Levéltári közlemények XXXIII/1-2. szám

Harmincharmadik évfolyam 1-2. szám

Szerző

Budapest

'Gerics József: Levéltári közlemények XXXIII/1-2. szám ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	312 oldal
Sorozatcím:	Levéltári közlemények
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv 400 példányban jelent meg.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

KRÓNIKÁINK SZEREPE A KÖZÉPKORI JOGÉLETBEN
(A váci egyházalapítás krónikás hagyományának kritikájához)
I.
A váci egyház alapításának története és az erről szóló krónikarészletek vizsgálata többízben foglalkoztatta már a hazai kutatást, a történetírást és a művészettörténetet, folklorisztikát és irodalomtörténetet egyaránt.1 Az egyházalapítás hagyományát fenntartó krónikarészletek szövegkritikai és jogtörténeti szempontú elemzése azonban eddig kevés érdeklődést keltett. Dolgozatom ezeknek a problémáknak a vizsgálatát kísérli meg, azzal a reménységgel egyszersmind, hogy krónikáinknak a jogélettel és a jogi írásbeliséggel való kapcsolataira is sikerülni fog némi világosságot deríteni.
Az ide vonatkozó krónikarészletek így hangzanak:
„. . . Géza, László és Ottó hercegek, valamint a magyarok egész serege, amely velük volt, Vác környékére vonult. Ott pedig nagy erdő volt és nem volt benne senki egy Vác nevű szentéletű remetén kívül; Géza herceg az ő nevéről nevezte el azt a várost, amely később ott épült. Midőn tehát az előbb mondott sereg várta Salamont maga ellen, a hercegek egy reggel tanácskozás végett lóháton azon a helyen voltak, ahol most Szent Péter apostol kőkápolnája van, tanácskozván, hogyan harcoljanak. Amikor ott álltak, Szent László fényes nappal égi látomást látott, és azt mondta testvérének, Géza hercegnek: ,Láttál valamit?' Ő azt felelte: ,Semmit!' Akkor Szent László hozzáfűzte: ,Amíg itt álltunk tanácskozva, íme az Űr angyala leszállt a mennyből, arany koronát hozván a kezében s azt a fejedre tette; ezért bizonyos vagyok benne, hogy a győzelem a miénk lesz és Salamon legyőzve, száműzöttként fog menekülni az országból. Az Űr pedig a koronát és a királyságot neked fogja átadni!' Géza azt mondta neki: ,Ha az Űristen velünk lesz és megoltalmaz minket ellenségünktől és ez a látomás beteljesedik, itt ezen a helyen egyházat építek az ő anyja, a legszentebb Szűz Mária tiszteletére."2
1 A szarvasüldözés korábbi irodalmának áttekintését lásd Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. 1948. 28—38. 1. Az újabb irodalomból lásd Horváth János állásfoglalását: Árpádkori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp. 1954. 22. 1., továbbá: Kardos Tibor: Adatok és szempontok a magyar dráma kezdeteihez. I. rész. Filológiai Közlöny 1957. 215—217. 1.; Mezey László: Az Árpádok eredet-mondája és a csuti alapítás. Filológiai Közlöny 1957. 427—429. 1.; Dömötör Tekla: Árpádházi Imre herceg és a csodaszarvas monda. Filológiai Közlöny 1958. 317—325. 1.; Vác történetére lásd: Pest megye műemlékei. Bp. 1958. (Magyarország műemléki topográfiája, szerk. Dercsényi Dezső, V.) II. k. 245. s köv. 1. Uo. irodalom is. A székesegyházról: uo. 310. s köv. 1.
2 14. századi krónikakompozíció 119—120. fejezete:-,,,., duces Geysa, Ladizlaus et Ottho ac totus exercitus Hungarorum, qui erant cum eis, descenderant circa Vaciam. Fűit autem ibi magna silva, et nemo in ea manserat preter unum heremitam nomine Wach, sante vite, ex cuius nomine dux Geysa Ilii civitati postea ibi constructe nomen inposuit.
Cum igitur exercitus predictus Salomonem contra se expectaret, duces quodam mane m equis causa consiliandi stabant in loco, ubi modo est capclla lapidea Beati Petri apostoli, tractantes, qualiter sint pugnaturi. Et dum ibi starent, clara die vidit Beatus Ladizlaus, visionem de celo, ait ad Geysam ducem fratrem suum: ,Vidisti aliquid?' Qui respondit: Vissza

Tartalom

TARTALOM
Gerics József: Krónikáink szerepe a középkori jogéletben ;•••••.••• ;••;; 3
Paulinyi Oszkár: A bizottsági ügyvitel rendszeresítése a magyar udvari kamaranal
(1749—1772) ¦;¦ 15
Szűcs László: Adalékok a bécsi központi levéltári anyag Ausztria es Magyarorszag
közötti felosztásának történetéhez (1875—1918) ^ 27
Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez 43
Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten
(1947—1956) 88
Forrásközlés
Kállay István: Adatok a Rákóczi-szabadságharc végnapjainak történetéhez 138
Szigetvári István: Iratok a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. levéltárából az 1848—
1849. évi szabadságharc hadianyaggyártásának történetéhez 150
Irodalom
Archiv für Diplomatik, Schriftgeschichte, Siegel- und Wappenkunde Bd. 1—4. Ism.:
Borsa Iván 170
Holub József: Bonipertus. Ism.: Komjáthy Miklós 173
Jakó Zsigmond: Üjabb adatok Dés város legrégibb kiváltságleveleinek kritikájához.
Ism.: Komjáthy Miklós 173
Holub József: Zalaegerszeg régi pecsétei. Ism.: Komjáthy Miklós 174
Papp László: Nyelvjárás és nyelvi norma XVI. századi deákjaink gyakorlatában. Ism.:
Maksay Ferenc 175
Macek, J.—Zacek, V.: Krajská správa v ceskych zemich a jeji archivni fondy (1605—
1868). Ism.: Fügedi Erik 177
Regesten der Urkunden des Sáchsischen Landeshauptarchivs Dresden. Ism.-.Kubinyi
András 179
Mika, M. ].: Opisy i lustracje Poznania z XVI—XVIII. wieku. Ism.: Komoróczy
György 180
Árpád- és Anjou-kori levelek. XI—XIV. század. Ism.: Komjáthy Miklós 181
Urbáriumok. XVI—XVII. század. Ism.: Zimányi Vera 183
Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon. 1849—1867. Ism.: Vörös Antal 185
Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából. Ism.: Szűcs László 186
Parasztsors — Parasztgond. 1919—1944. Ism.: Győrffy Sándor 188
Vádirat a nácizmus ellen II. Ism.: Vörös Károly 191
Történeti Statisztikai Évkönyv 1960. Ism.: Bakács István 194
Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Ism.: Felhő Ibolya 196
Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században. — A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711—1770. Ism.: Spira György 197
TARTALOM
Borsa Iván: III. Béla 1177. évi könyvalakú privilégiuma az aradi káptalan számára 205
Baraczka István: Néhány XVII. század végi városi számadáskönyvünk írása 219
Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élét megindulásában Győr—Moson
megyében 255
Irodalom
Felhő Ibolya—Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. Ism.: Sashegyi Oszkár 274
Két német paleográfiai munka. Ism.: Baraczka István 278
Németh Annamária: Henrik croiai püspök pecsétnyomója; A topuszkói apátság pecsétjei; Das älteste Typarium der philosophischen Fakultät der Wiener Universität.
Ism.: Kubinyi András 280
Kossuth Lajos összes munkái. I—V, XII, XV. k. Ism.: Bélay Vilmos—Vörös Károly 281
Kiss Lajos: A régi Rétköz. Ism.: IIa Bálint 285
Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Ism.: Nagy Lajos 288
Krónika
A magyar állami levéltárak 1961-ben (Balázs Péter) 291
Üdvözöljük a Levéltári Szemlét 303
Holub József (1885—1962) (Komjáthy Miklós) 304
Miklósy Zoltán (1883—1962) (Bakács István) 305
Id. Kaszala László (1891—1961) (Bakács István) 306
Mattioni József (1908—1962) (Nagy Lajos) 306
A Levéltárak VI. és VII. Nemzetközi Kerekasztal-Konferenciája (Szedő Antal) 307
Bibliográfia
A magyar levéltári irodalom bibliográfiája 1961
308-312