Levéltári közlemények LVII. 1-2. szám

Előszó

HAJDÚ LAJOS
A KÖZÉP- ÉS ALSÓFOKŰ ISKOLÁK ELLENŐRZÉSE MAGYARORSZÁGON A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS IDŐSZAKÁBAN
(1776-1790)
A felvilágosult abszolutizmus magyarországi tanügyi reformjainak elemzése és a centralizáltan felépített oktatási igazgatás működésének értékelése során a kutatónak feltétlenül meg kell vizsgálnia, hogy a kormányzat milyen módon biztosította rendelkezései végrehajtásának ellenőrzését. Hiszen minden államszervezet tevékenységének egyik, nem is utolsó fokmérője, hogy törekvéseiből mi az, ami megvalósult és mi az, ami puszta rendelkezés maradt; de az is mérce, hogy az igazgatás mennyire képes — a valóságot gondosan tanulmányozva — egy-egy kérdésben a kormányzat stratégiáját és taktikáját módosítani, gyorsan megtalálni a célok elérését jobban biztosító szervezeti, anyagi feltételeket vagy működési módszereket. Ehhez pedig — a kormányzat megfelelő rugalmassága, prekoncepcióktól való mentessége mellett — elsősorban jól működő ellenőrzésre van szükség. Hogyan biztosította Mária Terézia, majd II. József tanügyi igazgatása a kiadott oktatási rendelkezések ellenőrzését? Rendkívül nehézkesen.
A) A középiskolák ellenőrzése
Az első gondot az jelentette, hogy a jezsuita rend megszüntetése és az állami oktatás koncepciójának kialakítása után a kormányzatnak előbb meg kellett ismernie a helyzetet, mert ezen a területen szinte teljesen tájékozatlan volt: nem tudta, hogy hol, milyen oktatási intézmények működnek; ezekben hányan, milyen tananyagot és miből tanulnak; milyen az iskolák irányítási-vezetési rendszere ? stb. . . . Ezért például az örökös tartományokban 1775-ben a kerületek utasítást kaptak, hogy terjesszenek fel a területükön működő katolikus gimnáziumokról, illetve latin (grammatikai) iskolákról jelentést: ki az iskola igazgatója? Az intézménynek hány osztálya van? Hány pedagógus tanít, és közöttük mi a munkamegosztás? Kötelezték a jelentéstevőket, hogy mindegyik tanárnak tüntessék fel rendi helyzetét, életkorát és azt, hogy mióta oktat, valamint mennyi a fizetése, de azt is, hogy mit, milyen tankönyv illetve segédkönyvek alapján tanít.
A jelentésben ki kellett térni arra is, hogy az egyes osztályokba hány tanuló jár; mikor tartanak heti szünnapot, mikor van és milyen terjedelmű a két tanév közötti szünidő; vannak-e az iskolának (a tanítás rendjét és a diákok magatartását előíró) szabályai? Ha igen — ezeket terjesszék fel. Foglalkozni kellett a jelentésben azzal is, hogy kapnak-e a kimagasló eredményeket elérő diákok jutalmat és ezeket mikor, hogyan adják ki; van-e valamilyen, az iskola oktatási céljait elősegítő alapítványa az intézménynek? Ha igen —
1* Vissza