Levelezés I/1-2.

Fülszöveg

I. kötet
Ez a könyv Sigmund Freud és Ferenczi Sándor 1908 és 1911 közötti levelezését tartalmazza. Az 1933-ig, Ferenczi haláláig tartó, több mint 1200 levélből álló levelezésnek ez az első félkötete, amelyet további öt félkötet követ majd. Freud nem sokkal Ferenczi halála előtt így definiálta kapcsolatukat: "bensőséges élet-, érzelem- és érdekközösség". A leveleket olvasva két rendkívüli férfiú egészen különleges barátsáágnak története bontakozik ki. Döbbenetes erővel hatja át e leveleket az elszántság, a missziós tudat, az a hit, hogy mindketten olyan igazság birtokában vannak, amelyet egy ellenséges külvilággal dacolva is terjeszteni és intézményesíteni kell.
A levelezés fő témája maga a pszichoanalízis mint elmélet és mint gyakorlat. Freud és Ferenczi e levelekben állandó dialógust folytat egymással a lélekelemzés alapkérdéseiről. Kapcsolatuk kezdetétől fogva szinte nincs olyan ferenczi- vagy Freud-mű, amelynek alapgondolatai előzetesen ne fogalmazódtak volna meg ebben a dialógusban. A levelezés elsőrendű forrás a pszichooanalízis történetének, szellemi arculata formálódásának tanulmányozásához, a régi századforduló eszmetörténetéhez. A levelekből minden eddiginél mélyebb betekintést nyerhetünk a pszichoanalízis kezdeti magyarországi recepciójának történetébe is. A levelek között számos irodalmi értékű episztolát, nagyszerű vallomást találunk, amely emberközelbe hozza a pszichoanalízis megalapítóját és ugyancsak nagyhatású budapesti kollégáját, barátját.
II. kötet
Sigmund Freud és Ferenczi Sándor levelezése első kötetének második része az 1912 elejétől a szarajevói merénylet napjáig, 1914. június 28-ig írott leveleket tartalmazza. Ez az időszak mindkettőjük számára igen termékeny volt. A levelezésben nyomon követhetjük Freud alapvető pszichoanalízis-technikai és metapszichológiai írásainak, valamint egyik elméleti főművének, a Totem és Tabunak a megszületését. Freud elsősorban Ferenczivel vitatta meg alakuló elképzeléseit, és budapesti hívének megjegyzései, kommentárjai, kritikai észrevételei az elkészült műveken is nyomot hagytak. Ugyanakkor ebben az időszakban több fontos Ferenczi-írás is született, így többek között A valóságérzék fejlődésfokai és patologikus visszatérésük című nevezetes tanulmánya. A két és fél év alatt a pszichoanalitikus mozgalom történetében is több nagy jelentőségű esemény zajlott le. Ebben a periódusban történt meg a végleges szakítás Junggal, ekkor indult az Imago című folyóirat, ekkor hozták létre a mozgalom irányítására hivatott "titkos Bizottságot", nem utolsósorban pedig 1913-ban megalakult - "budapesti helyi csoportként" - a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület. Ezekből a levelekből továbbra is hű képet kaphatunk Ferenczi magánéletének, budapesti baráti és szakmai kapcsolatainak alakulásáról. Vissza