Közigazgatásilag Pest megyének 4 városa (Cegléd, Nagy-kőrös, Szentendre, Vác), 11 járása és 181 önálló tanácsú községe volt.
A megye egyik sajátossága, hogy megyeszékhelye egyben az ország fővárosa is. Körbeveszi a fővárost, így a főváros hatása mindenkor rendkívül meghatározó volt. 1956-ban a megyéből mintegy 100 000 dolgozó járt be mindennap Budapestre, de a megye egész lakossága is közvetlenül érezte az ottani események hatását. A bejáró dolgozók látták és tapasztalták a fővárosban történt eseményeket, bizonyítottan cselekvő résztvevői vagy áldozatai voltak azoknak. Témánk szempontjából azonban jelentősebb azon személyeknek a szerepe, akik a közlekedés elakadása miatt nem tudták lakóhelyüket elhagyni vagy a budapesti fegyveres harcok miatt nem tudtak munkahelyükre bemenni. Ők azok, akiknek egész nap nem lévén otthon munkájuk a híreket hallgatták, és aktív résztvevőivé, gyakran szervezőivé váltak a helyi eseményeknek. A főváros közvetlen közelségével magyarázható az is, hogy a forradalom első napjaiban általános volt a fővárosi fiatalok, fiatal értelmiségiek megjelenése a megye városaiban, községeiben. A korabeli dokumentumok elemzése egyértelműen mutatja jelenlétüket, „erjesztő" hatásukat, de az is tény, hogy tevékenységük a helyi eseményekben - pl. a tüntetéseket követő eseményekben - már jelentéktelen." Vissza

Tartalom

1. szám:
Böőr László: A tanácsi iratok sorsa Pest megyében 1956 októberében 3
dokumentum
Andropov jelenti. A Szovjetunió budapesti nagykövetének tárgyalásai vezető magyar politikusokkal 1956. április 18. és szeptember 3. között (Varga László) 9
kilátó
A jugoszláv, főképp a szerbiai levéltári segédletek (1950-1990) (Dobos János) 32
Állományvédelmi tapasztalatok amerikai gyűjteményekben (Albrechtné Kunszeri Gabriella) 36
Levéltári katasztrófavédelem Vesztfáliában (Szabó Mónika) 42
mérleg
Turbuly Eva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. kötet (1611-1655) (Németh István) 45
Pál-Antal Sándor-Ördögh Imre-Balázs Dénes-Miklós Márton: Csíkmadaras. Egy felcsíki falu hét évszázada (Szabó Miklós) 48
Néma Sándor: A győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei 1672-1825 (Dominkovits Péter) 50
Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849-1918. Tanulmányok Csongrád megye múltjából XII. (Jároli József) 53
Molnár András: Batthyány Lajos a reformkorban (Hudi József) 55
Jároli József: Dokumentumok az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez (Fábiánné Kiss Erzsébet) 58
Magyar élet a régi Bukarestben. Levelestár a XIX. század második feléből (Biernacki Karol) 60

2. szám:
Lakos János: A Magyar Országos Levéltár óbudai új épülete 3
Szabó Miklós: Kétszáz éves az erdélyi jakobinus szervezkedési kísérlet 11
Levéltártörténet
Koltai András: Mösch Lukács és a magyar piaristák első levéltárai 17
Dokumentum
Az Osztrák Szövetségi Kormánynak a Szovjetunió Kormányához intézett 1956. október 28-ai felhívása és annak vitája az osztrák Minisztertanácsban (Soós Katalin) 31
Kilátó
A Nemzetközi Levéltári Tanács XIII. kongresszusa (Körmendy Lajos) 39
A Revista Arhivelor 1993-1994-es évfolyamai (Glück Jenő) 48
Mérleg
Tanulmányok. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. (T. Mérey Klára) 54
Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914. Várostörténeti tanulmányok (Horváth J. András) 57
"Egy nép kiáltott. Aztán csend lett" (Márfi Attila) 60
Hírek
Beszámoló az Önkormányzati Levéltárak Tanács közgyűléséről (Tyekvicska Árpád) 63
Adatszolgáltatás korszerűen (Szűcs István) 67
Adatok a levéltárakról 1996 (Összeállította: Sudár Kornélia) 69
E számunk munkatársai 53

3. szám:
Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban (1870-1949) I. rész 3
Güntner Péter: A soproni hagyatéki leltárak számítógépes feldolgozása 14
dokumentum
Dokumentumok Győr és Moson vármegye levéltárainak történetéből 1917-1926 között (Kovács András) 26
KILÁTÓ
Kutatási tapasztalatok az Egyesült Államok Nemzeti Levéltárának új, marylandi épületében (Cseh Gergő Bendegúz) 35
Nemzetközi levéltárépítési tanfolyam Mariborban (Fabó Beáta-Sipos András) 39
A Maribori Nemzetközi Levéltártudományi Intézet XII. konferenciája és tapasztalatai (Haraszti Viktor) 43
mérleg
Németh Gábor: Nagyszombati testamentumok a XVI-XVII. századból;
Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból I. (1600-1630) (Buza János) 49
Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen (Dóka Klára) 53
Horst Haselsteiner: Bosnien-Hercegovina. Orientkrise und südslavische Frage (Sipőcz László) 56
Rendőrségi napi jelentések 1956. október 23-december 12. (Belügyi iratok 1.) (G. Vass István) 63
Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009-1962) (Főszerk.: Márfi Attila) (Blazovich László) 67
Balatonalmádi és Vörösberény története. Tanulmányok (Lakos János) 70

4. szám:
Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban (1870-1949) II. rész 2
Szemán Attila: Selmecbánya címerének fejlődése 11
Tamáska Péter: A nyomdászok és a hozzájuk kapcsolt szakmák kulturális és sportélete az ötvenes évek első felében 25
Albrechtné Kunszeri Gabriella: A hazai levéltárak általános állományvédelmi helyzetfelmérésének tapasztalatai 30
levéltártörténet
Fábiánné Kiss Erzsébet: A magyar pragmatica sanctio 200. évfordulójára tervbe vett kiadvány hazai történeti albizottságának iratai 39
mérleg
„Késő maradékainknak tétessen jegyzésben." írásos emlékek Vác város múltjából 1074-1990. (Lakos János) 46
Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében (Dóka Klára) 48
Österreichs Orden. Vom Mittelalter bis zur Gegenwart (Sipőcz László) 51
hírek
A Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése Balatonkenesén (R. Rácz Katiin) 57
XIV. Vas Megyei Levéltári Nap (Bana József) 62
(1916-1997) (Szinai Miklós-Szűcs László) 66
(1922-1997) (Sipos Antalné) 67
Bekény István
Sárközi Zoltán
A magyarországi levéltárak kiadványainak bibliográfiája 1996-ban (összeállította: Kaszás Marianne) 71
E számunk munkatársai 29