Levelek Indokínából

Előszó

1950 márciusában a touloni tengerészeti perfektus parancsára letartóztattak hét tengerészkatonát azzal a váddal, hogy szerzői vagy terjesztői a vietnami háború ellen lázító röpíveknek vagy röpiratoknak, melyek akkoriban feltűnő nagy számban forogtak a flotta és arzenál legénysége körében. A vietnami háború már akkor eléggé népszerűtlen volt. Az expedíciós hadsereg veszteségei százezer főnél is többre nőttek, a hadikiadásokat százmilliárd frankos tételekben számolták. Az özvegyek, árvák, a fiukat vesztett anyák egész tömegei ostromolták a Gyarmatügyi Minisztériumot hadisegély, nyugdíj és egyéb járandóságok követeléseivel. A touloni admiráli-prefektus komoly szemrehányásokat kapott a flotta legénysége körében elharapódzott háborúellenes mozgolódás miatt. Csendőrök, rendőrök kettőzött buzgalommal fogtak hozzá, végére járjanak a dolognak. Sikerült is nekik tettenérni három matrózt, akik az Arzenálhoz vezető egyik utca falára röpcédulát ragasztottak: "Toulon népével egyetértésben követeljük, kezdjenek tárgyalásokat Vietnam kormányával, szüntessék be a háborút, mely nem Franciaország, hanem az Amerikai Egyesült Államok céljait szolgálja."
A három matróz nyomán másik három tengerészkatonát fogtak el, akik közül az egyik a vallatás során kibökte Henri Martin nevét. Ő volt a vezetője a háborúellenes akciónak, ő szerkesztette és nyomatta a röpíveket. Néhány nappal később letartóztatták Heinburger matrózaltisztet, aki olykép akarta megakadályozni a "Dixmude" repülőgép-anyahajó kifutását Vietnam felé, hogy megpróbálta lesántítani a gépeit. A "szabotázskísérletet" megakadályozták, Heinburgert "a honvédelem érdekeit veszélyeztető szabotázs" címén vád alá helyezték, főleg azért, mert egy provokátor segítségével Henri Martint is belekeverhették a "szabotázs"-bűnügyébe. Vissza